Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)
1907-08-22 / 34. szám
'302 E V r ANGELIKUS ŐK ÁLL Ó 1907 kozott. A nyugdíjösszeg felemelését elodázhatlannak találta s egyúttal kimondotta azt is, hogy a nyugdíjnak a fizetés arányában való rendezését tartja azon ideálnak, amely felé a nyugdíjintézetnek törekednie kell s annak megvalósítása céljából számításokat fog sürgetni az illetékes helyen. A zsinatra felterjesztendő kérdések behatóbb megbeszélése céljából még egyszer össze fog ülni ez év október havában. A lithurgiát illetőleg az egységes lithurgia mellett foglalt állást, azon értelemben, ahogy azt egyik előző conferentiáján Paulik lelkész ismertette az esperesség által nyomtatásban is közzétett értekezésében. A gyűlés fáradalmait a nagyváradi egyház s az ottani ev. nőegylet tagjainak lekötelező vendégszeretete s barátsága igyekezett a gyűlési tagoknak megenyhíteni. A nagyváradi ev. nőegylet két ízben villásreggelire is meghívta a vendégeket, barátság dolgában versenyezvén velük Glatz Antal, ottani derék főispán hitsorsosunk, aki szintén vendégéül látta a közgyűlést. Csak azt sajnálhatjuk, hogy a gyűlésen a felügyelői kar csak két tagja által volt képviselve, ami bizonyára a fürdői évadnak tudható be. Jó benyomást tett ránk a nagyváradi egyháznak szembeszökő fejlődése s az a rend és tisztaság, amely minden intézményéről leragyog, ami első sorban mindenesetre a gyülekezet buzgó papjának : Materny Imrének tudható be érdemül, kinek rövid 9 évi ott működése alatt az egyház új templomot s új iskolát épített, amelyek — hisszük — hovatovább mindinkább fokozódó fénnyel fogják ragyogtatni az evangyéliom szövétnekét abban az erősen pápistaízü városban. Paulik J. A brassói csperesség közgyűléséről szóló tudósításhoz pótlólag a következő helyreigazító sorokat vettük: Nagyt. Szerkesztő Ur ! A minap beküldött tudósításomba — a brassói esperességi közgyűlésről — egy kis hiba csúszott be, melyet jegyzeteimnek alaposabb átnézése után vettem észre. Azt írtam ugyanis a többek közt, — úgy emlékszem — hogy Fekete Endre dr. ref. vallású ügyész a hosszúfalu-alszegi ev. egyház ügyeire vonatkozólag azt indítványozta, hogy maya a lelkész állítsa helyre a rendet. Az indítvány veleje nem ez. Hanem az, hogy miután maga a lelkész a hibás az összes rendetlen állapotokért, szálljon ki az esp. elnökség a lelkész költségén és csináljon rendet és döntse el: ki a felelős a, visszás állapotokért. Ez a pontos és helyes adat, mit ezennel kérek, ha még lehet, helyreigazítani, esetleg a következő számban. Ezen inditványnyal annyiban ellenkezik az esperessóg közgyűlésének határozata, amennyiben meggyőződve a felöl, hogy a lelkész mindent megtett a rend helyreállítása érdekében, tehát nem hibás: nem a lelkész költségén fog történni a kiszállás ós új egyháztanács fog választatni. Maradok igaz híve: a tudósító. A békési egyházmegye közgyűlése. Aug. 13-án tartotta évi rendes közgyűlését a békési nagyegyházmegye, még pedig nem amint a mult gyűlés kitűzte, — Tótkomlóson — hanem Orosházán, az elnökség által indokolt elhatározás következtében. A közgyűlést megelőző napon iskolaszéki ülés volt, valamint az előértekezlet. Már ezen alkalmakon lett bejelentve, hogy az egyházmegye érdemdús felügyelője Haviár Dani gyengélkedés miatt nem vehet részt a közgyűlésen s helyettesítője a hivatal szeriut legidősebb egyházközségi felügyelő, dr Haviár Gyula, a kondorosi egyház buzgó felügyelője