Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-01-05 / 1. szám

1906 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 9^ jedtek s számuk meglehetős magasra emelkedett; sőta többi földrészeken is feltűntek és így különösen Európában : Angolország mellett Németországban, Svéd, Dán, Franciaországban, Hollandiában és Svájcban is. Egységük azonban megszűnt, mert már kezdettől fogva, mint református eredetű szekta, a református egyház egyik alaptana, a praedestináció tekintetében két részre szakadtak a felfogás enyhébb és szigorúbb volta szerint. Nálunk Magyarországon is terjedezni kezdettek és különösen az alkotmányos aerában; és a midőn már számuk megnövekedett, Ocsán (Pestmegyében) 1895. szept. 15-én rendkívüli közgyűlést tartottak, melyen, mint szövetkezeti közgyűlésen, szervezeti szabályaikat elkészítették. De midőn ezen alapon még el nem ismertettek, hanem tőlük hittanuk bemutatása is kívántatott, azt 1897. máj. 28-án szövetkezetük ideiglenes bizottsága elkészítvén és Ócsán 1905. szept. 15-iki rendkívüli szövetkezeti gyűlésén elfogadván, a kultuszminisztériumhoz terjesztették be és Lukács György 1905 november hó 2-ikán fentidézett rendeletével a törvényesen elismert vallásfelekezetek közé sorolta őket. A baptista-felekezet jelen állapota. A baptista vallásfelekezet tehát, most már törvényesen elismert vallásfelekezet, a mely a Magyarországon jogosult többi vallásfelekezetek „a bevett és elismert vallásfelekezetek" sorába és jogviszonyába lépett. Nézzük már most közelebbről e felekezetet. a) Általában tagadhatatlan, hogy ezen vallásfelekezet evangeliumi vallásfelekezet és pedig közelebbről tekintve és meghatározva kálvini alapon álló vallásfelekezet. Szervezetében a népképviseleti elv uralkodik minden ponton. És ezen demokrácia oly erős, hogy bizonyos mértékig az egyes gyülekezetek independentiájáig megy, midőn szervezetök 3. §-ban egyenesen kimondják, „hogy egyik hitközség a másiktól független." b) Különösen. Szervezetök az, hogy minden jog, mint csak az evangelikus zsinati törvények 11. §. szerint, az egyes gyülekezetből indul ki, ezen egyes hitközségek szövetkezetté alakulnak, a mely szövetkezet az összes baptista tagokat foglalja össze és a melynek élén a szövetkezeti bizottság áll, melynek egy elnöke, másodelnöke, titkára, pénztárosa, ellenőre, könyvtárosa, árvagyámja és három bizottsági tagja van, a kiket mind a szövetkezeti közgyűlés, a mely egyszersmind a dogmát kivéve mindenről határoz, választ meg. Ezen vallásfelekezetnek főpapja, kerületi vagy országos elöljárója, vezetője, vagy országos püspöke nincs, hanem az egész felső képviseletet (13. §.) a szövetkezeti bizottság teljesíti. Az egyház szolgálatában állanak, de rangkülönbség nélkül: a hitközségi elöljárók, hitszónokok, (lelkészek), hitközségi vének, evangélisták, diakonusok. Mindezek felett a hitközség gyakorolja a felügyeletet és a fegyelmet. A hitközség ugyan is életfogytig választja ugyan egyházi szolgáit, de azokat hűtlenség esetén bármikor felmentheti szolgálatuk alul. Mindezen hitközségi szolgáknak teendője részletezve van. A képesítés csak hazai lehet. Magyar honpolgároknak kell lenniök, de csak a hitszónoknak (lelkésznek) kell theologiai képzettséggel birnia, vagy legalább is érettségi bizonyítványnyal. A hitközségi előljáró legalább 4 polgári, vagy hasonló értékű iskolai osztályt végzett legyen. A baptista vallásfelekezet tagjai ép úgy, mint hitközségi szolgái a hit község és illetve a szövetkezeti bizottság fegyelmezése alatt állanak, midőn is a hitközségi tagok fegyelmi ügyei felett a hitközség véglegesen ítél, a