Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-02-15 / 7. szám

63 63 EV ANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1907 áldozatkészségben előljárt Gebauer Károly, az egyház felügyelője, ki az első, legszükségesebb felszerelés költségeit (16 K) fedezte. Bawlicza Pál 500 kg. szenet ajánlott fel; Gálik András főzeléket és egy 5 kgmos kenyeret küldött. Most a napközi otthon az egész téli időszakra biztosítva van, mert Gebauer Károly felügyelő a netalán hiányzó költségek fedezését magára vállalta. Bizonyos tekintetben talán a népkonyhánál is üdvösebb az ilyen napközi otthon, mert az elzülléstől ily módon lehet legkönnyebben megmenteni a szegény gyermekeket, mert itt felügyelet alatt étkeznek. Az első ingyen ebédre 6 gyermek jelentkezett, másnap már 18 gyermek ebédelt együtt. Azóta 12—18 között változik azok száma, kik a napközi otthon ebédjét igénybe veszik. Heggel a gyermek, midőn iskolába jön, bejelenti tanítójának, hogy ebédre óhajt maradni s ezt bejelentik a tanítók 9 órakor a paplakon, mely az iskolával egy udvaron van s a papi család a bejelentettek számára megfőzi az ebédet, a melyet a gyermekek a paplak tágas előszobájában elköltenek. Jövőre az egyház e célra külön helyiseget fog berendezni. Szegények napja. A nyíregyházi egyház b. e. lelkésze, Bartholornaeidesz János végrendeletileg 2000 K-t hagyományozott oly rendeltetéssel, hogy annak kamatai évenként febr. 5-én, mint az ő pappá avattatásának napján, az egyház szegénysorsú özvegyei között osztassanak ki. Boldog emlékű Blahunka Amália pedig, a ki közel 100,000 K-t hagyott különféle jótékony célokra, egyik 24,000 K-s alapítványának rendeltetéséül — bár ezt felekezeti különbség nélkül — ugyancsak a szegény özvegyek támogatását tette. Lapunk szerkesztője most azt az eszmét vetette fel, hogy — mivel a február hónap eleje a legalkalmasabb időpont arra nézve, hogy a tél hidege és keresetre való alkalmatlan volta miatt különben is megviselt Ínségeseket az irgalmas samaritanismus különös gondjai alá vegye, e két jelentős alapítványból és más nemes szívek adakozásából évenként befolyó összegek az egyház és város szegényei között mindig február hó 5-én, mint egyháztanácsilag megállapított „szegények napján" osztassanak ki. Az egyház vezető körei rokonszenvesen fogadták a felvetett eszmét és így van rá remény, hogy már a legközelebbi időben ismét igazán evangéliumi módon lesz ellensúlyozható a „Szent Antal kenyere". Ez évben 109 szegény összesen 800 K. segélyben részesült. TÁRCA. A protestáns iskola és irodalom a XVIII. században. Egy két esetben sikerrel járt a védelem. A pozsonyi iskola Bél Mátyás- és Beer-korabeli virágzását rossz szemmel nézte az örökké éber kath. papság és a helytartótanács. Még a Carolina ßesolutio előtt, 1727-ben, titkos feljelentés következtében részletes tájékozást kívánt a pozsonyi evangélikusoktól, mit tanítanak iskolájukban, mióta és kinek engedélye alapján áll fenn. A gyülekezet a városi tanács útján az a jelentést terjesztette föl, hogy iskolájuk az 1681. évi törvény alapján áll fenn, a külvárosban a számukra kijelölt telken épült a belső városi iskola helyett, a mit 1672-ben felvettek tőlük. A helytartótanács gondos ellenőrzésre és vizsgálatra utasította a városi hatóságot; a gyülekezet egy küldöttséget választott, hogy élő szóval fejtse ki a helytartótanács előtt az iskola fennállásának törvényes voltát. A kiküldöttek arra is hivatkoztak, hogy a király a vallás ügyében — világos kijelentése szerint — az általános szabályozó rendelet kiadása előtt semmi változtatást nem enged. Ekkor a zaklatás abban maradt, de pár év múlva, 1733-ban megint kezdődött. A helytartótanács újólag tájékozást kért a várostól az evangélikusok iskoláiról. Felsőbb helyről újabb parancs érkezett: mutassák ki, hány prédikátoruk, rectoruk, conrectoruk,subrectoruk és tanítójuk van? Miből fizetik őket? Ha fizetésük közadakozásból gyűl össze, ki mennyivel járul hozzá? A tanulók kapnak-e élelmet, ruhát? Vannak-e convictorok, hányan és miféle alapból látják el őket? A kérdések a resolutió mellett kiadott bizalmas utasítás csapásán járnak s a nyomozás a pozsonyi iskola leszállítását célozza. A pozsonyi egyház egy tekintélyes embere, Málik Kristóf külön felségfolyamodványnyal járult a király elé és védelmet kért a folytonos zaklatás ellen A folyamodványnak azonban alig lett volna sikere, ha erős pártfogójuk nem akad. Az esztendő végén a helytartótanács már kiadta a korlátozó rendeletet és sürgette végrehajtását. Végső szorultságukban a pozsonyiak Jeszenák Pált küldték III. Károlyhoz, kegyelméért folyamodtak s engedélyét kérték a felsőbb tanfolyamok fentartásához. Jeszenák, a kit nagy tudásáért, jelleméért a király különösen kedvelt, célt ért; valószínűen a savoyai herceg közbenjárását is felhasználta, a kinek ügyésze volt. 1734 jan. 6-án volt kihallgatáson a királynál s már két nap múlva leirat érkezett a helytartótanácskoz. E leirat, melyet jan. 12-én közöltek a várossal, a pozsonyi iskolákat meghagyja akkori állapotukban, csupán időnként részletes jelentést kiván róluk.

1 Merő rejtély az eperjesi iskolával szemben tanúsított királyi kegyelem kútfeje. 1750-ben, a határozott, ernyedetlen üldözés korában akkora feltűnést keltett Mária Terézia intézkedése, hogy sokan véletlen megtévedésnek vagy hamis tájékozás eredményének tartották. 1749-ben a jezsuita rektor feljelentette az eperjesi evangélikusokat, hogy iskolájukban philosophiát, theologiátis tanítanak, a vizsgálatokon pedig theologiai tárgyakról nyilvános vitatkozásokat rendeznek. A hatósági nyomozás igazat adott a följelentőnek. A helytartótanács ez eredmény alapján a felső osztályok megszüntetését javasolja, a mit a királyné 1 A pozsonyiak küzdelmét részletesen leírja Markusovszky Sámuel. A pozsonyi lyceum tört. c. forrástanulmányon s levéltári kutatáson alapuló munkájában 245—262. 1. Ez adatok ledöntik Fináczynak azon állítását (I. k. 40. 1.), hogy a pozsonyi iskolának „felsőbb tanulmányokra való jogát ebben az időben senki sem vonta kétségbe". V. ö. Molnár A. i. m.