Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-08-29 / 35. szám

'310 EV rANGELIKUS ŐKÁLLÓ 1907 tás kulcsa évről-évre változtatható legyen s ne maradjon állandó, mint a miniszter kívánja. Ez évre kerestessék meg az egyetem, hogy mincl a három címen egyenlő % osztassék! Végül szorgalmaztassák a miniszternél, hogy az okmányolt számadástól elálljon. Lelkesedéssel fo­gadta a gyűlés a püspöki indítványokat és egyhan­gúlag határozatokká emelte azokat. Ezután elfogadta a kerület Pozsony város fel­terjesztését, hogy kerestessék meg az egyetem az E. A. 218. §-a végrehajtásának szorgalmazása céljá­ból, mely kötelességévé teszi az államnak a theol. fakultás felállítását. Dr. Masznyik Endre theol. akad. igazgató szerint, aki egy érdekes röpiratot is adott ki e tárgyról, ez úgy volna a legkönnyebben ós leggyorsabban az állam által megvalósítható, ha Po­zsonyban felállítja a 3-ik egyetemet. Harmadik nap. Augusztus 23 án, a gyűlés harmadnapján már egy kissé meglátszott a fáradság. Az érdeklődés ugyan nem csappant meg, de az előadók siettek vé­gezni tárgyaikkal. Napirend előtt Hrk János nógrádi alesperes fel­hívta a ker. gyűlés figyelmét arra, hogy a Magyar Szó 20-iki számában felháborító módon gyanúsítja és tá­madja az egyetemes felügyelőt, báró Prónay Dezsőt. In­dítványozsa, hogy a gyűlés szavazzon bizalmat, s hogy erre hívja fel a többi kerületet is. A kerületi gyűlés az indítványt elfogadta. igen szép és alapos referátummal szolgált Schöhnwieszner Kálmán szentgyörgyi lelkész az ogygtemes nyugdíjintézet ügyében. Indítványára a ker. gyűlés kimondta, hogy kívánja, hogy a nyugdíj felemeltessék a teljes papi fizetésig, azaz jelenleg 1600 koronáig, továbbá, hogy a munkaképtelenség 40 óvi szolgálat után feltótlen kimondassók, az öz­vegyek és árvák a jelenlegi nyugdíjnak kétszeresét kapják és ne korlátoztassék az árvák száma. Felkéri továbbá a ker. gyűlés az egyetemet, hogy az 1908. évben a kegydíj címén felszabadulandó 10,000 korona ismét eredeti céljára : a lelkészek segélyezésére forclít­tassék. Trsztyónszy Ferenc főesperes indítványára végül határozottan tiltakozik a kerület a lelkészi nyugdíj különfélesége ellen ! Ám ha valamely lelkész kedvezőbb viszonyok közt él ós kívánja, biztosítsa magát másképen. A Reischel-féle peres ügyben az előadó jelenti, hogy Árva elfogadta a kiküldött közös bizottság ál­tal ajánlott egyezséget, míg a liptói esperessóg nem nyilatkozott. A kiküldött bizottság a következőket ajánlja: A Reischel-féle segélyben nem jogi, de méltányossági ós erkölcsi alapon részesíttessenek a dunáninneni egyházkerületből az arányosítás követ­keztében átcsatolt árvái ós liptói esperességek lel­készei is, azonban csak azok, akik az árvái esperes­ségben 1894. november 15., a liptóiban 1905. augusz­tus 26. előtt alkalmaztattak állásukra. A kedvezmény nevezett időig alkalmazott lelkészek özvegyei ós ár­vái részére az egyezség elfogadásának napjától kezdve lépjen életbe. A perköltségeket a két fél közösen fizeti . . . Miután azonban a liptói esperessóg, mint felperes, az egyezség elfogadásának kérdésében még nem nyilatkozott, a kerületi gyűlés mint alpe­res nem érzi magát hivatottnak a nyilatkozat-tételre. A turóci esperessóg pedig kérelmével, mint amely ezen per keretébe nem tartozik, a kerületi gyűlés által elutasíttatott. Elfogadja ezutáu a ker. gyűlés a missioi érto­kezlet