Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-03-15 / 11. szám

99 1894 : XXXII. t.-c. 8. §-a a törvényesen elismert vallást követőkre, az 1895: XLII. t.-c. 2. §-a pedig az izraeli­tákra is kiterjesztette. Ha a felfogadó a bevett, vagy törvényesen elismert vallásfelekezetek egyikéhez sem tartozik, az esetben jogosítva van megállapítani, hogy a lelenc melyik bevett vagy törvényesen elismert vallásban neveltessék. Ha pedig ezt a lelenc tanköteles koráig el­mulasztja, az esetben ez iránt a gyámhatóság határoz. (1895: XLIII. t.-c. 29. §.) BELÉLET. "Vallásos estélyek. E címen — nagy örömünkre — egyre több tudósítás érkezik hozzánk, eleven bizonysá­gaként a vallásos estély intézménye hódító varázsának és a lelkekre építő hatásának. Ez alkalommal, a beérke­zett tudósítások nagy terjedelmére való tekintettel, csak röviden tájékoztatjuk olvasóinkat az egyes estélyek főbb pontjairól. így a rozsnyói fögymn. ifjúsága e hó 3-án a főgymn. tornacsarnokában rendezett szépen sikerült vallásos estélyt, melyen Törköly János vallástanár buzgó imával, a gyülekezet közénekkel, a szereplő ifjúság ének­és zeneszámokkal, szavalattal és felolvasással vett részt. A közének szövegét Pásztor Mihály tanár szerzette. Az estélyen valláskülönbség nélkül vett részt a város értel­misége s az épen ott időző Jurkovich Emil beszterce­bányai tankerületi főigazgató. A mérsékelt belépti díjak dacára a tiszta jövedelem 200 K-t tett ki, a mely ösz­szeggel a kerületi árvaház, a kerületi leányiskola és a tanulók segélyegyletének jövedelme szaporodott. Értesü­lésünk szerint az ottani női gyámintézet húsvét másod­napján szintén fog rendezni hasonló vallásos estélyt. — A késmárki egyház Dianiska Frigyes lelkész kezdeménye­zésére rövid három hét leforgása alatt (február 22., már­cius 1., március 8.) már három ízben rendezett igen szépen sikerült vallásos estélyt a lyceum auditóriumában, mindannyiszor szigorúan vallásos tartalmú énekekkel, szavalatokkal, előadásokkal. A megnyitó előadást (a gyü­lekezet nyelvi viszonyaira való tekintettel németül) a lel­kész tartotta „Unsere Ziele und Pflichten" címmel, a mely több oldalról nyilvánult óhajra nyomtatásban is megjelent s a mely különösen hazai felekezetközi viszonyainkra való tekintettel szépen okolja meg ez estélyek jelentő­ségét. Előadást tartottak továbbá a második estélyen „A protestáns nő" címen Karácsony Zsigmond lyc. igaz­gató, a harmadikon „Glanbe, Liebe, Hoffnung" címen Gaál-Horrak Olga úrnő; ez utóbbin az imát Báthory Andor lyceumi tanár mondotta. — Jelentős és messze kiható tevékenységre mutat a soproni templomban e hó 10-én tartott belmissiói ünnepély is, melynek 1-ső Bach S. Praeludiuma és Fugája (C. moll), utolsó száma Schumann Fugája Bach felett (op. 6), 2-ik számát Schreck G. gyö­nyörű böjti éneke, vegyes kar által előadva, képezte. Az imát Zábrák Dénes soproni lelkész, a különböző, művészi magaslaton járó zene- és énekszámok közben a német nyelvű előadást (Die Innere Mission — ein Zeug­niss von der Leuchtkraft des Christenthums címen) Lőw Fülöp locsmándi lelkész, a magyar nyelvűt pedig: „A magyar reformáció nagy asszonyai, mint belmissiónk út­törői" címmel Payr Sándor soproni theol. tanár tartotta. Az egyházmegyei belmissiói egylet aegise alatt rendezett ezen estély tiszta jövedelme (mely az offertóriumból folyt be) ez egylet pénztárát gyarapította. — Orosházán, hol Kovács Andor lelkész buzgólkodásából immár öt éven keresztül egyre fokozódó sikerrel és érdeklődéssel foly­1907 nak le az estélyek, február hó 24-én tartatott meg az idei utolsó estély, melynek a növendékek által előadott énekek és Kiss Emilia hatásos szavalata után legfőbb pontja Kovács Andor lelkész felolvasása volt: „Hitetlen Tamás" címen, mely párbeszéd alakjában szórakoztatva, de egyszersmind építve beszéli el egy vallástalan és hitetlen embernek lelki nyavalyájából való meggyógyí­tását. Ugyancsak a lelkész intézett záróbeszédet is a közönséghez, a melyben megköszönte az estélyeket szor­galmasan látogatók érdeklődését s Isten áldását kérte a végzett munkára. Az ez idei időszakban felolvastak Brósz János ig.