Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-08-22 / 34. szám

'308 EV rANGELIKUS ŐKÁLLÓ 1907 Sennie. — Véleménye oda konkludál: a horvát tör­vényeknek megfelel egy önálló egyházkerület s annak létesítését az esperesség célszerűnek tartja, föltéve, hogy autonomiánk alapjáu teljes vallásszabadság biz­tosíttatik s föltéve, hogy ebből egyházainkra anyagi kár nem származik. Ezután elfogadja a közgyűlés az egyházi rendbüntetésröl szóló szabályrendeletet, úgy­szintén a horvát-szlavon esperesség lelkészei számára nagy fáradsággal kidolgozott szabályrendeletet, mely jóváhagyás végett a kerülethez terjesztetik fel. A fon­tosabb tárgyakhoz tartozott az ópázuai presbyterium ama kérvénye, hogy az esperesség foglaljon állást a kerületi bíróság ama ítélete ellen, mely szerint az az ópázuai lelkészt és felügyelőt állásuktól felfüggesz­tette s a községi tanácsot pénzbirságra Ítélte. Az es­perességi közgyűlés sajnálkozását fejezi ki a felett, hogy ez megtörtónt, aminek magyarázata abban rej­lik, hogy a horvát országos törvények s evang. autonomiánk nem fedik egymást, de a mennyiben az ügy a magasabb egyházi fórum előtt van s így el­intézettnek még nem tekinthető, nem is adhat" helyt az ópázuaiak kérelmének. — Nagy örömre szolgált a belgrádi evang. egyháztanács azon határozata, mely szerint csatlakozni kiván a horvát-szlavon esperessóg­hez. Amennyiben egyes előmunkálatok szükségesek a csatlakozás keresztülviteléhez, megbízza a közgyűlés az esperes urat azok megtételével. Az országos missiói egylet létesítését örömmel üdvözli a közgyűlés, majd elintéz egyes ügyes-bajos dolgokat, melyeket a köz­szemlére kitenni, nem járna nagy erkölcsi haszonnal. Sajnos, hogy egyházainkba belopódzhatott az elége­detlenség, a harag, gyűlölet, s a test mind megannyi gyümölcse! Kétszerezett éberséggel kell itt résen lennünk, hogy az ellenséget kiűzzük egyházainkból. Majd tudomásul veszi a közgyűlés Morgenthaler Fe­renc ujpázuai lelkész előterjesztésére az „Evang. Gemeinschafts-Bund für Innere-Mission" létesítését s amennyiben e szövetség az egyházzal kezet fogva dolgozni akar a lelkek megmentésében s a főtiszte­lendő püspök úr, Scholtz Gusztáv annak létesítését is jóváhagyta, örömmel üdvözli a tett mezején. Hasonló örömmel veszi tudomásul a közgyűlés, hogy a gon­dozására bízott bulgáriai testvérek Veres Adám sze­mélyében lelkészhez jutottak. Abaffy M. esperes indít­ványára elhatározza a közgyűlés, hogy a papi kon­ferencziák költségeit az egyházak tartoznak megfizetni. Majd pártolólag terjesztetnek elő az egyházak kérvé­nyei s tudomásul vétetnek az elnökség egyes jelen­tései, kiküldetnek a képviselők a kerületi gyűlésre s a gyűlés véget ér. M. A gömöri ág. liitv. ev. egyházmegye Sajógö­mörön f. é. július hó 31-ón tartotta meg az ezidei -évi közgyűlését Terray Gyula főesperes és Szon­tágh Andor egyházmegyei felügyelő társelnöklete mellett, mely közgyűlést megelőzőleg július hó 30-án d. u. 2 órakor a tanügyi, 3 órakor a gyámintózeti bizottság tartotta ülését, 5 órakor Szkalos Emil sü­vetei lelkész szónoklatával, offertóriummal egybekö­tött gyámintózeti isteni tisztelet tartatott. Ezt követte a községi nagyteremben összeült közgyűlés tárgyait előkészítő tanácskozmány. Az esti órákban táncmu­latsaggal egybekötött jótékonycélú művész estély volt, melyet Sarudy Gyula helyi lelkész, Bencze boma polg. isk. igazgató ós id. Bogár Lajos tanító rendezett s mely majd 200 koronát jövedelmezett „a gomori papok internátusának." Másnap reggeli 8 orakor templomi könyörgés végeztével, amelyet