Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-03-08 / 10. szám

Hl év Budapest, 1907 március 8. 10. szám. EVAir&ELiiajs (Sa ALIO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP A HAZAI NÉGY EVANGELIKUS EGYHÁZKERÜLET KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egy íven; a Hivatalos Közlemények, mint az Ev. Őrálló melléklete, minden hónapban. A kéziratot a szerkesztőhöz, a hirdetés szövegét és díját a kiadóhivatalba kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ : GEDULY HENRIK evang. lelkész, Nyíregyháza. KIADÓHIVATAL J HORNYÁNSZKY VIKTOR hirlapkiadóhivatala, Budapest, V., Akadémia-u. 4. A lap ára egész évre 10 kor., félévre 5 kor., negyedévre 2.50 kor. A Hivatalos Közleményeket az anyaegyházak és felsőbbrendű iskolák ingyen kapják. Hirdetés ára oldalanként 32 kor. TARTALOM : Az új államsegély felosztása, y. kek vallása. Dr. Milder Károly. — Tanügy. A felekezeti tanítók fizetése. Kund Sámuel. — Tárca: A Belmissió. — Szemle. — Külföld. — Belélet. — Nekrolog. Az új államsegély felosztása. Az „Ev. Őrálló" f. évi 6-ik számában közölve voltak azon „kérdő pontok", melyeket a dunántúli egyházkerület nagyérdemű püspöke az ottani lelkészegyleteknek figyelmébe ajánl. Nekem ezen kérdő pontok között nagyon feltűnt a következő: „A magas kormány a f. évre a prot. egyházaknak egy millió korona államsegélyt igért az egyházi adóteher könnyítésére, a lelkészi nyugdíjintézetek gyámolítására és az egyházi közigazgatás költségei fedezésére. Ev. egyházunk ezen egy millió korona államsegélynek egyharmadát kapja. a) Ezen egyharmadból a dunántúli egyházkerületre eső összeg mily arányban osztassék fel a három cél között? b) Az egyházi adóteher könnyítésénél az állami adónak hányadik százaléka vétessék azon határvonalnak, a melyen felül eső, állami adó százalékában kimutatott egyházi adó a nyerendő államsegélyből várhatna pótlásra?" Feltűnt nekem ez a kérdő pont azért, mert sem a vallásügyi miniszter nyilatkozatával, sem az osztó igazság követelményeivel nem tudom összeegyeztetni. Ha kisebb ember vetette volna fel ilyen alakban ezt a kérdést, könnyen napirendre térhetnénk fölötte. De mert azt egyházunk egyik oszlopos férfia teszi, a kinek szava közügyeink intézésénél méltán nagy súlylyal esik a mérlegbe: kötelességük azoknak, a kik más nézeten vannak, már most felszólalni és be nem várni azt az időt, a mikor már bevégzett tényekkel fogunk szemben állani. Különben is oly nagyfontosságú ez a kérdés, hogy érdemes vele szélesebb körökben is foglalkozni s tisztázását ezen lap hasábjain is megkísérlem. f % En a dunántúli kerület püspökének fentebb idézett szavait úgy értelmezem, hogy szerinte a milliós államsegélyt felosztanák a négy kerület közt, és azután minden kerület maga határozná meg, hogy a reá eső összegből mennyit fordít a közigazgatás céljaira? mennyit szán az egyetemes, kerületi és talán (mert többes számban szól) az egyházmegyei nyugdíjintézeteknek? s végül menynyire szállítja le híveinek egyházi adóterhét? Hát ez talán mégsem volna egészen igazságos eljárás. A közigazgatásról itt nem szólok, de igen a megnevezett két más célról. A mi a nyugdíjintézetet illeti, azt olvasom a mult évi egyetemes közgyűlés jkönyvének 13-ik pontjában, hogy a vallásügyi miniszter egyenesen és határozottan megnevezte azt a nyugdíjintézetet, a melyet államilag segélyezni kiván, midőn ezt mondja: „Hajlandó vagyok az országos lelkészi nyugdíjintézet segélyezésére segélyt rendszeresíteni". Hát miért ne lehetne nekünk ebben megnyugodnunk ? Miért kellene ezt az összeget feldarabolnunk ? Vagy tudnánk-e mi magunk között oly hajszálnyira igazságos osztályt tenni, mint a mily igazságosan járunk el akkor, a midőn az egész összeget az egyetemes nyugdíjintézetnek adjuk, melynek jótéteményeiben minden magyarországi ev. lelkész egyaránt részesül azon néhány elöregedett lelkész kivételével, a kik már 1896-ban magasabb koruknál fogva nem voltak arra kötelezhetők, hogy ezen nyugdíjintézetnek tagjai legyenek. Azt a néhány öreg lelkészt, a míg az Isten élteti, kegydíjjal is lehet kártalanítani. De még helytelenebb eljárásnak tekinteném azt, ha az egyházi teherviselés megkönnyítésére adott államsegélyt hasítanák négyfelé, egyházkerületek szerint. Ezt a segélyt a miniszter szavai szerint „a hivők fej és vagyoni adózásában mutatkozó túlterheltségének megszüntetésére" nyújtja egyházunknak az állam. Itt tehát az egész magyarországi ev. egyházat egy osztatlan egésznek kell venni, s nem kerületenként, hanem országosan kell