Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-03-15 / 11. szám

98 EV ANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1907 29. §. A 27. § 2. és 4. bekezdésében foglalt szabályok megfelelően alkalmazandók akkor is: ha a törvénytelen gyermek anyja, vagy az, a ki lelencet vagy általában ismeretlen szülők gyermekét felfogadta, a bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetek egyikéhez sem tartozik. 30. §. Az 1868: LIII. t.-c. 13. és 15. §-ainak rendelkezései a bevett és törvényesen elismert vallásfelekezeten kívül állókra is kiterjesztetnek. A törvénytelen gyermekek vallásáról, valamint a törvényesített (a szülők utólagos házasságával vagy kir. leirat által), vagy a természetes apa által elismert gyermekek vallásáról az 1894: XXXII. t.-c. 5., 8. és 9. §§-ai intézkednek a következőkben: 5. §. A törvénytelen gyermek anyja vallását követi, a mennyiben ez a vallás a bevettek vagy törvényesen elismertek közé tatozik. Ha az anya más, bevett vagy törvényesen elismert vallásra tér át, vagy ilyenbe belép, akkor a hetedik életévet még be nem töltött törvénytelen gyermekei új vallásába követik. A hetedik életévöket még be nem töltött, kir. leirattal törvényesített vagy az atya által elismert fiú, az atyának a törvényesitést vagy elismerést követő hat hó alatt kijelentett kívánságára, az atyának vallását követi, a mennyiben ez a vallás a bevettek, vagy törvényesen elismertek közé tartozik. A kijelentésre és annak anyakönyvi nyilvántartására az 1894 : XXXII. t.-c. 1. § 2-ik és 3-ik bekezdésének rendelkezései megfelelően alkalmazandók. 8. §. Az 1868 : LIII. t.-c. 13., 14., 15. és 18. §§-ainak rendelkezései a törvényesen elismert vallást követőkre is kiterjesztve, hatályukban fenntartatnak. 9. §. A jelen törvénynyel ellenkező mindennemű jogszabályok s jelesül az 1868: LIII. t.-c. 12. és 16. §§-ai, hatályon kívül helyeztetnek. Miután pedig az 1868: LIII. t.-c. 15. §-a szerint: „a házasság előtt született, de az egybekelés által törvényesített gyermekek vallásos nevelés tekintetében a törvényesen született gyermekekkel egyenlő szabály alatt állanak", ennélfogva úgy áll a dolog, hogy az utólagos házasság által való törvényesítésnek teljesebb hatálya van, mint a királyi leirattal való törvényesítésnek, avagy az atya által való egyszerű elismerésnek; ennek indoka az, hogy a kir. leirattal való törvényesítés, vagy a természetes atya általi elimerés folytán létrejött viszony távol áll a házassági viszony kölcsönösségének teljességétől. Ugyanis az utólagos házasság által való törvényesítés esetében nemcsak a hét éven aluli, de a hét éven felüli fiúk is minden további formaság nélkül atyjuk vallását követik, holott a kir. leirattal, vagy az atya általi elismerés folytán törvényesített gyermekek közül csupán a hét éven aluli fiúk követik atyjuk vallását. Sőt a m. kir. belügyminiszter 54,859/1901. sz. a. kelt határozatában kifejezetten hangsúlyozta azt is, hogy a mennyiben az utólagos házasságot megelőzőleg megegyezés (reversalis) történik a házasulok között, akkor az ilyen megegyezésnek visszaható ereje van a házasság előtt született gyermekek vallására nézve is, tehát ha a megegyezés a férfi javára szólt, akkor nemcsak a hét éven aluli és felüli fiúk, hanem a házasság előtt született s eddig más vallású hét éven aluli és felüli leányok is áttérés nélkül atyjuk vallását követik. Ugyanígy alakul törvényesítés esetében az előbb törvénytelen gyermekek vallása akkor is, ha az anya felekezeten kívüli s utólag gyermekének nem felekezetlen apjával polgári házasságra lép. Ha pedig a törvényesítő atya maga is felekezetlen, akkor neki a törvényesítés visszahatólag jogot ad arra, hogy az ő tőle származott hét éven aluli és felüli fiúgyermekek vallását újból megállapíthassa. Ha nem él ezzel a jogával, akkor a gyermekek továbbra is az anyjuk által kijelölt vallásban nevelendők. Sőt, ha az ilyen utólagosan egybekelő felekezetlen szülők — házasságuk előtt — megegyezést kötnek, akkor az összes, házasság előtt született fiú- és leánygyermekeik addigi vallásából tabula rasa-t csinálhatnak s számukra ezentúl követendő vallás gyanánt bármely bevett vagy törvényesen elismert vallást kijelölhetik. Az itt elmodottak érvényesülnek a megfordított esetben is, vagyis, ha a törvénytelen gyermekek anyja nem felekezetlen, ellenben a gyermekek természetes apja, a kivel az anya utólag polgári házasságra lép, felekezetlen. A szülőknek ekként részletezett joga, törvényesítés esetében, a másik házasfél és az érdekelt gyermekek akarata ellenére is gyakorolható, természetesen csakis az 1895. október 1-seje után kötött polgári házasság esetében és csakis az 1895. október 1-seje után született gyermekekre nézve. Az 1895. október 1-seje előtt kötött házasságból született, vagy ez után születendő gyermekek vallására nézve továbbra is az 1868 : LIII. t.-c szakaszai alkalmazandók, vagyis az ilyen gyermekek hétéves koruk után egészen 18-ik betöltött életévükig nem térhetnek át a szülőknek esetleges későbbi vallására, mert ez a kedvezmény csakis a polgári kötés által létesült vegyes-házasságra vonatkozik. Itt azután a kihágási törvénynek fentebb ismertetett 53. §-a sem nyerhet alkalmazást. Ha az utólagos polgári házasság által törvényesített gyermekeknek szülei áttérnek, akkor a törvényes gyermekekre nézve fentebb előadott szabályok nyernek alkalmazást. A törvénytelen gyermekek törvényesítésére vonatkozó szabályokról, valamit a törvényesítés anyakönyvi bejegyzéséről más helyen lesz szó; e helyütt csupán annyit jegyezvén meg, hogy utólagos házasság által csupán oly gyermekek törvényesíthetők, kiknek természetes szülei a nemzés idején teljesen szabadok voltak, úgy, hogy már akkor házasságot köthettek volna. Lelencek s általában oly gyermekek, kiknek szülője nem tudatik, annak a vallását követik, a ki őket felfogadta Ha lelencházba adattak s az intézet valamely vallásfelekezeté, azon felekezet vallásában neveltetnek. Ha ezen esetek egyike sem forog fenn, a lelencek azon vallásban neveltetnek, mely a találás helyén többségben van. (1868: LIII. t.-c. 18. §.) E szakasznak rendelkezését az