Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-02-08 / 6. szám

46 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 190? Pedig ez nem okos dolog. Félre azzal a sokféle medicinával — méreg az. Rontja a vért. Elkábítja a főtKiöli lassan az életet: az igazi, bensőségteljes keresztyén életet. A mint hogy minden bajnak tényleg az az eredője, gyökere, forrása. Ám tessék rám cáfolni. Nem sokkal helyesebb, okosabb, üdvösebb eljárás-e az, a mely a beteget erősíteni igyekszik? Tiszta levegőhöz juttatja, üdítő forráshoz vezeti s szabad mozgásában nem gátoljál Hogy ezt miképen kell megtenni? íme, itt van előttünk a dunántúli példa. Ezek nem a különféle szabályrendeleteken törik a fejüket. Hanem dolgoznak. Munkálkodnak, képezik magukat. Tiszta levegőt színak, üdítő forrásvizet isznak. Meditálnak. Gondoskodnak róla, hogy a „lélek kárt ne valljon". A lelkiekben erősödnek. Tessék csak elolvasni Gyurátz püspöknek ezidei „kérdő pontjait". Vagy a tavalyiakat. És tessék végignézni azon a mezőn, a mely az egyes egyházmegyei papi egyletek tevékenységét tárja elénk. És a dunántúli egyházak — anyagi szegénységük dacára — a legrendezettebbek. Ott nincsenek szakadár szekták. De van egyházi élet. Erős hit, mely alkot; pezsdülő vér, mely reorganizál. Van fegyelem és rend. Bizony-bizony nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a dunántúliak jó úton járnak és bölcs vezért követnek. Ez idén a következő kérdőpontokat ajánlotta Gyurátz püspök az egyes egyházmegyei lelkészegyleteknek: 1. Az ó- és újszövetseg viszonya egymáshoz. A bennük megnyilatkozó szellem. 2. A küzdő és diadalmaskodó egyház. a) Mi a cél, a melyért küzd? b) Mely fegyverekkel vívhatja a harcot a Jézus életén, evangeliomán épült egyház? c) Mit reménylhet győzelmétől az emberiség? 3. A lelkész mellékfoglalkozásai. Melyek megengedhetők? Melyek hathatnak bénítólag apostoli feladatának betöltésére? 4. Elaggottt lelkészek, tanítók menháza. Óhajtandó-e egy ily intézménynek létrehozása egyházunkban? Ha igen, hogyan volna összegyűjthető az e célhoz szükséges anyagi erő? 5. Egyházkerületi árvaház ügy vonatkozással a m. é. egyházkerület közgyűlés-jegyzőkönyvének 178. d) pontjára. Indítvány, javaslat a célnak a gyülekezeti, egyházmegyei, egyházkerületi és egyetemes gyámintézetek, nőegyletek és az egyházkerület segélyével megvalósításához. 6. A magas kormány a folyó évre a prot. egyházaknak egy millió korona államsegélyt igért az egyházi adóteher könnyítésére, a lelkészi nyugdíjintézetek gyámolítására és az egyházi közigazgatás költségei fedezésére. Ev. egyházunk ezen egy millió korona államsegélynek egyharmadát kapja. a) Ezen egyharmadból a dunántúli egyházkerületre eső összeg mily arányban osztassék fel a három cél között? b) Az egyházi adóteher könnyítésénél az állami adónak hányadik százaléka vétessék azon határvonalnak, a melyen felül eső — állami adó százalékában kimutattatott — egyházi adó a nyerendő államsegélyből várhatna pótlásra? c) Számítható-e a népiskolai tandíj is egyházi adónak? Láthatja a kedves olvasó, hogy e kérdőpontokban mily szép, érdekes és mennyire aktuális és fontos kérdések, eszmék kerülnek ez idén a dunántúli lelkészek tanulószobáinak asztalára. Ezekből ki-ki hajlama és készültsége szerint szabadon választ. De hozhat bármely más, szabadon választott témáról is munkát. Az egyletek szívesen veszik. Mert e kérdések mind szőnyegre kerülnek ez évben a lelkészegyletek tavaszi vagy őszi értekezletein. Ajánljuk e kérdő-pontokat a többi testvéregyházkerület lelkészeinek b. figyelmébe is. Megérdemlik a figyelmet. Lehet, hogy alkalmilag mi is foglalkozunk velük. Mylos. TÁRCA. A protestáns iskola és irodalom a XVIII. században. (Folytatás.) Iskoláink másik veszedelme a lefokozás volt, a mivel a prot. egyházak szellemi elszegényedését akarták elérni. Érezték, hogy csakis az iskolák eltiprása útján lehet a sok vereség után is szívós és kitartó nyájat intelligenciájától, természetes vezéreitől megfosztani. Ha lehetetlenné teszik újabb papi s tanítói nemzedék nevelését, a gyülekezetek jórésze lelki gondviselés nélkül marad s könynyebben hajol a térítő barátok szavára. A hivatalokból szintén csak így lehet kirekeszteni évtizedek következetes munkájával az „akatholikus" elemet. A támadás a rendeletnek azon pontjára támaszkodott, hogy a felsőbb tanfolyamok (filozófia, theológia) csak királyi engedély mellett állhatnak fenn, a királyi engedély pedig a fentartás biztos, alapítványszerű fedezetétől függ. 32 év alatt (1740—1772) összesen nyolc iskolát szállított le a kormány a grammatikáig (öt ev. és három ref.), négyet pedig végkép megszüntetett (egy ev. és három ref.). A legelső támadás a selmeci iskolát érte még III. Károly alatt 1733-ban.

1 Az evang. polgárság kezdetben nem hajlott a parancsra. Tiltakozás nélkül nagy titkon fentartották a felsőbb osztályokat. 1747-ben azonban a selmeci jezsuiták meglepték az iskola rektorát a logika tanítása közben. Nyomban följelentették az esetet s kemény hangú rendelet érkezett a városhoz, hogy haladéktalanul engedelmeskedjék. Ép így járt Körmöcbánya, a hol még a korlátozó parancs után hat esztendővel is tanítottak poézist és rhetorikát (1754) A 1 Breznyik János. A Selmecbányái líceum tört. II. k. 200.1.