Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-03-16 / 11. szám

SB tiVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1U06 bizottság előtt lehet tenni, tehát az egyetemi főiskolákká át nem alakuló felekezeti főiskolákra a tervezet szerint jövő egyáltalában nem várna. Hogy pedig átalakuljanak egyetemi főiskolákká, ennek útját állják a fentebb kifejtett akadályok. Valóban, nincs okunk örülni a tervezetnek. Ha törvénynyé válnék, felekezeti főiskoláinkra halálos csapást mérne. KÜLFÖLDI KRÓNIKA. Ausztria. Az osztrák közvéleményt s közelebbről az evangelikus köröket most két fontos kérdés foglalkoztatja, az egyik a házassági törvény revidiálása, s a másik egy különös esetből kifolyólag a szabad vélemény nyilvánítása. A házassági törvény reformja, Ausztriának egyik legégetőbb kérdése, évek óta folyik már róla szó s most végre a közvélemény nyomásának engedve, a parlament igazságügyi bizottsága foglalkozott e kérdéssel s munkálkodásának eredménye indítványként fekszik a birodalmi gyűlés asztalán. De ez indítvány sorsa bizony kétséges, a klerikálisoknak nem kell, mert szerintök nagyon liberális, a liberálisoknak nem kell mert szerintök nagyon klerikális. Dacára a pártpolitikai hangulatcsinálásnak, sok agitációnak, a törvényjavaslat mégis üdvös s az osztrák evangélikusok örülnek is neki. A javaslat célja azokat a nehézségeket és igazságtalanságokat, mely az általános polgári törvénykönyvben leginkább a római kath. állampolgárokat sújtják, enyhíteni, vagyis a római kath. polgárok házasságának felbontását, illetve elválasztott felek újból való házasságra lépését megkönynyiteni. Eddig ugyanis a hírhedt 111 § a róm. kath. házasságot felbonthatatlannak állította s ha a törvényszéki eljárás következtében ágy- és asztaltól elválasztott felek új és más házasságra léptek, azt a törvény bigammiának minősítette, sőt még abban az esetben is, ha az egyik fél más vallásra tért át. A kánonjog és az osztrák törvény e tekintetben teljesen fedik egymást, de az egyöntetűség még abban is megnyilatkozik, hogy a 63. és 64. § az egyszer felszentelt római kath. papnak még akkor is tiltja a házasságot, ha más vallásra is áttér. Az új törvényjavaslat csak az első, a 111. §-t megváltoztatását veszi célba s ez utóbbit a 63. és 64. §-t érintetlenül hagyja, ezért liberális a javaslat a klerikálisoknak s ezért nem eléggé reformáló a liberálisoknak. A javaslat tervezői javaslatukat avval indokolják, hogy most egyelőre csak a legszükségesebb újítást akarják életbe léptetni, nehogy az ideális egészért való küzdelem hosszú évekre nehezítse meg a részleges jó megvalósulását. Klerikális részről féktelen agitáció indúlt meg e tervezet ellen, a lapok egyébről sem írnak, mint a tervezett reformról, mely szerintök az egyház és az állam jólétét s a társadalom erkölcsét teljesen alá ássa, szószékekről is folytonosan hangzik e panasz, hogy a házasság szentségét lábbal tiporják, gyűlésekre csődítik a népet, s már kész nyomtatott protestáló iratokat küldenek minden községbe, melyet a községi elöljáróságnak csak alá kell írni, hogy a leghatározottabban elutasítja a törvényjavaslatot. Általánosan gyűjtik az aláírásokat, külön a férfiak, külön a nők részéről, sőt a gyermekeket is bevonják e mozgalomba. Beszélnek még arról is, hogy egyes fanatikusok maguk gyártanak aláírásos protestaciókat. Egyszóval egy törvényjavaslat, mely teljesen humánus alapon áll, mely pápai praecedensekre is tud támaszkodni — mert hiszen a pápák