Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-09-12 / 37. szám

III. év. Nyíregyháza, 1907. szeptember 12. 37. szám. // EYAMELIKUS ORALLO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenként egy íven; a Hivatalos Közlemények, mint az Ev. Őrálló mellék­lete, minden hónapban. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó cimére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYÍREGYHÁZA. A lap ára egész évre 10 kor., félévre 5 kor., negyedévre 2.50 kor. Egyes szám ára 40 fillér. A Hivatalos Közleményeket az anyaegyházak és felsőbbrendű iskolák ingyen kapják. Hirdetés ára oldalanként 32 kor. TARTALOM- JEGYZÉK : Vezércikk- Utolsó szó az egyetemes püspök ügyében, Zsilinszky Mihály. — A vallástanítás. F. F. — Egyetemes nyugdíjintézet. Az evang. lelkészi nyugdíj kérdéséhez. F. F. — Belélet. — Nekro­lóg. Latinak Rudolf. Chriastély Gyula. — Irodalom. — Nyílt-tér. — Hirdetések. Utolsó szó az egyetemes püspök ügyében. Meskó László, a tiszavidéki egyházmegye érde­mes felügyelője, a f. évi egyházmegyei közgyűlésen Nagyváradon tartott jeles beszédében többek közt azt mondotta, bogy az általam felvetett egyete­mes püspöki állás szervezése felesleges : 1. Mert ezen állás ellentétben áll a magyar prot. egyház történeti fejlődésével és annak a központosítást kerülő demokratikus szellemével . . . 2. Mert ezen új méltóság különösebb gya­korlati haszonnal nem kecsegtet. Az egyházi kormányzatnak pontosabbá tételét nem igen fogja eredményezni; mert hiszen az egyházi admi­nistrate pontossága és intenzivitása inkább az alsóbbfokú administrationális szervek munkakész­ségén és kötelességtudásán múlik. Azért utóbbi­aknak megfelelő erősítése a fődolog. Javaslata pedig az, hogy szerveztessék egy központi irodavezető (!), aki az egyetemes fel­ügyelő mellé állíttatnék az irodai teendők elvég­zésére. Ez, úgymond, az egyetemes püspöknél sokkal könnyebben és olcsóbban végezhetné a teendőket. Egyházunk épületét nem külső drága díszítményekkel, hanem inkább terhetbíró oszlo­pokkal kell szilárdítani! Így olvasom azt az Ev. Őrálló f. évi 34-ik számában a tiszavidéki egyházmegye közgyűlé­séről szóló jelentésből. Meg fogja engedni az én igen tisztelt barátom, Meskó László, ha az ő nézeteivel ellenkező meggyőződésemnek néhány sorban kifejezést adok. Annyival is inkább, mert a végcélra nézve mindketten tökéletesen egy értelemben vagyunk. Egyházunk kormányzatának a mai viszonyokhoz mért javítása és tökéletesí­tése a cél. Csak e célnak eléréséhez szükséges teendőkre nézve térnek el nézeteink. Lássuk, hogy ezen cél elérésére — az egye­temes püspöki állás szervezése helyett — a Meskó által ajánlott „egyetemes irodavezető" elegendő-e? Állítsuk össze az érveket. Meskó László azért ellenzi az egyetemes püspöki állás szervezését, mert — úgymond — az ellentétben áll a magyar protestáns egyház fejlődésével! Ez nagy szó és erős állítás. Kár, hogy ezt történelmi adatokkal nem támogatta. Mert mit értünk történeti fejlő­dés alatt? Bizonyosan nem a tespedést és nem a régi formákhoz és intézményekhez való makacs ragaszkodást, hanem azt, hogy a kornak szellemi és anyagi haladásához képest az uj követelmé­nyeknek többé meg nem felelő régi intézménye­ket javítsuk és tökéletesítsük. Ez a protestántizmusnak és a történeti fej­lődésnek egyik legjellemzőbb elve a változhatatlan dogmákat hirdető katholicizmussal szemben. Ez a természetes fejlődésnek első feltétele, mely nél­kül semmiféle haladás nem képzelhető. Ezt az elvet fejezi ki önkénytelenül Meskó László is akkor, midőn azt mondja, hogy „egyházunk épületét nem külső drága díszítményekkel, hanem inkább teherbíró oszlopokkal kell szilárdítani!" Egyházi közgyűléseinken sokszor elmondot­tam, s itt e helyen nyomatékosan ismétlem ab­beli erős meggyőződésemet, hogy a természet és a történelem tanúsága szerint úgy egyes embe­rek, mint egész társadalmak, egyházak és nem­zetek csak úgy képesek biztosítani fennmaradá­sukat és fejlődésüket, ha alkalmazkodni tudnak a kor haladó szelleméhez és a külső körülmé­nyekhez. Ez a történelem által is igazolt termé­szeti törvény fog érvényesülni a hazai evángé­liomi egyház életében is. Ha nem akarunk alkalmazkodni az új viszo­nyokhoz, ha nem bírunk haladni a korral, ha elavult, vagy tökéletlen intézményeinket nem akarjuk javítani: akkor elvesztünk ! Egyházalkotmányunkat Meskó László helye­sen hasonlítja egy épülethez.

Next

/
Thumbnails
Contents