lesz. Az iskolaszék örvendetesen tudomásul veszi a 4 körlelkész jelentésót, melyekből kitűnik a tanítói kar nemes versengése úgy a vallástani tantárgyak sikeres tanítása, mint a magyar nyelv terjesztése körül a nem magyar ajkú gyülekezetekben. A Zsedényi díjra Csernák János ós Palkovics Mihály szarvasi tanítók ajánltattak. A közgyűlést megelőző gyámintózeti istentisztelet szónoka Russ Zoltán gadorosí ifjú lelkész volt, aki a földi király és menynyei király országairól beszólt lelkes hévvel tartalmas dolgokat. A közgyűlést dr. Haviár Gyula lu felügyelő rövid beszéddel megnyitván, következett Veres József esperes évi jelentése. A jelentés azon része, melyben a lelkészi tekintély megvédéséről szól, általános figyelmet keltett. Az itt mondott szavakért Scholtz Gyula szarvasi lelkész elismerését nyilvánítja, a közgyűlés ehez hozzájárúl. A bizottságok megalakittatván, az ügymenet gyors lendülettel minden nagyobb vita nélkül ért a befejezéshezAz elnökség megbízatása lejár s így a szavazatok: beadása iránt intézkedés törtónt. Az egyházmegye amagyarhoni misszió egyl. megalakítását nem tartja, időszerűnek híveinknek amúgy is nagyfokú megterhelése mellett, A nagyobb népességű egyházközségeknek lelkészi körökre való beosztása érdekében felhívja a közgyűlés az érdekelt egyházakat, hogy foglalják szabályrendeletbe a lelkipásztori gondozás megosztása érdekében eddig fennállott gyakorlatot^ A tótkomlósi egyház szabályrendeletét nem hagyja jóvá. A .szarvasi egyháznak szabályrendeletére megjegyzi, hogy az sem felel meg az E. A. 30. § ának, mert kevés a két templom és kevés a 3 lelkész.. Orosházát pedig utasítja, hogy a lelkészi körök határvonalát közelebbről jelölje meg ós sorolja fel az egyes körökre vonatkozó lelkipásztori teendőket. Kerületi gyűlésre kiküldetnek: Placskó István és Gajdács Pál lelkészek, dr. Haviár Gyula és Bulla Sándor felügyelők megbízó levéllel: igazolvánnyal pedig: Okályi Adolf ós Mendöl Lajos az egyházmegye költségén, világiak pedig: Dr. Bikádi Antal, Sulyok Ede, dr. Küllei Pál. Torkos Kálmán, TorkosLászló, Mocskónyi József ós Liska János. Legközelebbi közgyűlés helyéül Szarvas egyházközség jelöltetik meg. Közebédröl Haviár Dani felügyelőt táviratban üdvözölték. Hymen. Mohr Henrik eljegyezte Morócz Valit Budapesten. Boldogság kísérje frigyöket! A horvát-szlavon egyházmegye f. é. aug. 13-án tartotta évi rendes közgyűlését Ujpázuán, Abaffy Miklós esperes ós Weiss Mihály em. felügyelő elnöklése alatt. A közgyűlést rövid istentisztelet előzte meg, melynél Wallrabenstein Jakab ujbánovcei lelkész és Krafta Ferdinánd szurcsini lelkész, az előbbi németül, utóbbi tótul, fungáltak. Megnyitás után rátért a közgyűlés a legfontosabb tárgyra: a horvát protestáns törvény revisiójára. Eddig ugyanis törvényt hoztak a protestánsokról azok tudta, beleegyezése vagy csak megkérdezése nélkül, most azonban, midőn a protestáns törvény revisiója szükségessé vált s az országgyűlés annak tárgyalásába belebocsátkozik, megkérdezi a kormány — a protestánsokat is véleményük felől. S mivel egyedül a horvát-szlavon esperessóg mint részben önálló testület létezik, azért ahhoz fordult véleményadás végett s így e közgyűlés volt hivatva ezt megtenni. Erezte mindenki az idő komolyságát, melyben minden szónak s cselekedetnek következményei sok ós nagy időkre hathatnak ki. Tudta mindenki, hogy e véleménynek igaznak, protestáns önérzettől áthatottnak, szabadnak kell
