Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-03-29 / 13. szám

121 A theologusok kara énekelt s távozóban közadakozás útján szép összeg gyűlt be a misszió céljaira. Hír szerint a Székács József-kör folytatni fogja ez estéket. A Jünglings- Verein pedig Gerhardt Pál tiszteletére tartott ünnepet, a hol szintén Pröhle H. méltatta a nagy énekszerzőt, a kinek a magyar énekköltésre is eltagadhatatlan nagy befolyása volt. Megemlítjük végül, hogy a theol akadémia tanárai közül többen az akadémián kívül is szolgálják a közmíveltség ügyét. A Toldy-körben dr. Masznyik Endre korunk nagy kérdéseiről tartott előadássorozatot. Stromp László ugyanott „Énünk és világa" címen tartott előadást, Kovács Sándor pedig a XVIII. század iskolai életéről. A zólyomi egyház közgyűlése. Az egyházhívek rendkívüli érdeklődése mellett tartotta meg f. hó 3-án a zólyomi egyház rendes tavaszi közgyűlését, mely alkalommal Skrovina Mátyás, polgármester letevén a felügyelői esküt, kifejtette azokat az elveket, a melyeket új tisztében vezérelni fogják. Jól esett hallanunk új munkatársunk ajkáról azon ígéretet, hogy az egyház anyagi fölvirágoztatására mindent megtenni kész s különös gondját fogja képezni a gyülekezet rég táplált óhajának megvalósítása : új templomának fölépítése. A lelkész terjedelmes jelentésében visszatekint arra a 10 esztendőre, melyet e tekintélyes gyülekezet élén eltöltött s kegyeletes szavakkal emlékezve meg bold. Thébusz Jánosról, fölsorolja azokat az intézkedéseket, melyekkel a talált, szilárd alapokon tovább építtetnie adatott. Különösen kiemeli a hitoktató s.-lelkészi állomás szervezését, a hitoktatási órák szaporítását; a leégett zólyombúcsi iskola fölépítését s tanítói hiványának rendezését; a mátyásfalvi új harangok beszerzését s a második tanítói állomás rendszeresítését; a zólyomi ev. olvasókör s ezen belül a temetkezési segélyegylet megalakulását. A lelkészi jelentésből kitűnik, hogy a válláserkölcsi élet Zólyomban magas fokon áll s a lelkipásztorkodás gyakoroltatik. A hívek az Istentiszteleteken szorgalmasan vesznek részt s az Űr asztalához járulók száma évről-évre szaporodik. Kegyes adományokban sincs hiány. Özv. Freyseysen Erzsébet 1000 kor. s egy szegény napszámosasszony 200 K-át hagyományozott templomépítési célra. E szegény özvegy asszony Valló Andrásné, kire ráillenek Krisztus Urunk szavai, hogy „legtöbbet adott", mert mindazt ideadta, mit hosszú 65 éven keresztül fillérenkint összegyűjtött. Önkéntes adományokból a mult esztendőben egyébként 4475 kor. folyt be templomépítési célra. A Szuchy-féle alapból 22 drb 10 kor.-ás arany osztatott ki ama növendékek között, a kik a vallástanban kitűnő előmenetelt tanúsítottak; a Thomka-féléből pedig két konfirmandus kapott ima, illetőleg énekes könyvet. A gyámintézetre 140, a Bocskayalapra 33, egyéb jótékony célra 126 korona folyt be. A gyűlés elhatározta, hogy gyűjtés útján az egyházi pénztár hozzájárulásával az aszódi ker. leánynevelő intézetnél alapítványi helyet biztosít magának s az e célra évenként begyűlő összeget egyelőre tőkésíti. Született 179 gyermek; meghalt 139 egyén; eskettetett 63 pár, ebből 14 vegyes. A vegyes vallású jegyesek 6 esetben egyházunk javára kötöttek egyezséget. Tankötelesek száma 936. Lélekszám : 4960. A lélekszám apadását az Amerikába való kivándorlás okozta. A közgyűlés legfontosabb tárgya: a templomépítés