Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-05-10 / 19. szám

170 *~v EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1907 Tudjuk, hogy a miniszter kezdetben a szerzetes-iskolák tanárait is a fenti összegből szándékozott segélyezni, a mely esetben a protestáns felekezetek tanárainak az első években a kiutalt összegnél sokkal kisebb kiegészítési segély jutott volna. Tudjuk, hogy a pápai ref. tanárok tiltakoztak a „felekezeti" szónak ilyen értelmezése ellen és csakugyan sikerült is a minisztert meggyőzni, hogy a törvény értelmében a szerzetes-tanárok ebből az összegből nem segélyezhetők. Az örömbe azonban, melyet az állami fizetésrendezés keltett, üröm is vegyül. A megnyugvás és elismerés, a mit legtöbb helyen támasztott, nem lehet általános. Sokan panaszkodnak a minisztériumnak a segély megállapításánál követett eljárása miatt. A miniszteri átirat azt mondja, hogy a miniszter figyelembe vette az anyagi érdekek minél nagyobbmérvű kielégítését. Ez a kielégítés azonban a valóságban nem történt meg. A minisztérium nemcsak hogy az anyagi érdekeket nem vette eléggé figyelembe, hanem több esetben már megszerzett jogokat sem vett semmibe és azáltal, hogy nem volt tekintettel az egyházi hatóságnak tanáraival szemben a tanári szolgálati évek megállapításánál követett méltányos és igazságos eljárására, és hogy a fizetési fokozatokba való beosztásnál a maga által felállított elvet egyoldalúlag, ridegen, egyesek különleges helyzetére és jogaira való tekintet nélkül vitte keresztül, sok tanárnak nagyobbmérvű hátravetését és károsodását okozta. A 16 evang. gimnázium már az előbbi időből mind államsegélyes. A régebbi államsegélyek nyújtásakor az állam szerződést kötött az iskolafentartó egyházi hatóságokkal, a melyben megállapította azokat a fizetési osztályokat és fokozatokat, a melyekbe a tanárokat be kellett osztani. Ezek a fizetési osztályok és fokozatok épúgy az állami tanárok osztályai és fokozatai szerint voltak megállapítva, mint az a jelenlegi segély kiutalványozásakor történt. Mégis a jelenlegi osztályokba és fokozatokba való sorolásnál a minisztérium semmi tekintettel sem volt a régi osztályokban és fokozatokban eltöltött évekre, pedig az állami tanárokkal szemben követett eljárás analógiáján ezeket tekintetbe kellett volna vennie. A felekezeti tanárok régi rendjét a minisztérium megbontotta, egy önkényesen felállított elv fonalára fűzve, egymástól messze eltávolítva azokat, kik előbb a sorrendben egymás mellett voltak, előre helyezte a hátullevőket és hátravetette azokat, kik előbb elől voltak. Vannak tanárok, kik a VIII. fizetési osztályban már tíz évet eltöltöttek és mégis ez osztály 3-dik fokozatába soroltattak, holott az állami tanár hasonló esetben az 1. fokozatba jut el. Az egyik evang. gimnázium tanárai ily elbánás következtében évente 4100 koronával kapnak kevesebbet, mint különben nyerniök kellett volna. Sokakra sérelmes a miniszteri fizetéskiegészités rendezése annyiban, hogy a minisztérium nem számította be a rendes tanári évekbe mindazokat az éveket, a melyeket az iskolafentartó egyházi hatóság rendes tanári éveklil tekint és a javadalom megállapításánál a szolgálati időbe beszámít. Ha valaki előbb az államnál volt alkalmazva mint tanár és átjött az egyházhoz, az egyházi hatóság az államnál eltöltött rendes tanári éveket is beszámította a fizetés megállapításánál. A miniszteri fizetésrendezés azonban ezt a szolgálati időt semmibe sem veszi, és a beszámítható rendes tanári szolgálat kezdőidejéül azt az időpontot tekinti, a mikor az illető az egyháznál alkalmazást nyert. Az egyik egyházi hatóság vallástanárának azokat a szolgálati éveit, melyekben előbb ugyanazon iskolafentartó hatóságnál különböző iskolákban tanította a hittant, gimnáziumi vallástanári éveihez hozzászámította és fizetését ezen az alapon állapította meg. A minisztérium ezt tekintetbe nem vette, az illetőt nyolc rendes szolgálati évétől megfosztotta és őt, ki szolgálati évei alapján már a VIII. osztály 1. fokozatában volt, ez osztály 3-ik fokába vetette vissza. Pedig az állam a maga alkalmazottaival szemben máskép jár el. Azoknál, ha valakit egyik fizetési státusból átvesz a másikba, számításba veszi annak előbbi szolgálatait is, s ha egyébként nem tenné, legalább személyi pótlékkal tesz eleget az igazság és méltányosság követelményeinek. Különös, hogy a felekezeti tanárok személyi pótlékánál, a mikor mindenkin segíteni akar és az anyagi érdekeknek minél nagyobb mérvű kielégítését akarja nyújtani, akkor az igazság és méltányosság ily elemi követelményei iránt a minisztériumban hiányzott az érzék. A kiket ekkép a minisztériumi fizetésrendezés szolgálati éveiktől megfosztott, azoknak egyenesen kárt okozott az állami segély. Egyik-másik rendezettebb viszonyok közt levő iskolafentartó egyház ugyanis rövid idő alatt az állami tanárok fizetésének színvonalára emelte volna tanárainak javadalmazását, a mikor azok is, a kiket a minisztérium most hátravetett, eljutottak volna a legmagasabb fizetési fokba és a legmagasabb fizetéssel mehettek volna nyugalomba; míg most megtörténhetik, hogy elérik a 30-dik szolgálati évet anélkül, hogy a legmagasabb fizetési fokba eljutottak volna. Nehéz megérteni, hogy mikor az egész segélyezés nem kényszerűségen, hanem jóakaraton alapszik, a melynek az a célja, hogy igazságosan mindenkin segítsen, miért zárt ki a minisztérium egyeseket ebből a jóakaratból, holott ha az egyháznál beszámított rendes tanári éveket fogadta volna el alapul, ezt a jóakaratot mindenkivel egyaránt éreztethette volna. Még értené az ember, ha a minisztérium azt mondotta volna ki

; hogy ezentúl a fizetéskiegészítésnél csak az egy és ugyanazon státusban eltöltött éveket veszi irányadóul, mert ezentúl már mindenki tisztában lesz azzal, hogy mi sors vár reá, ha egyik fizetési státusból a másikba átmegy ; de az osztályokba és fokozatokba való első beosztás alkalmával a minisztériumnak tekintettel kellett volna lennie az egyházaknál tényleg meglevő állapotokra a rendes tanári évek számítását illetőleg. Sokan önhibájuk nélkül méltánytalanul mellőzést szenvedtek, a mikor ugyanis ők más státusból az evang. gimnáziumhoz átjöttek, ezt abban a biztos hitben vagy az egyház részéről abban a biztosításban tették, hogy összes szolgálati éveik alapján nyerik díjazásukat.