Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-08-22 / 34. szám

'302 E V r ANGELIKUS ŐK ÁLL Ó 1907 kozott. A nyugdíjösszeg felemelését elodázhatlannak találta s egyúttal kimondotta azt is, hogy a nyug­díjnak a fizetés arányában való rendezését tartja azon ideálnak, amely felé a nyugdíjintézetnek törekednie kell s annak megvalósítása céljából számításokat fog sürgetni az illetékes helyen. A zsinatra felterjesz­tendő kérdések behatóbb megbeszélése céljából még egyszer össze fog ülni ez év október havában. A lithurgiát illetőleg az egységes lithurgia mellett fog­lalt állást, azon értelemben, ahogy azt egyik előző conferentiáján Paulik lelkész ismertette az esperes­ség által nyomtatásban is közzétett értekezésében. A gyűlés fáradalmait a nagyváradi egyház s az ottani ev. nőegylet tagjainak lekötelező vendég­szeretete s barátsága igyekezett a gyűlési tagoknak megenyhíteni. A nagyváradi ev. nőegylet két ízben villásreggelire is meghívta a vendégeket, barátság dolgában versenyezvén velük Glatz Antal, ottani derék főispán hitsorsosunk, aki szintén vendégéül látta a közgyűlést. Csak azt sajnálhatjuk, hogy a gyűlésen a felügyelői kar csak két tagja által volt képviselve, ami bizonyára a fürdői évadnak tudható be. Jó benyomást tett ránk a nagyváradi egyháznak szembeszökő fejlődése s az a rend és tisztaság, amely minden intézményéről leragyog, ami első sorban mindenesetre a gyülekezet buzgó papjának : Materny Imrének tudható be érdemül, kinek rövid 9 évi ott működése alatt az egyház új templomot s új iskolát épített, amelyek — hisszük — hovatovább mindin­kább fokozódó fénnyel fogják ragyogtatni az evan­gyéliom szövétnekét abban az erősen pápistaízü városban. Paulik J. A brassói csperesség közgyűléséről szóló tu­dósításhoz pótlólag a következő helyreigazító soro­kat vettük: Nagyt. Szerkesztő Ur ! A minap bekül­dött tudósításomba — a brassói esperességi közgyű­lésről — egy kis hiba csúszott be, melyet jegyzeteimnek alaposabb átnézése után vettem észre. Azt írtam ugyanis a többek közt, — úgy emlékszem — hogy Fekete Endre dr. ref. vallású ügyész a hosszúfalu-alszegi ev. egyház ügyeire vonatkozólag azt indítványozta, hogy maya a lelkész állítsa helyre a rendet. Az indítvány veleje nem ez. Hanem az, hogy miután maga a lelkész a hibás az összes ren­detlen állapotokért, szálljon ki az esp. elnökség a lel­kész költségén és csináljon rendet és döntse el: ki a felelős a, visszás állapotokért. Ez a pontos és helyes adat, mit ezennel kérek, ha még lehet, helyreigazí­tani, esetleg a következő számban. Ezen inditvány­nyal annyiban ellenkezik az esperessóg közgyűlésé­nek határozata, amennyiben meggyőződve a felöl, hogy a lelkész mindent megtett a rend helyreállí­tása érdekében, tehát nem hibás: nem a lelkész költ­ségén fog történni a kiszállás ós új egyháztanács fog választatni. Maradok igaz híve: a tudósító. A békési egyházmegye közgyűlése. Aug. 13-án tartotta évi rendes közgyűlését a békési nagy­egyházmegye, még pedig nem amint a mult gyűlés kitűzte, — Tótkomlóson — hanem Orosházán, az elnökség által indokolt elhatározás következtében. A közgyűlést megelőző napon iskolaszéki ülés volt, valamint az előértekezlet. Már ezen alkalmakon lett bejelentve, hogy az egyházmegye érdemdús felügye­lője Haviár Dani gyengélkedés miatt nem vehet részt a közgyűlésen s helyettesítője a hivatal sze­riut legidősebb egyházközségi felügyelő, dr Haviár Gyula, a kondorosi egyház buzgó felügyelője lesz. Az