-tanitó, Okályi Adolf lelkész, Polónyi Kálmán tanító, Paulovics József áll. iskolai igazgató és Kovács Andor lelkész két ízben. Az első estélyen a megnyitó beszédet Bulla Sándor egyházfelügyelő, az utolsón pedig a záróbeszédet Kovács Andor lelkész tartotta. — A pápai evang. leányegylet vasárnap este művészi nívón álló, nagyszabású hangversenyt rendezett a gyülekezeti tanács­teremben. A tágas helyiség ez alkalomra egészen meg­telt intelligens közönséggel, melynek soraiban a többek közt jelen volt Gyurátz Ferenc püspök és Ihász Lajos egyházkerületi felügyelő is. A tizenegy pontból álló, vál­tozatos tartalmú műsor legkiemelkedőbb pontja volt Payr Sándor soproni theol. tanár felolvasása. A tudós tanár a helyhez és alkalomhoz illően ezúttal is kitűnően válasz­totta meg felolvasásának tárgyát. A régi magyar világ­nak, a mohácsi vész utáni időknek egyik nagy lelki tulajdonságokkal megáldott, evangéliomi szellemű asszo­nyát, a hires Kanizsay-családnak utolsó sarját: Kanizsay Orsolyát mutatta be, színes eleven képben. Történeti szereplés ugyan nem jutott az érdekes asszonynak, de mint odaadó hűséges hitves (gróf Nádasdy Tamásnak, a híres nádornak volt a felesége), a jó háziasszony és lel­kes honleány méltán megérdemelte a gyönyörű méltatást, melylyel Payr tanár áldozott emlékének. A tartalomdús felolvasást, a mely gyakran kedves humorral is volt fűsze­rezve, a közönség — különösen a hölgyközönség — feszült figyelemmel hallgatta végig, s a tudós tanárt, mikor elhagyta a felolvasó-asztalt, percekig tartó ováció­ban részesítette. Az estély sikere csatlakozik a tevékeny egylet eddigi nagy sikereihez. A németországi Gusztáv Adolf-egylet febr 13-án 52 hazai egyháznak, egyházi intézménynek és 4 személy­nek megsegítésére 6064*93 K-t folyósított. Ez összegből Tiszaszentmiklós 795"60 K-t, Diósgyőr 397 65 K-t, Orsova 304-20 K-t, a rozsnyói árvaház és kerületi leányiskola 234 K-t, a pozsonyi diakonissza-anyaház 152'10 K-t, Nagyvázsony, Dunaföldvár, Siklós egyházak egyenként 117 K-t kaptak. Áldás az adományozón és adományán! Közgyűlés. A hosszufalu-fürészmezei ev. egyház a f. é. március 3-án tartotta első rendes közgyűlését, a mely több fontos tárgy fölött határozott. Jóváhagyta az egyháznak az 1908. évre összeállított költségvetését, valamint az 1906. évi összes számadásokat, megállapí­totta az 1907. évre szóló kepe kivetést, kisorsolta az egyháztanács tagjainak felét, a kisorsoltakat kettő ki­vételével újra megválasztotta, a többiek és az elhaltak helyeit betöltötte; végül tárgyalta az egyház 1906. évi életének főbb mozzanatairól szóló lelkészi jelentést, mely­nek kapcsán örömmel konstatáltatott, hogy különösen a lelkészi üresedések idején (2—3 év) elharapódzott vad­házasság néhány év alatt a lelkész közbenjárása folytán mintegy 20 esetben megszűnt, illetőleg erkölcsi, törvé­nyes viszonynyá változtattatott. Az évi jelentés alapján kiemeljük a következő adatokat: született 21 fi, 23 nő. összesen 44; konfirmáltatott 13 fi, 5 leány, összesen 18; úrvacsorával élt 151 fi, 224 nő, összesen 375 ; eljegyez­tetett 5 pár, hirdettetett 6 tiszta pár; eskettetett 7 tiszta EV ANGELIKUS ŐRÁLLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents