Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-03-09 / 10. szám

[06 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1906 Kettős nyugdíj. Tájékoztató nyilatkozat azon kifejezett óhajtásra nézve, hogy az egyetemes nyugdíjintézetben bírt nyugdíjigény kétszeres összegre legyen felemelhető. A pozsonymegyei esperesség lelkészeinek nevében Seliőnviszner Kálmán testvér ezen megkeresést intézte hozzám, mint az egyetemes nyugdíjintézet ügyvivőjéhez: „méltóztassék a pozsonymegyei esperesség számos lelkésztagjának óhajához képest velem közölni, hogy mekkora financialis kötelezettséggel járna esperességünk nyugdíjintézetére nézve, ha az egyet, nyugdíjintézeti szabályrendelet 15. §-nak oly alkalmazását kérnök (per analogiam egyet, theol. akad. tanárok), hogy a nyugdíjigény számunkra nem 400 frt, hanem kétszer annyit, 800 frt = 1600 K-t tegyen ?" Mindenekelőtt azt kell hangsúlyoznom, hogy az egyetemes nyugdíjintézetnek adott szervezete zsinati törvényre támaszkodó egyetemes szabályrendeleten nyugszik: minélfogva e szervezet megváltoztatása, vagyis ez esetben az eddigi nyugdíj-igény megkétszerezése, csakis a jogérvényben álló szabátyrendelet megfelelő módosításával, illetőleg kibővítésével történhetnék, a mi pedig az egyetemes közgyűlés jogkörébe tartozik. Ennek jelzése után azon kérdés támad, hogy lehetséges-e s megengedhető-e, a nyugdíjintézet anyagi hátránya s veszélyeztetése nélkül, másrészről pedig a többi tagok jogsérelme nélkül, az ily külön határozmányon alapuló kivételes nyugdíj-igény ? Ily kivételre nézve, a mint arra a hozzám intézett megkeresés is hivatkozik, már van praecedens t. i. a theol. tanárok részére rendszeresített külön nyugdíj-igény. Ez ujabb pót-intézkedés is tehát lehetséges volna. De valamint a theol. tanárokat illető, — úgy a most kérdésben levő kivételnek is az alapfeltétele az, hogy az egyetemes nyugdíjintézet mathematikai mérlegének az egyensúlya meg ne ingattassék: vagyis a kivételes nyugdíj-igénynyel egyenes arányban fel kell emelni az ellenszolgáltatásul szükséges járulékokat is. Hasonlatképen legyen megemlítve, hogy akármely életbiztosító intézet is elfogad akár halálesetre szóló tőke, akár elhalasztott életjáradék biztosítására nézve különböző összegű kötést a nélkül, hogy az által anyagi érdekeit veszélyeztetve látná. Hasonlóan különböző összegűek a nyugdíj igények az olyan rendszerű nyugdíjintézeteknél is, melyek a nyugdíjat a szolgálati évek számához kötik s kinek-kinek az egész fizetését biztosítják nyugdíjul. Á mi pedig azt illeti, hogy nem szenvednek-e ily kivétel által jogsérelmet a többi tagok, ez úgy hárítható el, ha a kivételes nyugdíjigényre vonatkozó határozmány nem háríttatik az azt kezdeményező egy testületre kizárólag, hanem érvénye, ugyanazon feltételek mellett, kiterjesztetik az egyetemes nyugdíjintézet érdekeltségének bármely tagozatára, vagyis mindenik egyházmegye egyenlően jogot nyerjen arra, hogy a kivétellel élhessen? Továbbá egyik alapfeltétel gyanánt azt kell feltüntetnem, hogy a pozsonymegyei esperesség lelkészi karának ezen óhaját csak abban az esetben tartom tárgyalásra alkalmasnak, ha a kivételes nyugdíj-igényt nem személyhez, hanem a lelkészi álláshoz kötötten, tehát a hivatali utódokra is kiterjedő jogosultsággal és kötelezettséggel, s közülök nem csak egyik vagy másik, hanem valamennyien testületileg óhajtják maguknak biztosítani intézményszerűen, az egyetemes nyugdíjintézet fennállásának egész tartamára állandóan. Ezek folytán tisztázandó még a kérdéses óhaj abban a tekintetben, hogy a lelkészi nyugdíj megkétszerezésével együtt járna egyszersmind az özvegyi ellátási, valamint az árvaneveltetési díjnak is a megkétszerezése: vagyis számtételekben is kifejezve az óhajtás az, hogy a pozsonymegyei esperességbeli lelkésznek nyugdija, az egyetemes nyugdíjintézeti szabályrendelet egyéb határozmányainak épségben hagyása mellett s azok értelmében, legyen évi 1600 K, az özvegy ellátási dija évi 800 K, az atyátlan árváé évi 160 K, a szülőtlen árváé évi 320 korona. E nyugdíj-igény biztosítására szükséges évi járulék kiszámítása, az egyetemes nyugdíjintézet mathematikai mérlegének aránya szerint, következő eredményre vezet. Az alapszámításba vett különböző életkorú 697 tagnak, a szabályrendeletben meghatározott nyugdíj-igénye biztosítására kell évi 111,198 64 K jövedelem, ebből egy tag után 159'56 K. Ha tehát megkétszerezem a nyugdíjigényt, akkor az annak biztosítására szükséges évi járulékot is meg kell kétszereznem. E szerint az óhajtott nyugdíj igény biztosítására, az eddigi járulékokon kívül, egyegy lelkész után évenkint kell még 159 56 K többletjárulék, mely a belépéskor 120 K tőke befizetésével s 154'76 K évenkinti járulékkal volna fedezendő. Minthogy a pozsonymegyei esperesség kebelében 18 lelkész van : a belépésnél kellene tehát fizetniök 2100 K tőkét és évenkint, az eddig köteles járulékon kívül, együttesen 2745'68 K. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy e befizetéssel, a szabályrendelet 15. §-ának első pontjában megállapított 10 évi nyugdíjfzünet következtében, a kétszeres nyugdíj-igény csak ezen novelláris intézkedés életbelépésétől számítandó 10 év lejártával nyílnék meg. Hogy tehát ez a távoli időpont összeessék az eredeti nyugdíj-igény 10 évi karenciájának lejártával, vagyis 1908. évi január l-jével: visszamenőleg az 1898 jan. 1-től 1905 december 31-ig terjedő időre, a kamatot illetőleg pedig a folyó év végéig fizetni kellene egyszersmindenkorra (tekintettel a szabályrendelet 31. §-ának második pontjára 5°/()v

a0 26467-64 K pótló és belépési tőkét és a folyó évtől kezdve évenkint 2745 68 K többletjárulékot. Megjegyzendő még, hogy ezen kivételes jogosultságot a más egyházmegyébe netán eltávozó lelkész nem vihetné magával: csak abban az esetben, ha az a másik egyházmegye is megszerezte lelkészei számára ugyanezt a kivételes nyugdíj-igényt. Fontos az is, hogy minden lelkész-változás esetében mindannyiszor fizetendő a rendes evi járulékon felül 120 K belépési járulék. Jóval kedvezőbb számtételeket mutathatnék fel abban az esetben, ha a pozsonymegyei lelkész-testvérek óhaját szórói-szóra úgy értelmezhetném, a mint írva van : vagyis ha azt óhajtanák, hogy csupán a lelkészi saját személyéhez kötött nyugdíj emeltetnék évi 1600 K-ra, ellenben az özvegy és árva díj-tételek változatlanul maradnának, a szabályrendelet által megállapított eredeti összegükben. Az erre vonatkozó kiszámítás a következő. Az egyetemes nyugdíjintézet mathemathikai mérlege alapján a felvett különböző életkorú 697 tag 800 K évi nyugdíjának biztosítására kell évi 37,536 26 K s így egy tag után 53"86 K évi jövedelem, mely 120 K belépési tőke és 49'06 K évenkinti járulékkal fedezendő. Ennek arányában a pozsonymegyei esperességbeli 18 lelkész után fizetendő volna 2160 kor. belépési tőke és 883*08 kor. évenkinti járulék. Hogy pedig a nyugdíjintézeti szabályrendeletben megszabott 10 évi nyugdíjszünet egybeessék ezen kivételes nyugdíjigény 10 évi karenciájával: e végből visszamenőleg fizetendő 10,684*48 K. Végeredményképen tehát, az utóbb körvonalozott feltétel mellett, a pozsonymegyei esperesség lelkészi nyugdíj-