iskolaszék örvendetesen tudomásul veszi a 4 körlelkész jelentésót, melyekből kitűnik a tanítói kar nemes versengése úgy a vallástani tantárgyak sikeres tanítása, mint a magyar nyelv terjesztése körül a nem magyar ajkú gyülekezetekben. A Zse­dényi díjra Csernák János ós Palkovics Mihály szarvasi tanítók ajánltattak. A közgyűlést megelőző gyámintózeti istentisztelet szónoka Russ Zoltán ga­dorosí ifjú lelkész volt, aki a földi király és meny­nyei király országairól beszólt lelkes hévvel tartal­mas dolgokat. A közgyűlést dr. Haviár Gyula lu felügyelő rövid beszéddel megnyitván, következett Veres József esperes évi jelentése. A jelentés azon része, melyben a lelkészi tekintély megvédéséről szól, általános figyelmet keltett. Az itt mondott sza­vakért Scholtz Gyula szarvasi lelkész elismerését nyilvánítja, a közgyűlés ehez hozzájárúl. A bizottsá­gok megalakittatván, az ügymenet gyors lendület­tel minden nagyobb vita nélkül ért a befejezéshez­Az elnökség megbízatása lejár s így a szavazatok: beadása iránt intézkedés törtónt. Az egyházmegye a­magyarhoni misszió egyl. megalakítását nem tartja, időszerűnek híveinknek amúgy is nagyfokú megter­helése mellett, A nagyobb népességű egyházközsé­geknek lelkészi körökre való beosztása érdekében felhívja a közgyűlés az érdekelt egyházakat, hogy foglalják szabályrendeletbe a lelkipásztori gondozás megosztása érdekében eddig fennállott gyakorlatot^ A tótkomlósi egyház szabályrendeletét nem hagyja jóvá. A .szarvasi egyháznak szabályrendeletére meg­jegyzi, hogy az sem felel meg az E. A. 30. § ának, mert kevés a két templom és kevés a 3 lelkész.. Orosházát pedig utasítja, hogy a lelkészi körök határvonalát közelebbről jelölje meg ós sorolja fel az egyes körökre vonatkozó lelkipásztori teendő­ket. Kerületi gyűlésre kiküldetnek: Placskó István és Gajdács Pál lelkészek, dr. Haviár Gyula és Bulla Sándor felügyelők megbízó levéllel: igazolvánnyal pedig: Okályi Adolf ós Mendöl Lajos az egyházme­gye költségén, világiak pedig: Dr. Bikádi Antal, Sulyok Ede, dr. Küllei Pál. Torkos Kálmán, Torkos­László, Mocskónyi József ós Liska János. Legköze­lebbi közgyűlés helyéül Szarvas egyházközség jelöl­tetik meg. Közebédröl Haviár Dani felügyelőt táv­iratban üdvözölték. Hymen. Mohr Henrik eljegyezte Morócz Valit Budapesten. Boldogság kísérje frigyöket! A horvát-szlavon egyházmegye f. é. aug. 13-án tartotta évi rendes közgyűlését Ujpázuán, Abaffy Miklós esperes ós Weiss Mihály em. felügyelő elnök­lése alatt. A közgyűlést rövid istentisztelet előzte meg, melynél Wallrabenstein Jakab ujbánovcei lelkész és Krafta Ferdinánd szurcsini lelkész, az előbbi né­metül, utóbbi tótul, fungáltak. Megnyitás után rátért a közgyűlés a legfontosabb tárgyra: a horvát protes­táns törvény revisiójára. Eddig ugyanis törvényt hoz­tak a protestánsokról azok tudta, beleegyezése vagy csak megkérdezése nélkül, most azonban, midőn a protestáns törvény revisiója szükségessé vált s az országgyűlés annak tárgyalásába belebocsátkozik, megkérdezi a kormány — a protestánsokat is véle­ményük felől. S mivel egyedül a horvát-szlavon es­peressóg mint részben önálló testület létezik, azért ahhoz fordult véleményadás végett s így e közgyűlés volt hivatva ezt megtenni. Erezte mindenki az idő komolyságát, melyben minden szónak s cselekedet­nek következményei sok ós nagy időkre hathatnak ki. Tudta mindenki, hogy e véleménynek igaznak, protestáns önérzettől áthatottnak, szabadnak kell

Next

/
Thumbnails
Contents