Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-01-11 / 1-2. szám

16 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 190? A hitbuzgó gyülekezet, a melynek körében nagy számmal voltak más vallásúak is, feszült figyelemmel hallgatta végig az egész műsort, melynek több pontja külsőleg is látható mély benyomást gyakorolt a jelenvoltakra. Az a hatás pedig, melyet a jól rendezett és mintaszerűen vezetett, előkelő gyülekezet vallásos buzgóságával és páratlan szives vendégszeretetével ébresztett theologiai ifjúságunkban, maradandó lesz bizonyára és gyümölcsöző. A közebéden elhangzott felköszöntő után a gyülekezet táviratilag üdvözölte Poszvélc Sándor igazgatót. úgy is mint az egyházmegye volt esperesét. Hálás érzelmekkel vettünk búcsút a kedves papi családtól s a vasútra is vele jött presbyterektől. Szombathelyen pedig a várakozási időt arra használtuk fel, hogy az ottani szép templomunkat is Kiss János lelkész úr szives kalauzolása mellett megtekintettük. Körmendi és Szombathelyi templomaink művészi styl jukkái és eredeti, értékes oltárképeikkel (amaz Vágó Pál, ez Kaditz Ottó festménye) méltó büszkeségei a prot. egyháznak s mint ilyenek leendő lelkészeinknek mintaképül szolgálhatnak. Vallásos estély. 1906. dec. 23 án tartatott a szokott érdeklődés mellett Orosházán a Polgári Olvasó-Kör nagytermében az ezidei 2-ik vallásos^estély. Ez alkalommal az állami elemi iskola leánynövendékei nyitották meg összliangzatos énekükkel az estélyt. A műsor második pontjául Csermák Elemér szavalata következett. Vörösmarty Mihály „A szegény asszony könyve" cimű népies és vallásos tartalommal megírt költeményét szavalta el a tőle már megszokott remek előadással. A sikerült szavalat után Okályi Adolf ev. lelkész olvasott fel „Tököly Imre kora, élete és küzdelmei" címen. Felolvasásában érdekesen tárja a hallgatóság elé a nagy szabadsághős személyiségét, jellemét és történeti szereplését. A történeti ismeret, érzék és szakavatottságról tanúskodó előadásból különösen kitetszett az, hogy a felolvasó sokat tartózkodott Thököly születési és fő tartózkodási helyén : Késmárkon. A hős élete körülményeinek a városhoz fűződő sok érdekes és nevezetes eseményeit is ismertette a közönséggel. Ezután még Jároli Erzsike szavalta el Sántha Károlynak „A könyvek könyve" cimű költeményét, melynek előadásával várakozáson felüli sikert aratott. Az estélyt végül a fent említett leánynövendékek esti éneke zárta be. J)r. Eöttevényi Nagy Olivért, eperjesi jogakadémiánk tanárát, lapunk egyik kiváló dolgozótársát a kassai állami jogakadémia tanárává nevezték ki. Sajnálattal látjuk kiválását evang. tanügyünk munkásai közül, mert igazán értékes embernek bizonyult, de egyúttal örömünket kell kifejeznünk megérdemelt előmenetelén s hiszsziik, hogy cikkeivel ezentúl is hű támogatója lesz az egyházi sajtónak. Kaczián Jánost, a budapesti egyházmegye új esperesét január 14-én iktatják tisztébe. „Az Orsz. Paedagogiai Könyvtár és vele kapcsolatos paedagogiai olvasó és állandó tanszerkiállítás (VIII. Szentkirályi-utca 47. Ferenc József Tanítók Háza) nyitva van állandóan és díjtalanul az ünnepnapok kivételével; hétfőn d. u. 3—6-ig, szerdán d. u. 3—6-ig, csütörtökön d. e. 9—12-ig és d. u. 3—6-ig, szombaton d. u. 3—6 ig és vasárnap d. e. 9 —12-ig. Az olvasóban 98 hazai és külföldi tanügyi lap áll az érdeklődőknek rendelkezésére." A Hallei Magyar Egylet, az idén is megalakult 20 taggal. Elnöke Obál Béla, jegyzője Rátz Vilmos. Decemberben fényes sikerű Rákóczy-ünnepet rendezett, a melyen az egyetem tanárai s az ifjúság képviselői közül számosan vettek részt. Az ünnep sora a következő volt: 1. Megnyitó és emlékbeszéd, Obál Bélától. 