Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-06-04 / 23. szám

IV. év. Nyíregyháza, 1908. junius 4. 23. szám. // EYAMELIKUS ORALLO EGYHÁZI S TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó címére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYÍREGYHÁZA. Ä lap ára: "Egész évre 12 K Félévre 6 K JMegyedévre 3 K Egyes szám ára 40 fillér.* • Hirdetés ára oldalanként 40 korona. • TARTALOM-JEGYZEK: Orsz. prot. szövetség. Megalakulás. — Egyetemes nyugdíjintézet. Kéretlen vélemény a z tervezethez. Ihász László. — »Egy kisded játék«. Abaffy Miklós. — Tárca. Rz evangelikus istentisztelet. (Folytatás.) Mayer Pál. — Belólet. — Nekrológ. Berke János. Kováts István. — Pályázatok. — Hirdetések. ORSZÁGOS PROT. SZÖVETSÉG. Megalakulás. Üdvözöljük gr. Degenfeld Józsefet és Zsilinszky Mihályt, hazai protestáns egyházaink e két kimagasló jelesét, hogy az általunk annyira szükségesnek tartott szövetség gyakorlati megvalósulása felé az első elhatározó lépést megtették és egyházaink több férfi át a f. hó 9-én, Budapesten taitandó bizalmas értekezletre összehívták. Legyen áldás ez értekezleten! Fakadjon belőle erő protestáns egyházainkra! Legyen 1908. június 9-e határkő a szervezetlen, tétlen, felfelé kellő erővel érvényesülni nem tudó — és a szervezett, életerős, tekintélyes, jogait, százados jogos törekvéseit kellő erővel érvényesíteni tudó, népét az önmagában hordott igazság eszményei körül tömöríteni tudó kétféle protestántizmus között. R pünkösdi szentlélek ihlete szálljon vezéreink szívébe, hogy az igazság tüzében a testvéri szeretet egyakaraton léteit biztosító kötelékeivel mindannyiunkat átfogjanak és mint egy célra törekvő tábort vezessenek a biztos diadalra ! . . . örömmel jelezzük, hogy újabban testületileg való csatlakozásra kötelezte magát az újpesti evang. egyház, — továbbá belépésüket jelentették: ihász Lajos dunántúli egyházkerületi felügyelő, Belohorszky Gábor főesperes Újvidék és Chriastélyi Gyula ratkósebesi lelkész és neje. EGYETEMES NYUGDÍJINTÉZET. Kéretlen vélemény az új tervezethez. A 33. §-t én — a gyülekezeteknek minden nyugdíjintézeti teher alól való felmentése mellett — törölném. Ha azonban azok teljesen mentesítve nem lennének is, legalább a harmadik kikezdésben említett templomi offertoriumot, valamint a 34. §-ban emiitett üresedési A év számbavételét minden körülmény közt törlendőnek tartom, mert ezek a pontok a gyülekezeteknek csak boszantására válnak. Igaz, hogy azok fenntartására illetve igénybevehetésére az egyház-alkotmány feljogosítja a nyugdíjintézetet; de szabad a nyugdíjintézetnek azokat a feljogosításokat igénybe nem venni. S annál inkább lemondhat a nyugdíjintézet azon feljogosításokról, mert az államsegély nagy arányú igénybe vehetése mellett nem szorul azokra, és feltehető, hogy az egyetemes közgyűlés, ha 1893-ban számíthatott volna oly nagymérvű államsegélyre, minőt ma számításába vehet; nem hozta volna meg a gyülekezeteket boszantó ama §-okat. A 33. §. azon intézkedéseit, melyek a tagsági befizetéseket emelik, a múlt évi egyetemes gyűlésnek már idézett —' arányrendszert megillető — határozata folyományának tekintem s így azokat, valamint a 36. és 37. §§-ok intézkedéseit is általában helyeselnem kell, már csak azon okból is, hogy a tagok ne legyenek azzal vádolhatók, mintha ők, míg az egyház érettük nagy áldozatokat hoz, s ezek meghozatalát majdnem követelik, addig maguk meg a maguk és családjuk javára válandó nagyobb járulékok befizetésétől irtóznának. De a 35. §. b) pontja alatti azon intézkedést, hogy a tagok mindaddig fizessék az évi járulékokat, míg szolgálatban állanak, helyeselni nem tudom ; mert ennek fenntartása a tagokat, teljes nyugdíjjogu idejük beálltakor, egyenesen a nyugdíjba menésre kergeti a nyugdíjintézet kárára és többet nyer számszerűleg a nyugdíjintézet, ha a nyugdijképes tagokat az évi járulék befizetése alól felmenti és tovább hagyja őket szoglálni, s az évjáradék igénybevételére nem Kényszeríti azokat. Azon visszásságra meg, hogy míg az idős tagok a befizetések alól menekülnek, a gyülekezetek meg tovább fizetnek, könnyen lehet segíteni: tessék a gyülekezeteket felmenteni a fizetések alól teljesen. A 40. §-t most is módosítandónak tartom olyformán, hogy a ki a nyugdíjintézetből kilép, vagy épen kiutasíttatik, ha csak özvegyének vagy árvájának jogigénye nem forog fenn, az befizetett pénzét kamat nélkül visszakaphassa. Az 51. §-t teljesen törlendőnek tartom, mert az személyi jogfosztást foglal magában és egy csapással tönkre teszi az alsóbb egyházi fokozatokon fenntartott nyugdíjintézeteket. Jó lehetne e §. szükség esetén arra, hogy az egyetemes nyugdíjintézet fenntartási forrásai ki ne apadjanak, ez pedig az egyetem által oly biztosnak vett államsegély fennállása mellett fel sem tehető. Ha pedig az államsegély előbb, vagy utóbb megszűnik, jó lesz, ha lesz alsófoku nyugdíjintézet is. A teljes concentratió itt könnyen megboszulhatja magát.