Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-03-08 / 10. szám

85 EV ANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1907 engedélyt, ha a gyermekek maguk is hajlandók áttérni és a szellemi érettségnek olyan fokán állanak, miszerint feltételezhető, hogy önálló vallásos meggyőződésük van. Kérheti a gyermek, vagy a szülő. 4. §. A 2. §-ban foglalt szabály alól eltérésnek később csak akkor van helye: ha az egyik házastárs a másik házastárs vallására tér át, úgy, hogy a házasság egyvallásúak házasságává válik. Ez esetben a születendő, valamint a 7-ik életévet még be nem töltött összes gyermekek a szülők közös vallását követik, illetőleg abban nevelendők. Az áttért szülő nemebeli 7-ik életévöket már túl­haladott, de az 1868: LIII. t.-c. 2. §-ában megszabott életkort még el nem ért gyermekek is az idézett törvény­cikk 3—8 §-aiban körülírt módon a szülők közös vallá­sára térhetnek át, de csak a gyámhatóság beleegyezése mellett. 1 (Folyt, köv.) BELMISSIÓ. A pozsonyi ev. férfi és legény egyesület Schmidt K. J. lelkész elnöklete alatt január hóban tartott évi közgyűlésén bátor és szeretetteljes hangok hallatszottak a bibliai órák szorgosabb látogatása érdekében. Nekünk úgy tetszik, hogy az evangélium szelleme csak az Ige erejével tud behatolni a mi egyesületi életünkbe. Az alak lehet kor­szerű, a hang lebilincselő, de a lényeg, a tartalom min­dig csak a Jézus igéje volt és lehet ott, a hol az evan­gélium szellemét akarjuk az életben diadalra vinni. A különben élénk életet tanúsító egyesületnek van 1214 kötetre rúgó könyvtára, továbbá vetítő gépe, a melynek már sokszor vette nagy hasznát előadásain. — Ugyan­csak Pozsonyban tartott közgyűlést egy másik belmissiói egyesület, t. i. az evang. énekkar. Áldásos hivatásának Frühwirth S. karigazgató vezetése alatt az összes ünnepi istentiszteletek áhítatának emelése által felelt meg a 32 férfi és 42 hölgy tagból alakult hatalmas énnekkar. Ki­válóan érvényesült a pozsonyi gyülekezet mult évi ünnep­napjain, a Luther-Társaság és Gyámintézet ottlétekor. Az Úr áldása legyen mindkét egyesület további műkö­1 Megjegyezzük, hogy a vegyes vallású házasfelek gyerme­keinek vallási nevelésére nézve az európai államok úgy a múltban, mint a jelenben eltérő elvi alapokon intézkedtek. Lényeges első­sorban az, vájjon ezek a szabályok közjogi, vagy pedig magánjogi jellegűek-e ? Ez a kérdés a mi hazai jogunk szempontjából is vitás, jóllehet az irodalom túlnyomó részben közjogi álláspontot fedez fel a gyermekek vallására vonatkozó hazai jogszabályokban. Az ellenkező felfogás elismertetéseért kiizd dr. K. Kovács Gyula, a m. ált polgári törvénykönyv tervezetének további tárgyalását elő­készítő főelőadmány és a tervezetre vonatkozó bírálati anyag III. kötetében (5—24. 1.) közzétett tanulmányában. Maga a tervezet 272. §-ában a közjogi felfogást megerősíti, söt a gyermekek vallá­sára vonatkozó közjogi szabályoknak magánjogi téren is szankciót adni kiván, kimondván, hogy „a szülő abban a vallásban köteles a gyermeket nevelni, a melyik a gyermeknek törvényes vallása Az egyes európai államjogok szerint — egyrészt a múltban másrészt a jelenben — vagy az állam uralkodó vallása, vagy a törvényes apa vallása, avagy a sexus sexum sequitur elve, vagy végre a szülök megegyezése az alapelv. Hazánkban legújabban ez utóbbi, de csakis akkor, ha a házasság megkötése előtt létesül. Ausztriában megegyezhetnek azután is. (1868. május 25-iki trv.) désén s az általok legközelebb, március hó 10-én a nagy énekköltő, Gerhard Pál emlékére rendezendő ünne­pélyeken ! A kemenesaljai esperesség bizottságot küldött ki esperességi belmissiói egyesület szervezésére. Ha a szer­vezés sikerül, ez lesz a sopronin kívül a második esperes­ségi belmissiói egylet. Igen kívánatos volna az eszmét az összes esperességi közgyűléseken vagy lelkészi érte­kezleteken szóvá tenni. Nézetünk szerint az egyházi közéletnek ezen a fokozatán lehetne leggyakorlatiasab­ban megvalósítani az egyes gyülekezetek jellegének meg­felelő belmissiói intézmények megbeszélését, a rólok való beszámolást és irányításukat egyházunk magasabb rendel­tetése szempontjából. A protestáns országos árvaegylet kimutatást tesz közzé, az 1906 folyamán nyert adományokról és hagyo­mányokról. E szerint az egylet 2058 K 10 fill, adomány­ban, 2000 K alapítványban s 12650 K hagyományban részesült az elmúlt évben, míg a dunamelléki ev. ref. egyházkerület a Mad as Károly-féle alapítvány jövedel­méből 10,000 koronát fizetett ki az egylet részére, a választmány nőtagjai pedig 5000 koronán felüli összeget gyűjtöttek az árvaház karácsonyfájára. Az adományok, hagyományok s gyűjtések főösszege a mult évben tehát 31,708 K 10 fill volt. Az egylet Budapesten a Szegény­háztéren protestáns hú- és leányárvaházat tart fenn, hol a mult évben 125 árva részesült ellátásban, míg 41 árvá­nak 4200 K neveltetési segélyt osztott ki az egylet. Torzsa bácsmegyei nagyközségben Famler G. A. lelkész már húsz év óta minden keresztelés, esketés és haláleset alkalmából a konfirmációi emléklapokhoz hasonló díszlapokat oszt ki ingyen a hívek között, mit azok na­gyon megbecsülnek s oly hálásak érte, hogy még mindig módjában volt a befolyó adományok árán új lapokat beszerezni. Változatosság kedvéért minden évben másféle lapokat rendel, mi annál könnyebben megy, mivel német nyelven igen nagy választék van az ilyen lapokból. A betegek és gyászolók között a berlini „Trostbund" kiadásában megjelenő kitűnő vigasztaló beszédeket (Trost­reden) oszt ki, melyekből különösen halottak ünnepén (az egyházi év utolsó vasárnapján) a templomban s a temetőben több száz példány kerül kiosztásra; különféle evang. néplapoknak pedig több mint 112 előfizetője van Torzsán. Az evangeliumi iratok terjesztése a belmissiói munkásság egyik legfontosabb ágát képezi. Ajánljuk a torzsai példát mindenfelé követésre. SZEMLE. A hazai ev. ref. egyházat most három nagy kér­dés foglalkoztatja: 1. a legutóbb lezajlott országos zsinat törvényeinek ő Felsége által való megerősítése, 2. az országos reform, lelkészegyesület megalakulása tárgyában tett intézkedések, 3. a dunántúli főgondnok-választás. Nem lesz nehéz kimutatnunk, hogy minket mindhárom nagy kérdés közvetlen közelből érdekel. A zsinati törvé­nyek megerősítéséről szóló királyi kézirat ama clausulája,

Next

/
Thumbnails
Contents