2. Szózat. Szavalta Rátz Vilmos. 3. Kürucnóták. Cimbalmon előadta Obál Béla, 4. Legenda Rákócziról. Vass Bélától. 5. Magyar dalok. Fuvolán előadta Deák János. 6. Hymnus. Az ünnepet követő vacsorán dr. Blass világhírű philologus gyönyörű felköszöntőben ünnepelte a magyar nemzetet Általában az egész ünnep nagy hatást tett s nagyban hozzájárult ama tévedések eloszlatásához, a melyek egyes rossz indulatú informálok nyomán a német közvéleménybe egy időre befészkelték magukat. Itt említjük meg, hogy Obál Béla kiadta az ünnepen mondott német nyelvű beszédét. A talpra esett kis munkának nagy elterjedést kívánunk, mert nemes célt szolgál s külföldön igazán hasznos szalgálatokat tehet nemzetünk ügyének. Kíváncsian várjuk az egylet történelmét, a melyet Görög Ernő theologus írt meg s mely nem nagy, de érdekes'kis epizódja egyházunk történelmének. Tanító választás. A limbachi ág. h. ev. egyház, a bazini állami iskolához kinevezett Wendelin Ernő tanító helyére tanítójául egyhangúlag Skrabák Károlyt okL tanítót választotta meg. Halálozások. Liptai Endre fakóvezekényi testvérünket súlyos csapás érte. Fiát Lászlót 26 éves korában f. hó 2-án elragadta a kérlelhetetlen halál. A megboldogult volt nevezett testvérünknek legidősebb gyermeke, ki a theologia elvégzése után Salgótarjánban töltött be segédlelkészi állást. Súlyos torokbaja miatt azonban már egy évvel ezelőtt el kellett hagynia állását s a szülői háznál keresett üdülést, a honnan f. hó 4-én kisérte ki nagyszámú gyászközönség a csendes temetőbe. Az Úr nyújtson vigasztalást a mélyen megszomorodott családnak. — Nagycsepcsényi és mutnai Wlcidár Antónia hosszas szenvedés után 82 éves korában f. évi január 2-án elhunyt Szirákon. A megboldogult hült tetemeit január hó 4-én d. e. 11 órakor Sámsonházán helyezték örök nyugalomra. Az elhúnyt nagy családot borít mély gyászba. Többek közt testvérét Wladár Miksa, nógrádi esperest. Áldásán emlékén ! — Wéber Pál a késmárki lyceum nyugalmazott tanára december hó 18-án, áldásos életének 64-ik, 31 évi buzgó tanári munkásság után, nyugalomba vonulása második évében elhúnyt. A megboldogult földi maradványait december 20-án d. u. 7-3 órakor helyezték örök nyugalomra a késmárki temetőben. Hű munkása volt a prot. magyar tanügynek, buzgón, önzetlenül szolgálta egyházát, hazáját. Legyen áldott érte emlékezete örökké! Kérelem. Megható fölhívást közölt a Pesti Napló egyik decemberi számában.. Egy evang. esperes 90 éves özvegyének nyomorát tárja föl a jószívű emberbarátok előtt. Azóta sikerült többet megtudnunk szegény aggtestvérünk életéből: Krizsán Józ'sefnének hívják, ki 25 év óta özvegye Krizsán József tabi, később veszprémi lelkésznek. Az időben nem voltak rendezve az esp. Özv. árva-segélyegyletek s az özvegy a dunántúli kerület gyámintézetétől évi 33 kor. 60. fill, kegydijban részesül. Egyetlen leánya 15 évvel ezelőtt halt meg, a tavaszszal pedig utolsó támasza, segédjegyző unokája. Senkije és semmije most már, Csak ép teste-lelke, még Istenbe vetett hite! Éhezik, fázik, csoda, hogy éhen nem hal. Dunántúlról 6-7 éve Újpestre ment lakni s tavasz óta irtózatos ínséget szenved, mit némikép jó szomszédai, ismerősei enyhítenek. Ne hagyjuk szegény testvérünket elveszni! Hozzunk áldozatot érte, ha nélkülözhető fillérünk van s ne keveseljük a legcsekélyebb összeget sem, melyet kap, mert a legméltóbb helyre jut hozzá. Lám az égi madarak sem vetnek, sem aratnak, mégis a mi mennyei Atyánk