Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-05-21 / 21. szám

EVANGELIKUS OKALLO 1908 178 V. és Geduly H. bizottsági tagok felszólalása után maga az indítványozó visszavonta javaslatát és abban kompromittált, hogy ez a megváltás a szétosztás alkalmával a gyülekezetek figyelmébe ajánltassék. A közigazgatási államsegélyre nézve a bizottság a következő felosztást javasolja : 1. Kapjon az egyetem a maga tisztviselőinek korszerűbb javadalmazására, a törvényszéki tárgyalások költségeinek előlegezésére, a bizottságok napi-díjaira, útiköltségeire, nyomtatványokra, a szentkirályi-utcai báz fűtése, világítása és tisztántartására, egy theologusnak a theologiai otthonban leendő ellátására és egyéb előre nem látható ! kiadásokra összesen évi 27,000 K-t. 2. Kapjon a po- | zsonyí diakonissza-intézet és a torzsai Konfirmandusok | Otthona évi 200—200 K-t. 3. Jövőben mentessenek fel a kerületek az egyetem háztartására fizetett évi 500—500 K hozzájárulástól. 4. Kapjon ez évben kivételesen a pozsonyi theol. akadémia 5 rendes tanára 400—400 K drágasági potlékot. 5. A fennmaradó 120,CC0 K egyenlő mérvben osztassék fel a 4 egyházkerület közt azok közigazgatási költségeinek fedezésére. 6. Történjék a szabályrendelet módosításával gondoskodás arról, hogy az egyetemes bizottságok tagjai 15 K napidíjban részesíttessenek és az egyetemes gyűlésen elnöklő püspök útiköltségeit és napi-díjait az egyetemes pénztár fedezze. Végül több kisebb jelentőségű ügyet tárgyalt a bizottság. Nevezetesen Br. Podmaniczky Gyula rostocki theologusnak megszavazta a Lissovényi-. alap ez évi kamatait, kimondotta, hogy a bemutatott alapítólevél rendelkezései értelmében a Blankenstein-f. ösztöndíj-alap kamatait már ez évben kiosztja, Dr. Zsigmondyt megbízza, hogy a portómentességre joggal igényt tartó hivatalok sorjegyzékét a kerületek idevonatkozó határozatainak figyelembevételével az egyetemes közgyűlésig készítse el, Poszvék Sándort pedig, ^ogy az 1903-ikinál körülbelől 73-addal kisebb terjedelmű egyetemes névtárt szerkessze meg. E helyütt közöljük, hogy az egyetemes nyugdíjinté zetí bizottság, amely hivatva c volt a Gyürky-f. java slattal érdemben foglalkozni s erre nézve határozat i javaslatot terjeszteni a majdan összeülendő egyetemes közgyűlés elé, f. hó 13-án és 14-én tartotta üléseit s abban állapodott meg, hogy Gyürkyt megbízta némely módosítás figyelembevételével kidolgozandó új javaslatnak az elkészítésével. Miben állanak e módosítások, — közelebbi tudósítás híján nem közölhetjük, azonban igyekezni fogunk az azokra nézve 1 étesült megállapodásokról tudomást szerezni és adni. Rens. Rz „utasítás" a nem állami elemi népiskolákról. (Folytatás.) Tehát, ha a jövőben akár valamely hitközség, akár valamely alapítvány, — tehát magok a szerzetesek — akár valamely magános, (mondjuk tehetős mágnás) róm. kath. iskolát alapít, melyben a tanítói teendők ellátása szerzetesekre (apácákra) bizatik, oly előnyökben részesülnek, melyek az egyenlőség és viszonosság elvével kirívóan ellenkeznek. Mert aránytalanul kevesebb javadalom biztosítással állíthatnak iskolákat, mint azok a hitfelekezetek, amelyek és azok a magánosok, akik vallásos meggyőződésből nem állíthatnak róm. kath. hitfelekezeti iskolát, vallásos meggyőződésből i nem bízhatják iskolájukban a tanítói teendők ellátását szerzetesekre (apácákra). És még ehez a kevesebb javadalom biztosításához