ügye. Hosszú, beható vita után az építőbizottság javaslata, mely szerint az új templom a mostani egyházi telkek előtti szabad téren lenne építendő, azzal adatott vissza, hogy a bizottság a vár alatti háztulajdonosokkal telkeik eladása tárgyában lépjen érintkezésbe. Igaz, hogy a vár alatti, városunkra néző dombon gyönyörűen érvényesülne templomunk, de roppant megterheltetéssel járna, mert a szükséges telkek értéke 50— 60,000 korona több kiadást jelent, holott ha az egyház városi telken építhetne, a birtokában levő telkeket akár eladás, akár bérházemelés által igen szépen értékesíthetné. Magyar evangelikus egyházjog. írta dr. Mikler Károly, az eperjesi evang. egyházkerületi kollégium jogakadémiájának dékánja, az egyházjog és jogtörténet tanára, tiszai egyházkerületi vil. jegyző. Budapest, Grill Károly könyvkiadóvállalata. 19Ö7. Ára 15 korona. Megrendelhető a szerzőnél. Zsinati törvényeink hatályba lépte, valamint az egyházpolitikai s egyéb, egyházunkat érintő országos törvények, az egyházi szabályrendeletek megalkotása óta ilyen mű nem jelent meg s tekintve, hogy a lelkészeket, egyházfelügyelőket, egyéb egyházi tisztviselőket s a hittanhallgatókat a legrészletesebb egyházi közigazgatási és egyházunkra vonatkozó államjogi kérdésekben tájékoztatja, beszerzését jó lélekkel ajánljuk. Az egész mű egy kötetben 771 lapra terjed. Megrendelhető az összeg előzetes beküldése mellett vagy utánvétre. 13—33 IRODALOM. A Luther-Társaság végrehajtó-bizottsága febr. 21-én ülést tartott, a melynek két legfontosabb tárgya két pályázat eredményének kihirdetése volt. Itt közöljük a bírálati jelentéseket sorjában. I. A dr. Kéler-féle Cura Pastoralis pályázatról a jelentést Zsilinszky Mihály, a bíráló-bizottság elnöke szerkesztette meg s a következőleg hangzik: Nagyságos Egyházfelügyelő Úr! Van szerencsém tisztelettel jelenteni, hogy a Nagyságod által nagylelkűen felajánlott pályadíjra, mely a hívek „lelkipásztori gondviselés" kérdésének megfejtésére volt kitűzve, a kihirdetett határidőre, vagyis 1905. évi október hó végéig két munka érkezett be hozzám. Az egyiknek jeligéje : „Úgy Ítéljen mifelettünk az ember, mint Krisztusnak szolgái lelett". A másiké: „Nem mondom, hogy már elértem a tökéletességre. Sőt futok utána, a mivelhogy meg is fogattam Krisztus Jézustól". E műveket, beérkezésük után azonnal elküldöttem a pályázati hirdetményben megjelölt biráló uraknak azon felhívással, hogy figyelmes átolvasás után az általam feljegyzett sorrendben egymásnak tovább adják a kéziratokat; bírálatuk eredményét pedig a Luther-Társaság 1906-ik évi közgyűléséig hozzám beküldeni szíveskedjenek. Azonban, fájdalom, a bírálatra önkényt vállalkozott uraknak egyrésze a mondott időre nem küldvén be bírálatát, az eredmény a Luther-Társaság említett közgyűlésén nem volt kihirdethető. Ennek következtében a további intézkedés joga Nagyságodra visszaszállott. Nagybecsű elhatározása alapján az ismételten megsürgetett biráló urak uj terminust kaptak. Erre Gyurátz Ferenc, Baksay Sándor és Bartók György püspök urak alapos bírálataikat a kéziratokkal együtt beküldvén, én magam is átnéztem mind a két dolgozatot. Ennek alapján van szerencsém a bírálatok összefoglalt eredményét tisztelettel Nagyságod elé terjeszteni. Az első mű, melynek kézirata két vastag kötetre tei'jed, két részre oszlik olyformán, hogy az első részben az elméletet.