Stempel Lajos főjegyző végzett, a tulajdonképeni közgyűlés vette kezdetét, melynek megalakúlásakor feltűnt, — ami Gömörberi ritka számba megy — hogy számos egyházfelügyelő távol van. Szontágh Andor egyházmegyei felügyelő gyűlést nyitó beszé­dében történelmi ós kultur missziói visszapillantást vetve Sajógömör ós iskolája múltjára, megemlékezik a nem áll. tanítók fizetését ós jogviszonyait rendező 1907. XXVII. törvényalkotásról, visszautasítja a szász testvérek azon vádját, hogy nem őrködünk kellőleg autonom jogaink érintetlen fenntartása fe­lett s üdvözli azon kormányt, mely szerinte feleke­zeti érdekek sórolme nélkül segítő kezét nyújtja felénk hazafias nemzeti célt szolgálni akaró népne­velési munkánkhoz. S épen azért úgy érzi, hogy közgyúlósünk önmagát tisztelné meg, ha a tanítói törvények alkalmából melegen üdvözölné Apponyi Albert gróf kultuszminisztert. Azután szeretetteljes tisztelettel az egyházmegye kimagasló alakját Szent­Iványi Árpád ker. felügyelőt üdvözölte, nem külön­ben Eisele Gusztáv a távolból jött szirki egyh. fel­ügyelőt, dr. Szlávik Mátyás eperjesi th. akad. dé­kán t és a ""közgyűlésén egyfi ázfotugy elő i minőségben első ízben jelen volt Poósch Gyula rozsnyói ós Já­rossy Endre jolsvatapolcai egyházfelügyelöt. A hi­telesítő bizottság megválasztása s az alakúlás után Terray Gyula főesperes felolvassa részletes s az egyházmegye mezejón egy óv alatt előállott mozza­natokat tárgyilagosan fejtegető évi jelentését, melyet a közgyűlés éber figyelemmel hallgatott meg, külö­nösen a 1848. XX. t.-cikkre vonatkozó álláspontját, mely más világításban ós a közgyűlés helyeslése között mutatta ki a kultuszminiszternek protestánsok iránti magatartását, mint elnöktársa. A közgyűlés, mely esti 6 óráig eltartott, 54. pontjának tárgyalása közben nagyobb vitát idézett elő a jólsvai iskolák államosításának a kérdése s e pontnál meghozta a közgyűlés abbeli határozatait: hogy a jólsvai isko­láknak a már kormányilag is elhatározott áll. isko­lába leendő bevonását az egyházmegye 1893. évben törtónt előzetes hozzájárulása következtében az ott kimondott feltótelekkel tudomásúl vette; hogy to­vábbá Szent-Iványi Árpid indítványát elfogadva, az egyházmegye, kerület ós egyetem közvetítésével érintkezésbe lép a tanügyi kormánynál az iránt, hogy a kormány közegeit utasítsa, miszerint azok az ág. hitv. ev. iskolák államosítása tárgyában az egyházközségekkel mindaddig — míg utóbbiak egy­házi felsőbbsógük ez irányú jóváhagyását ki nem mutatják — tárgyalásokba ne bocsátkozzanak. Az egyházak pedig figyelmeztetnek, hogy ily irányban felsőbbsógük előzetes engedélye nélkül sem a poli­tikai, sem a kormányközegekkel ne érintkezzenek. Végül miután a jolsvai egyház ós város között való jogviszony megállapítása ós rendezése administrativ ügy, ekópen megbízatott az elnökség, hogy Jolsva r. t. város ós a jolsvai ág, hitv. ev. egyház között való jogviszony megállapítását ós rendezését saját körében eszközölje s eljárása eredményéről a jövő évi közgyűlésen jelentést tegyen. A tűzkár elleni biztosítás ügyében Becser Endre esperes előadta azon indítványát, hogy a gazdák szövetkezetének biztosító intézetével kötött szerződés csak a folyó évre legyen érvényes, mert a biztosító intézetnél nincs elég garancia az esetleges károk teljes megtérítésére, sőt nagyobb károknál mint tagok a dijak másodszori megfizetésével nagyobb anyagi vesz­teséget is szenvedhetnek az egyházak. Szent-Iványi Árpád sajógömöri felügyelő felvilágosító szavai után

Next

/
Thumbnails
Contents