is államsegélyt nyerhetnek a szerzetesek és apácák érdekében, és pedig sokkal könnyebb módszerek mellett, mint oly iskolaalapítók, (és oly magánosok) akik nem bízzák iskoláikat szerzetesekre, nem állítanak róm. kath. hitfelekezeti iskolát 1 600, illetve 400 koronát kötelesek a szerzeteseknek biztosítani azok, akik felállítandó iskoláikban szerzetes-rendi tanítókra kívánják bízni a tanítói teendők ellátását. A többit 900, illetve 700 koronáig kiegészíti az állam. Meghaladhatja tehát az államsegély a 200 koronát, elérheti a 300 koronát és anélkül, hogy az államnak a miniszter által gyakorolható befolyása biztosítva volna a tanító megerősítésére! A törvény 30. §-ában előírt bejelentéseket (Ut. 50. §. 12. második bekezdés) az iskola igazgatósága köteles a kir. tanfelügyelőnek megtenni. Hát jól van, de bántó, hogy az Uíasítés 34. §-ában, mely szinte a törvény 30. §-ában előírt béjelentések kötelező beküldéséről intézkedik, mindjárt ott van a bunkó, a tanfelügyelő úr. Az mondatott, hogy ebből a szempontból inkább a róm. katholikusoknak van okuk sérelemről panaszkodniok, mint a más hitfelekezetüeknek, mert a szerzeteseknek az állam legfölebb 900 K-ig biztosít kiegészítést, minden más rendű tanítónak ellenben 1000 K-ig az alapfizetése és ezen fölül a korpótlékokat. Az éremnek két lapja van. Az egyik lapra az van reá nyomva : iskolafönntartók, (magánosok is) ha szerzetesekre bízzák az iskolát, 900 koronáig nyerhetnek államsegélyt; de nincs reá nyomva, hogy kötelesek szerzetesekre bízni az iskolát, ha nem akarják. Ha pedig akarják: volenti non fit injuria, sérelemről panasz nincs. Az érem másik lapjára az van reá nyomva: magánosok, kik nem szerzetesekre bizzák iskolájukat, egy fillérnyi államsegélyre sem tarthatnak igényt, de ha valamely hitközség akár önmegadóztatása, akár magánosok alapítványai, kötelezvényei által iskolát állít föl, igényt tarthat államsegélyre, a tanítói fizetésnek 1000 K-ig kiegészítésére s a korpótlékokra. A róm. kath. egyház sehogy sem szenvedhet rövidséget, csak előnyben részesülhet. E miatt ugyan nincs okuk a panaszra a szerzetesek patrónusainak! Rendbírságolási joga képében; a szó alatt levő 50. §. 12. második bekezdése hallgat erről a bunkóról, mintha csak az igazgató úr felsőbb lény volna, mint az iskolaszék és kötelességeiről soha sem feledkezhetnék meg! Az igazgató úrhoz bársonyos kézzel kell hozzányúlni, mert szerzetes, a szerzetesi csuhát kímélni, tisztelni kell, az iskolaszék, habár elnöke talán pap, jah! az más! Rendbírság neki! A törvény 35. §-a a többi közt azt mondja, hogy az eskütétel körüli eljárásnak módját a miniszter állapítja meg. Meg is állapította az Utasítás (50. §. 13. pontja alatt). Nem szólok az eskütétel körüli eljárás azon részleteiről, melyek összevágok a nem szerzetes-tanítók eskütételének eljárásával. Csak az eltérésekre mutatok reá (az Utasítás 41. §-a és a szó alatt levő 50. §. 13. alapján.) Az 56. §. 13. p. szerint a tanfelügyelő vagy az egyh. hatósággal, vagy pedig az illető intézet igazgatójával állapítja meg az eskütétel napját, az eskütétel helye mindenkor az illető (szerzetesi) iskola helyisége, ha a szerzetes (apáca) a vallásnak megfelelő {a vallásnak megfelelő, nem is egyháza szokásainak megfelelő) szertartások, u. m. kereszt, égő gyertya mellett óhajtja az esküt letenni, ezt akadályozni nem lehet. Az eskütétel közfelfogás szerint vallásos iHUfl