Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-11-19 / 47. szám

40') EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1908 Őszintén s örömmel üdvözöljük mi is a kiváló tudóst, aki nem csak magának, hanem az egész magyar protestantizmusnak dicsőséget szerzett. Äma szeretet és őszinte tisztelet, amelylyel ismerősei viseltetünk irányában, buzdítsa ujabb s e munkájához hasonló értékű működésre! Vajha a fiatalabb papi nemzedék, amelynek pályája kezdetén egész életre szóló lelki eledelt kell beszereznie, a Biblia mellé odaállítana könyvtárába minden értékesebb theol. szakmunkát, oda állítaná Hornyánszky emez értékes Héber Nyelvtanát is, hogy segélyével megvalósítsák a reformátió nagy elvét „ad fontes"! Vajha belátná a fiatalabb papi nemzedék, hogy az ó-szövetség szellemébe csak ugy hatolhat be, csak ugy meríthet abból áldásosán az igehirdetés szempontjából is, ha nem hanyagolja el a héber nyelv studiumát! Egy kis munkaszeretet kell hozzá s Hornyányszky Héber Nyelvtana mellett mindenki elérheti. Vajha protestáns lelkészeink, tanáraink és akad. hallgatóink a könyv megszerzésével is kimutatnák, mennyire szeretik mindazt, ami Isten igéjének teljes megismerését előmozdíthatja! * A másik érdemes munka a dr. Masznyik Endre által közrebocsátott „Egyesség Könyve". Dr. Masznyik Endrének már régibb idő óta jó neve van a theol. szakirodalom terén. Äz „Egyesség Könyvé"-nek közrebocsátásával, — mely a Formula Concordiae 1598-ik évből való magyar fordításának facsimile kiadása — ujabb becses szolgálatot tett evangéliomi egyházunknak. Százados téves hiedelmet lesz hivatva e könyvecske eloszlatni. Eddig e symbolikus iratunk ugy szerepelt, mint Formula Discordiae. Elég volt kimondani a szót Formula Concordiae és az emberek megborzadtak tőle. . . „Pedig éppenséggel nincs okunk rá. Nem barát — ellenfél költötte e műnek veszett hírét s mi felültünk neki; legtöbben a nélkül, hogy azt az Egyesség Könyvét láttuk és olvastuk volna." így ír Dr. Masznyik Endre e munkához csatolt becses történelmi tanulmányában, melyben továbbá a leghitelesebb adatokkal dönti meg a református atyánkfiai közül egyik-másik történetiró azon téves, — de általuk a legnagyobb előszeretettel hirdetett tanítását is, hogy Luther szelleme egyházalkoíó erővel eredetileg fel sem is lépett s hogy Magyarországon a kálvinista egyház volt az, mely elsőnek alakult meg s azt csak félreértésből nevezték lutheránusnak s ágost. hitvallású evangélikusnak! E becses munka megszerzéséhez egész kis történet fűződik s a beavatottak tudják, hogy mennyit kellett az ékes tollú irónak fáradoznia. Ä hozzá irt történelmi tanulmány is mindenkoron becses forrás lesz a magyar protestantizmus megértéséhez. Ä munka különben a „Luther-Társaság" kiadásában jelent meg s a f. évi tagdíj czimén minden tag megkapta, azért is részletesebb ismertetését nem tartjuk szükségesnek. *) Nógrádi. Hornyánszky Héber Nyelvtana 4 korona beküldése mellett megszerezhető Hornyánszky Viktor könyvkiadó hivatalánál (Budapest V., Äkademia-utcza 4.). Äz „Egyesség Könyvének" terjesztésével a Luther-Társaság könyvkereskedése foglalkozik (Budapest VIII., Szentkirályi-utcza 33.). Különben a pozsonyi „Theol. Otthon" felügyelője Kovács Sándor theol. akad. tanár is (Pozsony konvent-u. 11. sz.). szívesen szolgál a megrendelőknek. — B E L É L E T. Laukó emlékünnepéit] Kecskeméten. Kegyeletes ünnepélylyel rótta le háláját a kecskeméti ág. hitv. ev. egyház néhai nagyérdemű lelkésze Laukó Károly iránt, a midőn halálának évfordulóján november 12-én a kecskeméti sírkertben, hol a volt puritán életű pap hamvai porladoznak, szép, magas, fekete márvány síremlékét felavatta. Ä síremlék felállításához a pestmegyei esperesség özvegy-árva intézete 200 koronával járult, a pestmegyei egyes lelkészek s egykét egyház is elküldte a maga adományát e czélra, hogy megörökítse emiékét annak a papnak, a ki a pestmegyei özvegy-árva intézetnek feltámaszíója s hosszú időn át önzetlen és fáradhatlan előmunkása volt. Ä hiányzó összeget, a nagyobb részt pedig a kecskeméti hálás egyház adományozta. S hogy nem csak nagynevű papja, de az egykori kiváló pedagógus, kántor-hitoktatója : Kressák Pál iránt is lerójja a kegyelet és hála adóját, egyúttal ennek sirjára is szép fekete márvány emlékkövet emelt. — Ä sírkertben délelőtt 11 órakor már kint volt a gyászoló Lauko és Kressák családokkal a város színe java, a mikor Sárkány Béla ez időszerinti kecskeméti alesperes-lelkész s egy néhány pestmegyei lelkész vezetésével a presbyterium megjelent s kezdetét vette a valóban megható ünnepé y. — Ä „Városi dalárda" és a „Polgári dalkör" felváltva énekeltek a síroknál gyászdalokat igen szép és precise előadással. Lauko sírjánál Sárkány lelkész mondott megható beszédet, majd Korítsánszky János felügyelő helyezte el a sírra az egyház koszorúját, a pestmegyei esperességét pedig Noszkó István rákoskeresztúri lelkész. Kressák sírjánál pedig Mayerfy Zoltán gondnok, az egykori tanítvány mondott szívből fakadó beszédet, s az egyház koszorúját Sárkány imája után Koritsánszky felügyelő tette le. Gyászdal fejezte be a kegyeletes ünnepélyt. Teplomavatás. Hontmegyében, Egyházmaróth ev. leányegyházában Őssödön nov. 1-én nagy ünnepséggel átadatott a 2000 koronával renovált templom az ő rendeltetésének Krupecz Isván alesperes. Kramár Samu és Bobál Samu lelkészek közreműködésével. — Ä renovált templom 50 év előtt épült a jelenleg is Bécsben élő Szeberényi János kezdeményezésére. Holéczy Miksa lelkész munkafolytatásával és most Isten további s örök dicsőségére megújittatott a szent hajlék épülete. Ä hallei magyar egylet f. hó 10-én alakúit meg a következő tisztikarral : Elnök: Kovácsics Géza, főjegyző-pénztáros : Németh Sándor, könyvtáros : Hoffmann Károly. Lelkészegyleti gyűlés. Ä somogyi ág. hitv. evang. egyházmegyei lelkészegylet őszi gyűlését, Nagykanizsán 1908. november 4-én tartotta meg. Ez alkalommal első tárgy a dunántúli eyyházkerületi gyámolda ügye volt. Előadója ez ügynek Mesterházy Sándor nemespátrói lelkész volt, ki miután részletesen ismertette az egyházkerületnek ez évi közgyűlésén hozott határozatát, — továbbá Varga Gyula vönöczki esperes-lelkésznek e tárgyban kiadott felhívását és Izsó Vincze győri lelkésznek az »Evangélikus Őrálló« 43-ik számában megjelent indítványát, ez utóbbit a maga egészében, indokolásával együtt, elfogadásra ajánlotta és Izsó Vinczének üdvözlését indítványozta a gyűlésnek. Ä gyűlés tagjai sok keserű felszólalás után egyhangúlag elfogadták Izsó Vincze