Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-02-08 / 6. szám

49 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 190? is felszínre veti, nem csak érdektelen a bárónő démimondok hazáját Budapestet, párhuzamba vonni Parissal. A felületes szemlélő előtt bizonyára úgy tűnik fel a helyzet, hogy okvetlenül erkölcstelenebbnek és bűnösebbnek kell lenni a Róma felé gravitáló, attól függő, royalista érzelmű szent római katholika egyháztól magát elválasztó, a szent mise és lelki szolgálat helyett ipari és kereskedelmi dolgokat üző, kongregációkat és szerzeteseket kitagadó és fosztogató istentelen Párisnak, mint a Regnum Marianum amazokat meleg szeretettel keblére ölelő, támogató szék- és fővárosának Budapestnek. Azonban a közvetlen személyes tapasztalat s még inkább a kezünk között lévő alábbi hiteles adatok arról győznek meg, hogy bizony szép fővárosunk erkölcsisége határozattan alacsonyabb fokon áll, mint a Rómától elszakadt s a templomban misét hallgató tüntető kegyes úri nőket vizipuskával lefecskendező Belzebub Párisé. Ugyanis száz szülött közül százalékban törvénytelen szülött esik Magyarországon az egész országra 9'1, a vidéken 8'2, a törvényhatósági jogi városokban Budapest nélkül 13.8, a törvényhatósági jogi városokban Budapesttel 18'8, Budapesten magában 27'4. Míg ellenben Franciaországban száz szülött közt volt törvénytelen 7'4, a vidéki népességben 4'2, városi népességben 10'1, Párisban magában 24' 1. A törvénytelen születések gyakoriságát általában az erkölcsi élet árnyéka gyanánt szokták feltüntetni s ez tény is, mely szempontból, ha összehasonlítjuk Budapest és Páris erkölcsiségét, a mint azt fentebb láttuk, Budapest határozottan Páris mögött van e tekintetben s hogy Budapest erkölcsisége általában nem a legjobb lábon áll, az köztudomású. Sokat kellene e tekintetben tenni nemcsak a városi közigazgatásnak, hanem a vallás-erkölcsi életet ápoló egyházaknak is, — nem érzéki, nem ábrándozó, nem mondvacsinált vallásossággal, hanem az erkölcsi élet gyökeréig ható tiszta hit ápolásával. H. I. Szomorú statisztika. A pápai járás főszolgabirája a járásához tartozó községekről szóló népmozgalmi kimutatásban a következő adatokat közli: A születendő gyermekek vallására nézve megegyezés volt 6 esetben és pedig 2 r. kath. vőlegény s ág. hitv. ev. menyasszony között, hogy az atya vallását a r. kath.; 2 ev. ref. vőlegény és r. kath. menyasszony közt, hogy az anya vallását: a r. kath.; 1 ev. ref. vőlegény és ág. hitv. ev. menyasszony között, hogy az atya vallását: az ev. ref. és 1 ág. hitv. ev. vőlegény s r. kath. menyasszony között, hogy az anya vallását: a r. kath. vallást kövessék a születendő gyermekek. Mi az oka e feltűnően megdöbbentő adatoknak? Az anyakönyvvezetői intézmény — vagy a nyáj gondos pásztorok nélkül maradása? Feltétlenül erélyes intézkdéseket kérünk -— akár egyik, akár másik ok esetén. BELÉLET. Dr. Meskó László államtitkár. Ritka kinevezés keltett a magyar evang. egyházi körökben oly általános örömet, mint a dr. Meskó László tiszavidéki esperességi felügyelő igazságügyi államtitkárrá történt kinevezése. A felség és a kormány bizalma ez előkelő állás betöltésében valóban érdemes férfiút ért. Nincs az egyházi, társadalmi és törvényhatósági életnek oly köre, nincs oly hazafiias, országos jellegű törekvés, a melynek egyik lelkes szószólója ne mindig ő lett volna. Ritka szép szellemi adományai, vonzó előadása, rokonszenves modora és áldozatkész szive mindig is az első helyekre praedestinálták s végtelen nagy az örömünk, hogy puritán gondolkozása épen azon a téren érvényesülhet, a hol arra ez idő szerint a repitutio in integrum elvénél fogva a legnagyobb szükség van, az igazságügy kormányzatában. Hiszsziik, sőt tudjuk, hogy egyházunknak továbbra is oly lelkes vezérférfia marad, mint volt eddig. A legmelegebben üdvözöljük őt e helyről is. Életrajzi adatai ezek: Meskó László 1851-ben született Nyíregyházán. Tanulmányait Eperjesen, Bndapesten és Bécsben végezte. 