Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-08-29 / 35. szám

'309 EV

rANGELIKUS ŐKÁLLÓ 1907 vérekkel közös bizottság egy újabb felterjesztést fog beadni, melyben azt sürgősen és határozottan kéri (helyeslés). Kéri orvoslását azon sérelmeknek, melyek a párbér, a felekezeti iskolákhoz való hozzájárulás és a kegyúri terheknek híveinkre rótt és rajtuk minden lépten végrehajtott adózások képében hárúlnalc. Nagyfontosságú egyházunkra az a törvény is, mely a felekezeti tanítók fizetésének állami hozzájárulás útján való emelését lépteti életbe, mert az által, hogy iskoláinkba a hatóságnak nagymérvű befolyást enged, főleg az által, hogy a fegyelmi jog gyakorlását nagy részt kiveszi az egyház kezéből, természetesen autonomiánkon üt érzékeny csorbát (úgy van !). Annak, hogy az állam teljes betekintéssel bírjon a felekezetek iskoláiba, jogosúltságát elismerem, mert tagadhatatlan, sok felekezeti iskolában a tanítás nemcsak nem felel meg az országos és szentesített rendelkezéseknek, de sőt oly szellemben vezettetik, mely az ifjúság lelkébe a magyar nemzet iránti gyűlöletet plántálja be, pedig az én meggyőződésem az, hogy ez az ország csak addig áll fenn, míg itt a politikai vezetés, a hegemónia a magyar nemzeté s minden ez ellen intézett támadás az ország integritása ellen van intézve, már pedig azt egy állam sem tűrheti, hogy fiai saját fennállása elleni tendenciákban neveltessenek s félek tőle, hogg ha ezek a tendenciák nem szűnnek meg, az állatit kénytelen lesz a népnevelést egészen a kezébe venni, mi a vallasos és egyházias nevelés rovására lenne. Figyelmeztetem azért felekezetünk tanítóit, nehogy ők erre okot szolgáltassanak. Fájdalom ezen iskolai törvény sem felel meg az 1848, XX. t. c. 2-ik szakaszának, mert az ultramontán szellem kirívóan lép fel benne, ott főleg, ahol a szerzetek által fenntartott iskolákról rendelkezik s szinte csodálatos, hogy az a kormány, a mely a 48-as alapon áll, így tud véteni a 48-iki törvények szellemének ! Midőn ismételve is üdvözlöm a dunáninneni ág. hitv. evang. egyházkerület képviselőit, kiküldötteit ós a megjelent összes híveket, a gyűlést ezennel megnyitom ! A tetszéssel fogadott megnyitó beszéd egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe kerül. Ugyancsak nagy figyelemmel hallgatta a kerületi gyűlés a püspöki évi jelentést is, amelyet lapunk jövő száma egész terjedelmében fog közölni. A püspöki évi jelentéssel kapcsolatban a gyűlés elhatározta, hogy hódolatát tolmácsolja Őfelsége koronázási jubileuma alkalmából, üdvözli a pozsonyi ev. egyházat fennállásának 300 éves óvfordúlója alkalmával, üdvözli továbbá Scholtz Gusztáv püspököt megválasztatása, Zelenka Pál püspököt kitüntetése, gróf Tisza Istvánt pedig új állásába való beiktatása alkalmából. A modori leányiskolái és a tanügyi bizottságba beválasztattak: Dr. Kéler Zoltán ügyvéd ós Ral'fay Sándor th. akad. tanár, a nyugdíjintózeti bizottságba: Schőhnwieszner Kálmán lelkész. Tárgyalás alá került ez után két sérelmes miniszteri rendelet. A Bemard Ferencnó alapítványi levelének a miniszter által való jóváhagyása tárgyában a kerület kimondja, hogy nevezett alapítványi levelet tudomásvétel végett készséggel felterjeszti, mert ez megilleti a minisztert a legfelsőbb felügyeleti jognál fogva, azonban megerősítés, illetve jóváhagyás céljából nem, mivel ez autonom egyházi jog! A 30-on alúli növendékekkel bíró evang. iskolák államsegélyének elvonása tárgyában kimondja a kerület, hogy mert ez