nagyon gyakran maguk is oldottak házasságot jó pénzért — irtóztató ellenkezésre talál a klerikálisoknál csak azért, mert hatalmukat féltik. Hogy mily szükséges e javaslat, mutatja már az is, hogy Ausztriában egy hatalmas egyesület létezik, melynek címe: Kath. elválasztott házasok egyesülete, s melynek célja: törvényhozási úton nyomoruk és nyomasztó helyzetük javítását elősegíteni. A másik érdekes eset, a mely a kedélyeket most izgalomban tartja, csekély kezdetből országos botránynyá fejlődött. Prosznitzban (Morvaország) a cseh festőművész, Kupka Ferenc kiállította volt műveit s köztük egy sorozatot, melynek címe: Vallás. A prosznitzi reáliskolai tanár, Juda a kiállítási kalauzhoz írta az előszót, a melyben bizony nagyon szabadszellemű radikálismusban nyilatkozott a vallásról. A prosznitzi róm. kath. plébános, Juda régi ellensége, erre az előszóra hosszabb cikket közölt a cseh újságokban, a melynek tulajdonképeni célja volt Judát lehetetlenné tenni. A személyes torzsalkodás egyszerre pártügygyé fejlődött; a klerikálisok a pappal, a liberálisok a tanárral tartottak. A lapok is pro és kontra tárgyalták ezt az ügyet. Annyira jutott a dolog, hogy az összes cseh- és morvaországi középiskolai tanárok mind Juda pártját fogták s a papot közönséges denunciánsnak nyilvánították. Még továbbra vitte az ügyet a prágai egyetem professzora, dr. Maszarik s egy leginkább tanárok és tanulók által látogatott gyűlésen egyenesen azt követelte, hogy válaszszák el az iskolát teljesen az egyháztól, ne engedtessék meg a klerikusoknak semmiféle befolyás mert minden egyes katecheta nem más, mint az állam által fizetett denunciáns. Lett erre felháborodás ! A hány róm. kath. katecheta csak Csehés Morvaországban van, az mind neki megy most Maszariknak, eddig 750 becsületsértési pört akasztottak a nyakába. így akarják anyagilag és erkölcsileg tönkre tenni. De még egy áldozata is lesz ennek a hadjáratnak: Dusek a csek-református kerület alsuperintendense egy zárt körben Maszarik érdekében beszélt, beszéde valahogy árulás következtében nyilvánosságra jutott s íme egy keresztyén lelkész kénytelen lesz bíróság előtt vallásháborgatásért felelni, mert bizony őnéki is jutott egynehány per. EGYHÁZI ÉLET. Protestáns esték. A magyar prot. írod. társaság pozsonyi fiókja f. hó 3-án kezdte meg a „Prot, esték" cím alatt már 10 éve kultivált s általános közkedveltségnek örvendő népszerű felolvasásoknak 19-ik, ezúttal hat előadásra tervezett böjti sorozatát. E hat előadás : I. Március 3-án: Végtelen bizalom Istenben: Hörk József. II. Március 10-én: A mohammedán vallás szektáiról. Szabad előadás. Goldziher Ignác, budapesti^ egyetemi tanár. III. Március 17-én: A szentírásról: Raffay Sándor. IV. Március 24-én: Jelenségek és tünemények mythologiai magyarázata: Losonczi Lajos, pozsonyi ev. főgymn. tanár. V. Március 31-én: Felolvasással egybekötött nagy hangverseny kiváló művészek és műkedvelők közreműködésével belépti díjjal, jótékony célra. E hangversenyről külön programm lesz kiadva. VI. Április 7-én : A biblia: Perjéssy Lajos, verseci áll. főreáliskolai tanár. Mint e programmból is látszik, e sorozat mult szombaton tartott második estéjének különös fényt és jelentőséget kölcsönzött a budapesti tud egyetem világhírű orientalistájának közreműködése, a ki tárgyából szabad előadásban értekezett. A kiváló tudósban kitűnő és igen sympathikus előadót ismertünk meg. Igazi paedagogikai oekonomiával és biztossággal ragadta ki a kérdés ren-