1877-ben nyert jogtudori és ügyvédi oklevelet, s ugyanez évben Nyiregyházán ügyvédi irodát nyitott. 1878-ban Nyíregyháza város tiszti főügyészévé választotta, a mely hivatalát 1892 végéig viselte. Mint tartalékos hadnagy 1878-ban résztvett Bosznia megszállásában s mint főhadnagy lépett ki a véderő kötelékéből. Szabolcsmegyének hosszú idő óta tiszteletbeli főügyésze, a közigazgatási bizottságnak tagja, a nyíregyházai kaszinó elnöke, a nyíregyházai takarékpénztár jogtanácsosa és igazgatósági tagja. Alelnöke a vármegyei s elnöke a nyíregyházai függetlenségi pártnak. Egyházi téren is jelentékeny működést fejt ki; felügyelője a nyíregyházai főgimnáziumnak, ügyésze a tiszai ág. hitv. evangélikus egyházkerületnek, felügyelője a tiszavidéki egyházmegyének és tagja az egyetemes tanügyi bizottságnak. Első ízben 1892-ben Irányi Dániel halála után választotta meg képviselőjévé Békés városa a visszalépő báró Kaas Ivorral szemben. E kerület 1896-ban egyhangúlag újra megválasztotta, 1905-ben a választások alkalmával szülővárosa választotta meg képviselőjévé 1307 szavazattal 8 ellen, 1906-ban pedig egyhangúlag. A függetlenségi és 48-as párt híve. A IX. biráló, a közgazdasági és a pénzügyi bizottság tagja. A pápai ev. egyház köréből. Pócza Ferenc, pápai hitoktató másodlelkészt a sikátori evang. egyház mult vasárnap tartott gyűlésén egyhangúlag lelkészévé választotta. Az új lelkész, kinek működése elé méltán szép reményekkel tekint egyháza, a napokban foglalja el hivatalát. A Pócza Ferenc távozásával megüresedő pápai másodlelkészi állásra Gyurátz Ferenc püspök Szalay Mihály káplánt neveztejj ki, a ki mint egyházkerületi segédlelkész, már második éve működik. A szepesbélai evang. egyház évkönyve az 1906. évről Wéber Sámuel főesperes-lelkészi szerkesztésében megjelent. Az egyetemes egyházzal való kapcsolatot szépen fejezi ki a Thököly- és Rákóczy-ünnepek meleg hangon tartott méltatása, a reformációi istentiszteleten tartott beszédnek a presbyterium határozatából történt közlése, a melyben a tudós szerző történeti ismereteinek gazdag tárházából, különösen a felföldi egyházak múltjából sok érdekes adatot vet felszínre és a késmárki Thököly-vár, Thököly arcképe, valamint nyugvóhelyének, a késmárki templomnak fényképlenyomata. Az istentiszteletről szóló fejezet a lelkésznek vízkereszt, konfirmáció, templomalapítási, Bocskay-ünnepi, aratási és hálaünnepi beszéde főgondolatait közli. A népmozgalmi adatok szomorú képet tárnak fel az egykor oly híres-neves gyülekezet lélekszámának folytonos apadásáról. A születések száma a halálozásokéval egyenlő. De a kivándoroltak száma 79-et tesz ki. A négy vegyes pár közül két ev. vőlegény adott reversalist r. kath. menyasszonyának. A zárszámadás adataiból a jótékonyság és keresztyén irgalom néhány megható példája világlik ki, a belmisszió szolgálatában pedig a több mint 400 példányban járó különböző vallásos folyóiratokat, füzeteket magában foglaló könyvtár, a nőegylet, az ev. ifjúsági egylet munkásságát szemléljük. Buzgó pásztorának vezetése alatt