Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-01-30 / 5. szám

4(5 EVANGELIKUS ORÁLLO 1908 testvéreink részére, akiknek helyzete nem engedi meg, hogy a római egyház óriási sajtó termékeit olvashassák: „Ujabban — úgymond — a kereszténység helyét az antikristianismus foglalta el, mely bukás felé vezeti az emberiséget." A romlásba döntött emberiséghez a kereszténységnek nagy köze van. A mai fejlődésnek alapját ez vetette meg; ő rakta le a kultura épületét. „A keresztenységnek az emberiség java érdekében, a kultura, a tudomány érdekében vissza kell vívnia régi hatalmát a közés magán életre, a politikai és társadalmi mozgalmakra." Kereszténység nálok = katholicismus ! „A cél a katholicismus régi pozíciójának visszahódítása. Az út hozzá a régi összetartásnak megteremtése. Ez által egységes állásfoglalás, egységes és együttes erőkifejtés az összes katholikusok részéről. Ez lesz hivatása a katholikus népszövetségnek ! Előkép a német Volksverein, melyet „az országos Katholikus Szövetség" készített elő. Jelvénye „az aranykoronás fehér kereszt", melyet büszkén hord minden kath. ember. „Az országos Kath. Szövetség meggyőződött arról, hogy a népszövetség az a szervezet, mely magába foglalhatja az egész magyar katholikusságot. Ez a szervezet az, melj átlal kath. felebarátunknak, mint társadalmi embernek, minden szükségletét felöltheti, megteremtheti a régi testvériséget, a régi összetartást s mindazt, ami ebből természetszerűleg következik." . . . Első teendője, hogy táborba hozza az összes katholikusokat . . . Jövendő működésében épugy, mint a múltban, csak egyetemes katholikus szempontok vezethetik! Emberek, tények, törekvések ; társadalmi és politikai irányzatok . minden a katholikum szempontjából lesz elbírálva! A népszövetség az egész embert akarja felkarolni. Túlsúlyra akarja juttatni azt az eszmét, mely a ker. igazságok által megfeleljen az ezredév óta nyílegyenesen megállapított életiránynak! . . . Csak a közös kath. célokkal kell foglalkozni. A jelszó: a katholicismus védelmére, egymás segítésére mindnyájan egyesülünk ! Iyen célú országos népszövetség alapszabályai már a belügyminiszterhez küldettek megerősítés végett! Ezen alapszabály 3. §-a ez: „Szüntelen mozgalmat fejt ki, iiogy a kath. társadalom minél szélesebb rétegeit kebelébe vonja. A népszövetség a népet akarja megszóllaltatni, és pedig azt a népet, mely „óriási többségében katholikus." Ez a többség a „maga kath. céljait akarja szolgálni úgy a tudományban, mint a művészetben, politikában és társadalomban is. Győzzön a többség! ez a demokratikus elv. Ezen elv feliállításával akar az aristokrata katholicismus győzni és uralkodni Magyarországon. Minden tartózkodás nélkül hirdetik, hogy a régi hatalmat ismét az egyház .^kezébe akarják keríteni. Ennek a hatalomnak — úgymond — tartozik engedelmeskedni és tűrni a kisebbség úgy ; mint mi (t. i. katholicis.) tűrjük az ő uralmukat (?) Azt fogjuk tenni, amit eddig a katholicismus ellenfelei tettek ; állandó érintkezést tartunk fenn táborunk minden tagjával, hogy folyton ébren tartsuk a tettre való készséget, folyton alkalmasabbá tegyük a kitűzött cél szolgálatára . . . Lajstromba fogjuk szedni azokat a katholikusokat, akik nem csak az anyakönyv szerint azok, hanem életük szerint is. Fel fogjuk költeni a kath. öntudatot és keresztül vinni, hogy kath. ember megkapja érdemleges helyét a községben, városban és az országgyűlésen is . . . íme, ilyen a külső szervezkedés képe, mely a nagyvilág láttára történiK. Hogy mi történik a színfalak megett, azt kevesen látják; még kevesebben tudják. De azt tudja mindenki, aki a hazai protestantizmus történetét csak főbb vonásaiban is ösmeri: mit jelent az reánk nézve, mikor a gazdag, a hatalmas, az uralkodó római egyház „a katholicismus régi pozíciójának visszahódítására, a katholicismus védelmére" faluról falura, az összes kath. népet egy szövetséggé, harcra kész tömeggé toborozza ! Demokratikus elvet hirdet, midőn azt kiáltja : többségben vagyok és ezzel uralkodni akarok! Es mit csinálunk mi? Oldott kéveként heverünk szétszórva a földön, unatkozva, osztozva és várva : mikor fog a sült galamb a szánkba repülni. Nem látjuk, mint szedik szét szemünk láttára az 1848. XX. t.-cikk alapköveit, hogy az évszázadok nehéz munkájából és szenvedéseiből épült egyetlen véd várunk egyszerre összeomoljon. Ily körülmények között feleljen minden hű protestáns embernek lelke erre a felvetett kérdésre: kell-e hát „Országos Protestáns Szövetség" saját veszélyeztetett legszentebb érdekeink védelmére ? Zsilinszky Mihály. Az „utasítás" a nem állami elemi népiskolákról. (Folytatás.) II. A miniszter utasítása második fejezetében az államsegély kérése s engedélyezése körül követendő eljárásról intézkedik, közelebbről azon alakiságokat állapítja meg, amelyek szerint az államsegélyérl kérvényező gyülekezetek folyamodványaikat fölszerelni tartoznak. Elvi szempontból ez ellen általánosságban kifogást emelni nem tudnók. A ki segélyt ád, annak joga van megállapítani azt, hogy kinek minő föltó-