Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-01-11 / 1-2. szám

6 EV ANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1907 zöknek közös tulajdonná tételével az emberi életnek új tartalmat fog adni, Mindezen céljainak előkészítésére, a munkásosztály anyagi és szellemi erejének már a mai társadalmi rend keretében lehetséges növelésére s ezzel az általános kulturális haladás javára a magyarországi szociáldemokratapárt a következőket követeli: 1. Általános egyenlő, közvetlen szavazójogot minden választásnál és szavazásnál, az állam minden 20 éven felüli polgárának nemi különbség nélkül. Titkos és községenkint való szavazást. Aránylagos képviseletet. Minden választó megválasztható, A szavazások törvényes munkaszüneti napon tartassanak. Országgyűlési, megyei és községi választások két évenkint történjenek. 2. A főrendiház eltörlését. Közvetlen törvényhozást a nép indítványozó és elvető joga útján. 3. Teljes önkormányzatot. Az állami, megyei és községi hatóságok függetlenítését, az összes testületek és hivatalnokok választását, azok felelősségét és szavatosságát. Mindennemű öröklött hivatal és rang eltörlését. 4. Az országban élő minden nemzet teljes egyenjogúsítását. 5. Az állandó hadsereg eltörlését. A nép fölfegyverzését és védképessé nevelését. Béke vagy háború kérdésében döntsön a népképviselet. Nemzetközi viszályoknak választott bíróság útján való eldöntését. 6. Mindazon törvények és rendeletek eltörlését, a melyek az ágitáció és véleménynyilvánítás szabadságát korlátozzák ; a sajtó, az egyesülés, a gyülekezés és költözködés teljes szabadságát. 7. Minden vallási társulat és egyház magánegyesülésnek, mindenki vallása magánügynek nyilváníttassék. Közpénz vallási célokra nem fordítható. Az egyházi birtokok elkobzását és köztulajdonba vételét. E birtokok munkásszövetkezeteknek adandók bérbe s jövedelmük csakis kulturális célokra fordítandó. 8. A közoktatásnak állami, megyei vagy községi szervezését. A községi iskolák terheinek állami fedezését. A felekezeti iskolák megszüntetését. A vallástanítás eltörlését a nyilvános iskolákban. Általános, kötelező, ingyenes oktatást és ellátást a népiskolákban ; a felsőbb iskolákban azok számára, a kik képességüknél fogva a további kiképzésre alkalmasaknak bizonyulnak. 9. A nők teljes egyenjogúsítását a férfiakkal. A törvénytelen gyermekek teljes egyenjogúsítását a törvényesekkel. Az elhagyott gyermekek gondozását a köz által. A házasságkötésnek és válásnak egyszerűbbé és könnyebbé tételét. 10. Ingyenes igazságszolgáltatást és jogvédelmet. Az ártatlanul vádoltak, letartóztattak vagy elítéltek kártalanítását. A halálbüntetés eltörlését. A katonai és minden kiváltságos bíróságok eltörlését. 11. A közigazgatási hatóságok bíráskodásának megszüntetését. 12. Az egészségügy államosítását. Ingyen orvost és a gyógyításhoz szükséges eszközöket. íngyen temetkezést. 13. Fokozatos jövedelmi, vagyon és öröklési adót. A közvetett (fogyasztási) adók eltörlését. A dohányegyedárúság megszüntetését. Minden pénzügyi és élelmiszer vámnak, valamint a városi vámok megszüntetését; eltörlését mindazon gazdaságpolitikai intézkedéseknek, a melyek a népesség többségét egy kisebbség javára megkárosítják. A megélhetéshez szükséges jövedelem adómentességét. 14. A kötött birtok intézményének megszüntetését. 15. A köztulajdon fokozatos kiterjesztését: az erdők, vizierők, bányák és a közlekedés nagy eszközeinek köztulajdonba vételét. 