a sérelmes intézkedés különösen a szegényebb egyházakat ós filiákat érinti, ahol utóvégre is kényszerítve lesznek az evang. növendékek a róm. kath. iskolákba járni, akiket így elvesztünk, mint sérelmet terjeszti fel az egyetemhez annál is inkább, mivel az új népiskolai törvény kimondja, hogy az ilyen iskoláktól, ha már államsegélyben részesültek, csak akkor tagadható meg az állami hozzájárúlás, ha azt különös állami érdekek kívánják. Ilyen különös állam érdek pedig, amely maga után vonná az államsegély elvonását, a rendeletben felsorolt iskoláknál elő nem fordúl, amennyiben a magyar nyelv mindenütt eredménnyel taníttatik. A f. é. 68,500 korona államsegély utalványozásának püspöki bejelentésével kapcsolatosan a kerület kimondja, hogy ezen segélynek is a törvényben való biztosítása céljából felterjesztést küld a miniszterhez. Érdekes eszmék vetődtek fel a zsinattartás kérdésénél. Az egyetem u. is a múlt évben felkérte az egyházkerületeket, az egyházmegyéket ós az egyházakat, hogy a jövőben megtartandó zsinat számára gyűjtsék az anyagot. A dunáninneni egyházkerület ezek szerint azt kívánja, hogy módosíttassók az E. A. úgy, hogy a püspökök ne életfogytiglan, hanem csak kilenc évenként legyenek választandók, továbbá, hogy a lelkészek fizetése emeltessék. Több egyházmegye a liturgia egységesítését kívánja, hogy megszűnjenek azok a ferdeségek, amelyek az egyházkerületben e téren tapasztalhatók. A pozsonymegyei esperessóg az egyetemes püspöki állás szervezése helyett az egyetemes presbyteriumot tartja felállítandónak, amelynek tagjai volnának: az egyet, felügyelő, a négy püspök ós kerületenként két választott tag. A ker. gyűlés az összes indítványt kiadta a zsinatot előkészítő bizottságnak. A felemelt államsegély elosztásának °/o-ára került ezek után a sor. Igen érdekes ós élénk eszmecsere fejlődött ki. Mindenekelőtt tiltakozás történt az irányban, hogy a miniszter az egyetem által megállapítandó elosztási kulcsot állandó jellegűnek kívánja. Hisz a kerület van hívatva megállapítani, hogy évenként hol van nagyobb szüksége : a nyugdíjintézet, a közigazgatás, avagy a hívek adózási viszonyának könnyítése terón-e ? A három cím %-ának megállapításánál a legkülönfélébb indítványok állottak elő, A kerületi pénzügyi bizottság az egyetemes tervvel szemben (az adóteher könnyítésére 70%, közigazgatásra 15%, nyugdíjintézetre 15%) a következő szótosztást ajánlja : Adassék az ez évi 301200 koronából 55o/o a hívek adóterheinek könnyítésére, 30% közigazgatási célokra ós 15% a nyugdíjintézetre. E kulcs azonban csak egij évre terjedjen ós tartsa fenn magának a kerület, hogy a jövő évben más kulcsot állapíthasson meg! A kerületi gyűlés azonban nem tartotta elfogadhatónak ezen tervezetet. A legtöbben úgy látták, hogy háttérbe szoríttatik a nyugdíjintézet, pedig ha a lelkészi fizetést már nem javítja az állam, akkor legalább ott, ahol lehet, a nyugdíjintézet terén emeltessék az állami támogatással a nyugdíj, hogy az egyenlő, sőt ha lehet idővel magasabb legyen, mint a jelenlegi lelkészi fizetés! A hosszú ós igen érdekes vitának az elnöklő püspök vetett véget, aki a következőket indítványozta: 1. Mondja ki a kcr. gyűlés, hogy az állani által biztosított s fokozatosan 3 millió koronára emelendő segély a protestáns egyházaknak nem elégséges, mert sokkal több a címek száma, ahol égető szükség van a segélyezésre, mint az a %, amelyet a miniszter határozottan megszabott. 2. Mondja ki a kerületi gyűlés, hogy az elosz-