két határozatát a missioi számadások pontos vezetésére, továbbá a missioi átalány emelésére vo­natkozólag ós megbízza a püspököt, hogy Pöstyón­ben, Ipolyságon, Érsekújvárt, Balassagyarmaton ós Körmöcbányán esetleg szervezze a katechetai állá­sokat. Tárgyalás alá került ezután a Selmecbányái tanítóképző ügye, melynek a líceumtól való elválasz­tására és külön épületben való elhelyezésére a mi­niszter 1908, szeptember l-ig adott haladékot. A ke­rületi gyűlés kimondja, hogy mivel anyagi ereje nem engedi egy új tanítóképző intézet felállítását, megbízza a kerületi elnökséget, hogy a tanítóképző­nek állami segéllyel való újbóli szerveztetóse céljá­ból a miniszterrel tárgyalásba bocsátkozzék. A kerületi modori leányiskoláról örömmel jegyzi meg az előadó, hogy minden a legszebben halad. Az épület immár 50 növendék számára bővít­tetett ki 48000 kor. költséggel ós a bennlakók száma még a m. tanév végén töltetett be, úgy hogy több jelentkező növendéket kellett visszautasítani hely­szűke miatt. A kerület a jövő iskolai évtől külön nevelőnőt fog alkalmazni ós megbízta Kolophont Margitot helyettes tanítónőnek. Végül pedig felhatal­mazta a ker. elnökséget, hogy a tanítónők fizetés­kiegészítésénél vegye igénybe az állam segítségét s e célból tegye meg a szükséges lépéseket. A Theol. Otthon száma eggyel szaporíttatott. Immár négy teljesen ingyen helyet tart fenn a kerület! Schleiffer Károly misórdi lelkész, a kerület kitűnő előadója referált ezután. Ebből kiemeljük, hogy a kerület a következő tiz évre újból megkötötte a tiiz­kárbiztosítási szerződést az Első Magyar Ált. Bizt. Társasággal. Továbbá, hogy az 1908. óvi költség­előirányzat 10,000 korona emelkedést mutat és hogy a lelkészek segélyezésére a kerület ez évben már 15,000 koronát fordíthat, amely összegből 400, 350, 300, 250, 200, 150 koronás tételek lesznek kiosztandók. A Gyámoldából 700 korona fordíttatott ez évben is segélyezésre. Ezen jótékony intézetnek érdekes története van. A dunáninneni kerület u. is nincs azon szerencsés helyzetben, mint a többi kerü­let, mert nincs neki kerületi özvegy-árva inté­zete. A mostani püspök az özvegységen ós árva­ságon kívül más módon is elszerencsótlenült lelkészi családokon kívánván segíteni, hivataloskodása kez­detén megalapította ezen kerületi gyámoldát, mely­nek céljaira azután a saját szorgalmából gyűjtéseket rendezett. Ma már oly szép összegre emelkedett fel az alap, hogy évenként 700 korona osztható szét a fenti célra. Legyen áldott továbbra ís működése! A lelkószválasztási szabályrendelet módosítása következett ezután. Általános a pauasz, hogy a pap­válaszlási pe^ek egymást érik a kerületben, úgy hogy megesik, hogy egy néhány gyülekezet éveken át lelkész nélkül marad. A szabályrendelet ezen hiá­nyosságán óhajt segíteni a kerület. Ezzel kapcsolat­ban elhatározta, hogy amennyiben a segódlelkészek választásáról, illetve alkalmaztatásáról még egyálta­lán nincs szabályrendelet, ami szintén igen sok visszásságot okozott, a jövő evre ezt kidolgoztatja. Meghallgatta ezután a kerületi gyűlés a levél­tárosi, Zpevnik bizottsági és fegyintózeti jelentéseket. A Hivatalos Lap számára megszavazott az 1907. évre 600 kor. rendes (már utalványoztatott) ós 200 kor. rendkívüli segélyt. A jövőre nézve azonban kimondta, hogy az e cimen felmerülő 600 kor.-t a püspök ren-

Next

/
Thumbnails
Contents