16. A mezőgazdasági, a földmunkások és cselédek, a háziiparban foglalkozóknak, valamint minden külön törvény rendelkezései alá tartozó alkalmazottaknak egyenjogúsítását az ipari munkásokkal. 17. A munkakönyvek, munkás- és cselédigazolványok eltörlését. 18. Az összes foglalkozási ágakban alkalmazottaknak, betegség, baleset, munkanélküliség, rokkantság és aggkor esetére való kötelező biztosítását, a biztosítottak önkormányzatával és azok megterheltetése nélkül. 19. Legfeljebb nyolcórás napi munkaidőt minden munkás és cseléd számára. A 14 éven aluli gyermeknek kereseti munkától való eltiltását. A nők eltiltását az éjjeli, valamint a szervezetükre káros munkától. Az éjjeli munka eltiltását, kivéve azon üzemeket, a melyekben a megszakítás műszaki okokból, vagy a közjólét szempontjából elkerülhetetlen. 20. Hetenkint legalább 36 órás megszakítatlan munkaszünetet, kivétel nélkül minden alkalmazott, munkás és cseléd számára. 21. A természetben vagy utalványokkal való bérfizetés megtiltását úgy a mezőgazdaságban, mint az iparban és egyéb foglalkozási ágakban. 22. Az átlagos és darabszámos munkák megszüntetését és az időbér kötelezővé tételét. A robotmunka eltörlését, 23. A közszükségletet szolgáló üzemek (világítás, vízerőszolgáltatás, csatornázás, köztisztaság stb.) a község által kezelendők. Lakóházak építését a község vagy az általa támogatott építési szövetkezetek útján s azok bérbeadását olyformán, hogy a lakbérek csakis az építési, föntartási és törlesztési költségeket fedezzék. Községi lakásközvetítést és felügyeletet. 24. Szigorú állami munkafelügyeletet a munkásszervezetek által választott mindkét nembeli felügyelők útján; a munkásvédelmi törvények megszegői elzárással büntetendők. Beható hivatalos munkásstatisztikát. 25. Az állami, megyei és községi birtokok eladásának megtiltását és munkásszövetkezeteknek való bérbeadását. 26. A halászati és vadászati jog községivé tétélét és községi kezelését". Eddig a magyarországi szociáldemokrata-párt programmja, mely mellett az egész mozgalom megítélése végett természetesen figyelembe kell venni azt a rendkívül buzgó s kitűnően szervezett agitátori tevékenységet, melyet a párt céljainak megvalósítása érdekében kifejt s mely valósággal a programmnál sokkal hevesebb formában szokott lefolyni s a népet az osztályharcra szinte fanatizálja, valamint azt a távolságot, mely a párt hivatalos programmja s a párt kötelékébe tartozó, de mélyebben be nem avatott tömegek felfogása között fenforog. Itt ismét nem áll módomban, hogy a szociálizmusnak ezen program injáról, törekvéseiről, tényleges működéséről és hatásáról részletes bírálatot mondjak. Erre vonatkozó tisztán egyéni nézeteimet, a mennyire a dologba való belátásom ez idő szerint terjed, a következő megjegyzésekben foglalhatom össze : A szocializmus ereje és bizonyos fohl jogosultsága egyrészt a fennálló társadalmi rend s különösen a tőkés termelési rendszer egyes tagadhatatlan hibáinak, visszásságainak, igazságtalanságainak s a munkásnép sok tekintetben csakugyan elnyomott, sőt helyenként és időnként valóban nyomorúságos helyzetének feltárásában, másrészt a jelenlegi társadalomhoz intézett azon egyes követeléseiben és a munkásnép szervezése által az önsegély elve alapján elért azon tényleges sikereiben rejlik, melyek a munkásnép helyzetének javitásara vonatkoznak. Téved azonban a szociálizmus, a midőn túlzott pesszimizmussal a fennálló társadalmi rendnek saját