Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-12-19 / 51. szám

ev. Nyíregyház^, 1907. december 19. 51. szám. // EYAMELIKUS ORALLO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenként egy íven; a Hivatalos Közlemények, mint az Ev. Őrálló melléklete, minden hónapban. Kéziratokat, előfizetési díjakat, hirdetések szövegét és díját a szerkesztő-kiadó cimére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYÍREGYHÁZA. A lap ára egész évre 10 kor., félévre 5 kor. negyedévre 2.50 kor. Egyes szám ára 40 fillér. A Hivatalos Közleményeket az anyaegyházak és felsőbbrendű iskolák ingyen kapják. Hirdetés ára oldalanként 32 kor. TARTALOM-JEGYZÉK : Vrzércikk. Protestantizmus és zsidóság. —Egyetemes nyugdíjintézet. Ismételt rövid szózat a papi nyugdíj egyenlőségéről. Krupec István. — Felebbezés az antalfalvi felügyelő választás tárgyában. — Irodalom. Igehirdető. Révész János. — Tárca. Karácsonyi ének. Sántha Károly. — Belólet. — Hirdetések. Protestantizmus és zsidóság. , Az élet — a bonyodalmak és kibontakozá- ! sok, az alkotások és rontások e kiszámíthatatlan j szerzője — sokszor csodálatos alakulásokat hoz létre. Merőben ellentétes irányok számára alkot közös találkozó pontokat és a legeltérőbb szellemi légkörben élőket egyesíti közös célok szolgálatában, hogy aztán az ellentétes irányok, az eltérő szellemi légkör kérlelhetetlen törvényeinél fogva újabb ellentéteket, újabb bonyodalmakat szüljön s ezek kibontása céljából ismét újabb alakulásokat hozzon létre. Az élet e bonyodalomszerző működésének tudjuk be azt a néhány lapban napvilágot látott törekvést, amely a klerikálizmusnak egyre terjedő akciója ellenében a protestantizmusnak a zsidósággal való szövetkezésében látja a hathatós ellenszert. Pedig maga a protestantizmus mily óriási ellentétet jelent a zsidósággal szemben ! Ilyenkor — karácsony táján — szinte önkénytelenül is, tollúnk hegyére kívánkozik ez ellentétek kifejezése ! Hiszen maga a Megváltó születése, születésének világtörténelmi jelentősége és üdvtörténeti kihatása, amelyek épen a protestantizmus hitvilágának drága kincsét képezik, ameljekkel tehát a tiszta evangéliumi alapon álló protestantizmus magát sokkal tökéletesebben azonosította, mint a zsidó és pogány elemekkel dogmatikájában, szertartásai körében és szervezetében is túlontúl szaturált katholicizmus — mindezek, mondjuk, mi más voltak, mint nyílt hadüzenet a zsidóság és pogányság faji, nemzeti, szertartási és szervezeti korlátok közé szorított szellemvilágának és bűnökbe merült életének 1 És a szellemvilág küzdelmes légkörében a protestantizmus ma is a tiszta levegőjű hegytetőn áll, a zsidóság pedig még ma is — bármennyire igyekezzék is egyes szökkenésekkel kimenekülni onnan, még ma is az ősi hagyományok ós faji törekvések párázatával telt alsóbb vidékeken tartózkodik. Nagyon, feltétlenül nagyon nagy jelentőségűnek kell tehát lennie annak az oknak, amely a protestantizmust a zsidósággal közös célok követésére sarkallja. Csak valamely nagy, bukásában édes mindnyájunkra végzetessé válható nemzeti érdek vagy nagy horderejű felebaráti feladatok teljesítésében értjük és támogatjuk, mert a keresztyénség szelleméből kifolyólag e támogatást meg nem vonhatjuk, a zsidósággal való szövetkezését a protestantizmusnak. Vizsgáljuk meg már most, ha vájjon a klerikálizmus hódítása belevág-e ezekbe a kategóriákba ? Akár nemzeti, akár általános felebaráti szempontból is vegyük a dolgot szemügyre: a klerikálizmus egyr, rösbödő térfoglalásában mindenkép veszedelmet látunk. Nem az akció mostani alakjában, nem a szervezés munkájának mostani stádiumában — de igenis — hazánk jövője szempontjából. Mert ha a klerikálizmus jelenlegi, egyre szélesebben terjeszkedő hullámgyűrűhöz hasonló szervezkedésének valami más életképes szervezkedés útjába nem áll, akkor kétségtelenül mathematikai pontossággal előre megállapítható időben be fog következni az az időszak, amelyben a hazai közélet apróbb és nagyobb szerveiben, községekben, vármegyékben, parlamentben és kormányon feltétlenül a klérus lesz a vezető, parancsoló elem, amikor csak az lesz társadalmilag életképes törekvés, a mi egyúttal a klérus dicsőségét is emeli, csak az a tudományos szempontból igaz, a mit az egyetemi kathedrákra tolúlt jezsuita páterek fognak annak hirdetni, csak az a közkormányzatilag teljesíthető törekvés, a mit a római kúria „Propaganda fidei"-e annak engedélyez, és a mikor majd a szeretet, a türelem, a könyörület varázslatos szép világában minden más szint, más alakot ölt —