Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-09-10 / 37. szám

19u8 EVANGELIKUS ORALLO 319 ság csak úgy lesz érvényes, ha a dekretum értelmében katholikus püspök, vagy lelkész előtt köttetik. Ez a frivol játék a szavakkal és az ol­vasó jóhiszemű hiszékenységével, vonul vé­gig az egész nagyterjedelmü közleményen. Ugyanígy bizonyítja azt, hogy a „Ne te­rriere" nem ütközik az állam tételes törvé­nyeibe, mondván, hogy „az állam önnállóan szabályozza a házassági jogot a polgárokkal szemben ; és ugyanezt teszi az egyház a hi­vőkkel szemben." „A polgárok a világi, a hívők az egyházi törvényeket tartoznak meg­tartani." „Az állam megállapítja a házasság érvényét, amint ő akarja és az egyház ak­ként, amint e vallás és az egyház elvei meg­szabják." Stb, Ä Lambruschini biboros által bővebb utasítással ellátott s az ő nevével kapcsolat­ban emlegetett XVI. Gergely pápa által 1841­ben kiadott breve sorsa felett kígyó ügyes­séggel akként siklik át, hogy mig egy helyütt j azt fejtegeti, hogy az nem tekinthető kétől- | dalu szerződésnek, meg, hogy a „Netemere" j nem irányul annak „visszavonására", addig más helyütt kifejti, hogy az megszűntnek te­kintendő, a „Ne temere" következtében „ér­vényét veszítette." Ha kisvárosi Hombár Mihályok apró tyúkpörökben használnak olyan fogásokat, aminőkkel a B. H. „barát"-ja dolgozik, leg­feljebb mosolyogni szokás felette. Ámde a. B. H. maga is egyike a legtöbb komolyságra és szavahihetőségre igényt tartó napi lapok­nak. Maga a kérdés pedig, amelyet a „ba­ráti kéz" ilyen merész frivolsággal kezel, egyike a legkényesebbeknek, mert az embe­rek hitét, vallási és erkölcsi meggyőződését és családi szentélyét, tehát legbecsesebb dol­gait érinti közvetlenül. Ilyen kérdésekkel ekként játszani: bűn. Ilyen dolgokban a kérdés lényegét ilyen mes­terkedésekkel eltüntetni akarni: lelkiismeret­lenség. De bűnt követnének el és lelkiismeret­lenségükről tennének tanúbizonyságot azok is, akikben, holott módjukban áll, nem lesz meg az elegendő bátorság és akarat arra, hogy az ilyen kísérleteknek elejét vegyék s az országot és annak lakosságát a lehető legkínosabb felekezeti háborúságoknak és családi viszálykodásoknak kitenni ne en­gedjék. Október l-ig rövid idő áll ugyan az ország rendelkezésére. Annál sürgősebb, annál ége­tőbb a dolog! A B. H.-ban megjelent ártatlansági bi­zonyítvány bizonyítja legjobban a „Ne temere"­ben rejlő tűzveszedelmet. Ha elejét nem ve­szik, hamarosan lángba borítja az országot! —II—. * * * Ugyanezen tárgyban a nagy honti egyházmegye érdemes, veterán vezérférfiától vettük a következő sorokat: A pápának legutóbb kibocsájtott Brevéje, vagy i Bullája megérdemelné azon sorsot, amelyet elért a | Luther idejébeni Bulla. Ezen mai előretörő, a felvilá­gosodás felé törekvő korban, hogy ez kiadatott, ez a pápai hatalom agóniájának legbiztosabb jele. Mintha ezt egy sohasem szellőztetett kriptának gőzei kerget­ték volna felszínre. Most midőn a polgári házasság mindenütt, ha külömböző formákban is, de minden megrázkódtatás nélkül keresztül van víve, azt hirdetni, hogy a vegyes házasság csak ágyasság s az abból származó gyermekek ágyasságból származók, törvény­telenek, ez az enuntiátió a hullákon élősködő holló károgásához hasonlít. Hát a polgári házasságot nem a pápaságnak a keresztéuy felebaráti szeretet ellenes tanai miatt kellett világszerte behozni ? Hát kivéve a római Péter-templom építését, a vatikáni művészeti kincsek oda gyűjtését, mi jót tett a pápaság az em­beriségnek ? Talán azt, hogy a legnagyobb emberi műremeknek a római Colosseumnak egy nagy része köveiből egy pár pápai rokonnak palotákat építettek? Vagy, hogy annyira lesülylyesztette a pápák és kör­nyezetük, a papok szelleme Olaszország népeit, azok erkölcsi erejét, hogy most, bár egyesült állammá vált, nem tud egy mérvadó nagyhatalom niveaujára jönni ? Spanyolországot nem a pápai sötét politika tette a kegyetlen ínquisiíio rémuralma által tönkre? És min­denütt, ahol a keresztény szeretet tan ellenére, keresz­tény államokban kegyetlenségek történtek, Laniena Eperjesiensis, Basta, Carafía, Kolonics, sőt a concor­datum idejében Haynau korszakok, ha az emennek következménye volt is, mind a pápaság környezetéből terjesztett sötét, sőt meg nem engedett tanok eredmé­nye. És ezen körben való legnagyobb erkölcstelenség példája az általuk tagadott Johanna pápai eset, de ami azóta bizonyos pápaválasztási különös szertartásokat hozott létre. A római Vatikánban pedig a pápák ki­függesztett név és uralkodási idő-lajstromában ennek a pápának helyén kitöltetlen hézag van. A pápa római püspök volt, mint sok más, más helyeken. Péter apos­tol Rómában járt a legenda szerint és fejjel lefelé fe­szíttetett volna fel; ő volt Krisztus első apostola, ki testvéreivel leghamarább csatlakozott hozzá. „Te vagy a szikla Petra, reád építem egyházamat", de Péter az új testamentum szerint háromszor tagadta meg mes­terét. Péter apostol legendája folytán arrogálta magá­nak a római püspök ez elsőséget, aki könyörgéseivel Attilát is megállította Ravennánál. (Tudományosan beigazolt tény, hogy Péter sohase volt Róma püs­pöke. Szerk.) — A franczia major domus, dictator, majdan király kis Pipin, Nagy Károly atyja, hogy Olaszországra rátegye a kezét, ajándékozta az Exarchatust világi birtokául a római püspöknek a gallikán egyház előjogai kíeszközlésével. A vallá­silag fanatikus középkorban Nagy Lároly állította fel a pápaság hatalomra emelése mellett a német-római szent birodalmat. A Hildebrand természetellenes coeli­batusa, a melyről egy hajdani pap ezt a verset csi­nálta, hogy :

Next

/
Thumbnails
Contents