Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-10-10 / 41. szám

1907 EVANGELIKUS OKA LLO 362 csak kötelességünk, hogy Istennek minden fegyve­rével vértezzük magunkat, ismernünk kell e világnak is fegyvereit. Amíg e világban élünk, e világhoz tartozunk s a társadalom tényezőivel kapcsolatban vagyunk. Mint társadalmi tényezők kell, hogy ren­delkezzünk magasztos hivatásunkhoz, tanúitságunk­hoz illő s annak megfelelő tudományos képzettséggel is. Hogy a társadalom mozgalmaiban és hullámaiban is a tisztító, az éltető só szerepét vihessük. Megvál­tónk példája szerint: szelídséggel ós alázatossággal. Hogy szavunk ne legyen üres, de annak súlya le­gyen. Miáltal érjük el? Ismét ós ismét csak tanulás, olvasás által! Nem mulaszthatom el az indoklásból megemlí­teni emez általános és speciális lelkipásztori okok közül a következőt: Általános ós jogos a panasz, hogy hazai theologiai irodalmunk teljesen parlagon hever. Ez igaz! Sajnos. De annak megint első sor­ban mi vagyunk okai s nem tüntet fel bennünket a higgadt szemlélő előtt kedvező szinben. Nem vol­nának hivatva ily esp. lelkészi könyvtárak nagyot len­díteni csecsemő korát élő theol. tud. irodalmunkon is? Ezek, nagytiszteletü uraim, indokaim, melyek azt hiszem mindnyájunkat meggyőznek az esp. lelkészi könyvtár alapításának szükségességéről. Nem elvi, inkább anyagi jelentőségű indok s inkább a kivitelre vonatkozik, hogy bennünket speciális viszonyaink utalnak a tömörülés, az egyesülés felé e könyvtár alapításánál is. Külföldi jól dotált testvéreink közül kiki beszerezhet magának egy könyvtárt, a mi sze­gény viszonyaink között egy teljesebb lelkészi kézi könyvtár beszerzése lehetetlen dolog, azért kell egyesült erővel e cél felé törekedni ! Egyes részletkérdésre vonatkozó nézeteim ezek: a) A könyvek beszerzése. Két módot ajánlhatok : Ajándékozás ós vétel, A vételnél szem előtt tartandók első sorban az el­húnyt testvérek könyvtárai, melyeknek használható könyvei mindég az esp. könyvtár számára volnának beszerzendők. Számtalan jó theologiai mű megyen tönkre s jut meg nem érdemelt sorsra éppen annak követ­keztében, hogy az ily könyveknek nincs megfelelő vevőjük. Ily lelkészi könyvtárak átvételével nem­csak a tudománynak tétetnék szolgálat, de a hátra­maradt özvegynek és árváknak is, kik családfőjük könyvtárában holt tőkét s a legtöbb esetben csak gondot kaptak. Uj könyvek beszerzésénél első sorban a hazai evang. theol. irodalom volna pártfogás alá veendő. (Luther müvei stb.) . A könyvtár gyarapításának másik módja: az ajándékozás. b) A könyvtár alapítása, szervezete, helye és használata. Amennyiben a könyvtár esperességi lelkészi könyvtárnak készül, természetes dolog, hogy az ala­pítás föterne az esperessógbeli lelkészek vállaira nehezedik. Az alapítási összegét két óv alatt törlesz­tendő 20 K-ban, tehát 2 óv alatt óvi 10 koronában elegendőnek tartom. Feltéve, hogy ajándék-köny­vekkel is támogattatunk. Részletes költségvetésről természetesen csakis az alapítás után lehet szó. Ami a könyvtár szervezetét illeti, azt hiszem, legcélszerűbb volna, ha az esperességi leik. értekez­lettel maradna szoros összefüggésben; a lelkészi értekezlet választaná tisztviselőit, ez döntene a köny­vek beszerzése ügyében, ennek volnának beterjesz­tendők a számadások stb. Tisztviselők: a könyvtáros és a pénztáros, kik működésűkről évről-évre a leik. értekezlet előtt számolnának. Kapnak-e tiszteletdíjat,, mennyit ós honnan, a leik. értekezlet állapítja meg. A könyvtár helyéül bármely esperessógbeli egyház választható, mely a könyvtár céljaira ingyen megfelelő termet ad. Célszerűség szempontjából azon­ban feltótlenül oly egyház választandó, mely postá­val rendelkezik. Könyvtáros az illető egyház lelkésze. A könyvtár használatára jogosult és kötelező tag az esperes minden rendes lelkésze ós segódlel­kósze, aki az óvi 2 K tagdíjat lefizetni tartozik. En­nek ellenében a könyvtár használata teljesen díjtalan. c) A könyvtár tartalma. Hogy mily könyvek volnának beszerzendők^ azt szűk keretben részletezni nem lehet. Általános elvi álláspontról a következő iránvú müveket tarta­nám szükségesnek a beszerzésre. Első sorban : Val­lástudományi müvek a vallástudományok egész mezejéről. Különösen encyclopaedikus müvek, miknek beszerzése egyesekre nézve szinte a lehetetlenséggel határos viszonyaink között; másodsorban: Világiro­dalmi müvek az elméleti ós tapasztalati tudomány egész mezejéről s harmadsorban : Költészeti és szép­irodalmi müvek. Hogy a könyvtár úgy tudományos,, mint egyetemesen művelő nagy feladatának meg­feleljen. Ezek, Nagytiszteletü Értekezlet, elveim és indo­kaim a tervezett könyvtárra vonatkozólag. Arra ké­rem még annak érdekében, kinek országát hivatva vagyunk munkálni, kinek munkásai, aratói vagyunk, tegyék magukóvá e fontos eszmét s alakítsuk meg „egyesült erővel" Isten nevének dicsőségére, utóda­inknak is lelki javára ez esperességi lelkészi könyv­tárt. Erre kérem Önöket. Börzsöny. Mayer Pál, ev. lelkész. Ev. árváink ügyében, (II. közlemény.) Az árvákról gondoskodás magasztos eszméjét ós keresztyéni szent kötelességünket helyesen úgy oldjuk meg ós oldhatjuk is meg, ha nem intézettel,, hanem intézményileg valósíthatjuk meg. Az íntézményszerü árvaügy rendezést ilyképen gondolom : Minden ev. vallású, hitbuzgó, becsületes munkás családnál nyerjen elhelyezést. Innen jár is­kolaköteles korban iskolába. Gondozására felügyel — a lelkész, tauító, presbyteriuma, nőegylete útján — a gyülekezet. Eltartásának költségeit is a gyüle­kezet fedezi ós pedig a gyülekezetben eszközölt gyűjtés eredményéből, a nőegylet hozzájárúlásából, melyet a szükségelt összegig kiegészít az e. e. e. gyámintózet. Továbbá megkeresendő a községi ós vármegyei hatóság, valamint az állam, — melyek kötelességszerűen az árvák gondozásáért sokat ál­doznak — hogy az ev. árvákra eső összegeket bo­csássa az egyház rendelkezésére, mely árváiról saját hatáskörében gondot visel. Az árvák gondozásáról évenként beszámol részletesen a lelkész az egyház­megyei gyámintézetnek, ez a kerületi gyámintózet­nek, mely jelentést tesz az egyet, gyámintézeti köz­gyűlésnek.

Next

/
Thumbnails
Contents