Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-12-26 / 52. szám

19vx7 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 458 folyólag lépjenek be mindannyian az egyházkerületi léikészegyesületbe. S e felhívást utói.' írásban is megismételte s egyik körlevelében hívta fel az egyháztagokat a belépésre. A siker nem is maradt el. Hivó szavát megértették egyházunk tagjai s lelkesen követték azt még a kicsiny falvak lakói is. De Gyurátz még itt sem állott meg. íme: az egyetemes egyház előtt is ő lett ezen igazán gyönyörű eszmének apostola. A mustármag így lesz hatalmas, terebélyes fává. Az első egyházmegyei lelkészértekezlet így vezet az egyetemes lutheránus nagy-gyülóshez! Üdvözöljük e szép, magasztos eszméért! Hiszsziik, bizton reméljük, hogy ez — a legrövidebb időn belül — meg is valósúl, testet ölt. De ismerve Gyurátz püspöknek gondolkozását és kiváló gyakorlati érzékét: arra kérjük öt, ne halogassa sokáig ez eszme megvalósíthatása érdekében szükséges akcióját, hanem keresse meg a módot és alkalmat arra, hogy az egyetemes lutheránus nagy-gyülós minél előbb össze jöhessen! Hivó szavára lelkes örömmel sereglík össze az ő zászlaja alatt az egyház minden hü fia. És ha aztán ezt a nagy s magasztos eszmét is megvalósította, akkor már csak egy lépés van hátra, hogy megalakuljon a honi protestánsok országos szövetsége. Mert ez lesz igazán méltó betetőzése, koronája Gyurátz eddigi egyház-társadalmi szervező munkásságának. Testvér testvért ölelve, vállat vállhoz vetve „

viribus unitis" küzdeni a közös ós nagy célért: a protestantizmus győzelméért. Szervezkedni, tömörülni, egységesen s tervszerűen lépni akcióba a közös célért! Ez legyen a jelszó. Hisz a katholikusok is \gy tesznek. S igaza van Gyurátz püspöknek: ,Et ab hoste licet doceri!" Mohácsy Lajos. Megnyitó beszéd, mellyel Janoska György, a liptói lelkészi értekezlet elnöke, az 19Ö7. november hó 29-ón Liptószentiníklóson megtartott lelkészi értekezletet mefnyitotta * Kedves Testvéreim az Úrban! Amidőn szívemből üdvözöllek titeket, kik ez esperességi értekezletre egybegyűltetek, mindenekelőtt segélyt, sikert ós áldást kérek mai tanácskozá * Kiadtuk ezen bestédet, mert egészében igazán magvas, evangeliumi alapon álló, komoly és tanulságos fejtegetéseket tartalmas. De tesszük ezt mégis két megjegyzéssel: hogy egyházi bíróságaink döntésével szemben n«m as iróniát, de a tiszteletet látjuk helyénvalónak, és hogy a benne Szentiványi ker. felügyelővel szemben elhangzó észrevételeket nevezett kerületi felügyelő úr a legközelebbi egvházkerületi közgyűlésen kellő értékükre szállította le. Egyébként engedjen meg még egyet Jánoska testvér. Lelkészi értekezleten nem látjuk helyénvalónak a „magyar' és „nem magyar" lelkészek közötti megkülönböztetést Mi a külömbségkeresésnek semmi téren nem vagyunk barátjai s épen azért adtuk ki e fejtegetest is, hogy egymást könnyebben megértsük. Szerk. sunkra és munkánkra Attól, akinek szolgálatában állunk, akinek kell, hogy szentelve legyen ezen mi munkásságunk is s aki velünk szemben is beváltja Ígéretét, hogy valahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az Ö nevében, Ö ott van közöttük, a mi Urunktól ós Megváltónktól, a Jézus Krisztustél. Arra kérem öt, hogy ezen néhány órai együttlétünk alatt is az ü szelleme működjék közöttünk, úgy, hogy bennünk a benső ember megerősödjék a Szent Lélek által. Igaz szívből eredő kívánságom, hogy összejövetelünk ós fáradozásunk nemcsak hogy ne legyen hiábavaló, hanem hogy oly jó, tartós benyomásokkal távozhassunk innen, melyek hitünk erősítésére, szeretetünk istápolására, reményeink felelevenítésére s az Ur szolgálatában való állandó hűségünk megtartására ösztönözzenek. Fohászkodtuuk a Szentlélekhez, kegyelmet, segítséget, áldást kórtünk buzgó énekben ós imában a mi Urunktól, a Jézus Krisztustól, hitünk ós üdvösségünk fejedelmétől ós elvégezójótől. Merítettünk az isteni tudomány kútforrásából, hivatkoztunk a Szentírásra, mint hitünk, életünk s minden tett- ós szívbeli kezdeményezésünk forrására ós zsinórmértékére. Ezek után hozzáfoghatunk munkásságunkhoz, melyet ezen bevezető szavaimmal megnyítottnak nyilvánítok. Az egyházi óv végén állunk, melynek már az utolsó vasárnapja is elmúlt. Elhangzottak az utolsó vasárnapok szent textusai alapján tartott mélahangulatú, komoly, szigorú egyházi beszédek, melyekkel egybegyűlt híveink előtt állottunk egyrészt, hogy áttekintést, vizsgát tartsunk velük, s felelősségre vonjuk őket, mikép használták fel az elmúlt egyházi óv kegyelmi idejét, másrészt pedig, hogy reámutassunk azon jelekre s az idők alkalmatosságaira, amelyeket Isten örök igéjében szemünk elé állít, mint közeledő Istenítéletének s Krisztus utolsó eljövetelének jeleit, hogy elmélkedve telettük- mi is az utolsó dolgokra gondoljunk, „mikor eljövend, hogy megdicsőíttessék az ő szenteiben ós csudálatos legyen minden hívekben ama napon." 2. Thess. I. 10. Azért időszerűnek tartom, hogy midőn a végéhez közeledő egyházi év utolsó óráiban összegyültünk, mint Isten igéjének hirdetői, lelki sáfárok ós a reánk bízott nyáj pásztorai, őszinte szívünk bensőjében végigtekintsünk az Úrnak szőlőjében végzett egyévi munkánkon, kutassuk ós vizsgáljuk, mennyiben találtatunk híveknek vagy hüteleneknek, szorgalmasoknak vagy késlelkedőknek, minő látható sikerrel vagy anélkül hintettük Krisztus üdvözítő evangóliomának drága magvát, valamint azt is, mikép zárjuk be az egyházi évet: vájjon benső megelégedéssel avagy szemrehányassal ós lelkifurdalással. Az ilyen vizsgálat szolgáljon gyengeségeink, hibáink, tökéletlenségeink és mulasztásaink felismerésére és buzdítson felújult szorgalomra ós fokozott hűségre s így az elhanyagoltak, elmulasztottak vagy elhlbázottak lehető helyrehozására. Hogy ez óvi munkánkat végigtekinthessük s az ebből folyó következtetéseket helyesen levoahassuk, véleményem szerint, körül kell tekintenünk ós meg kell fontolnuuk : milyen légkörben, az egyház ós világ minő viszonyai között, milyen emberekkel, ellenfelekkel, akadályokkal, minő kellemetlenségek vagy veszélyek közepette voltunk kénytelenek az Úr szőlőjében ez évben is a napnak terhét ós hóvsógét szenvedni, munkálkodni, harcolni, keseregni. És ha itt tekintetbe vesszük mindenekelőtt a külső körülményeket, aligha lehet hívebben jellemezni