hitközségi szolgák ellen pedig felfolyamodásnak van helye a szövetkezeti bizottsághoz. A fegyelem eszközei: intés, hitközségi jogoktól való eltiltás és a hitközségből való kizárás. A mi már dogmatikájukat illeti, az a dogmatikák vegyüléke. Sajátos jellemző vonásuk a felnőttek keresztezése egyszeri bemerítéssel. Különben pedig a szentírásról, a melyet az Apokrifusok nélkül fogadnak el, protestáns szellemben nyilatkoznak; az Istenségről a niceai hitvallást vallják, a bűnről az ág. hitvallásuakkal tartanak, a megváltásról az apostolicummal. Hiszik a praedestinátiót, és pedig szigorúan, úgy, hogy (5. cikk) „az elválasztottak a Krisztus kezeiből ki nem ragadtathatnak". A kegyelem eszközeiről a következő sorrendet állítják fel: Isten igéje, mint legfőbb, a keresztség és az (Jr szent vacsorája. A megtérésről az Isten részéről való monergismus hívei. Az Úr szent vacsorájáról, a mely abban áll, „hogy a gyülekezetben erre rendelt személy által a szereztetési igék hangoztatása és ünnepélyes hálaima után kenyér töretik és ez, valamint utána bor is a kehelyből a gyülekezet tagjai által vétetik" kálvini elveket vallanak, mert hiszik, hogy „Krisztus ezen szent jegyekben lelki módon táplálja testével és vérével a hívőket." Az Úrnak gyülekezetéről a coilegiális systema alapjaira emlékeztető tant hirdetnek, mert tanítják, hogy „minden Istenhez megtért hívőnek kötelessége, hogy egyedül ne maradjon, hanem társuljon és a Krisztus igaz tanítványainak ilyen igaz Isten igéje szerint szabályozott szövetkezete képezi a keresztény gyülekezetet". Az egyházi hivatalok tekintetében különösen a véneket emelik első sorba és ezek vannak hivatva (ugyanazon vagy egy más gyülekezet vénei) az egyházi hivatalnokokat „kezöknek főre tevése és ima által hivatásuk teendőjére elkülöníteni", (felszentelni, ordinálni rendemezni. 10. cikk). „Az egyházi tagoknak csakis a legnagyobb szükség esetében, vagy betegség folytán szabad a szentvacsorának ünnepétől, vagy istentisztelettől, vagy kivált a gyülekezet összejövetelétől távol maradni". A felvétel a baptisták közé szavazás által történik. Valamennyi tag egyenlően szavazat jogosult. Egy kizártnak újból való felvétele is így történik. Szavaznak nők is. A megszentesülés a Szentlélek folytonos behatása által történik, mely átalakítja az embert Istennek képe másává, de a legszentebb élet mellett is szükséges mindenkor „Istennek megbocsájtó kegyelme a Krisztus vére által" (11. cikk). A törvényt (ótestamentom) nem helyezik erőn és hatályon kívül, különösen a tízparancsolatot, mert az a) az embernek vad, féktelen szenvedélyét zabolázza; ß) a kegyelem és bocsánat szükségérzetét felkelti. y) megvilágosítja az újszülöttet, „hogy a helyes utat el ne téveszsze". A keresztyének szombatja a vasárnap. „E napon mindenki gyakrabban olvassa a „szentírást". A 13. cikk, a mely a házasságról szól, katholikus felfogást mutat, mert azt mondja: „Hiszszük, hogy a házasságot Isten szerzette, a férfi csak egy asszonyt vehet nőül, az aszszony csak egy férfit vehet férjül, míg mindketten életben vannak; keresztyének az Úr nevébén egyedül hívőkkel léphetnek házasságra". Ez a katholikus úgynevezett inpedimentum christianismi. Az elválást és az elváltaknak újból való házasságra lépését tilosnak tartják, azonban házasságtörés és rosszakaratú elhagyás esetén az ártatlan félnek új házasságát megengedik. Máté 19. 9-hez, tehát szigorúan ragaszkodnak. A polgári hatóságot isteni eredetűnek tekintik, a polgári törvényeknek feltétlenül engedelmeskedni kötelességüknek tartják, „ha azok keresztyén hitük, szabad kötelességök telje-ítését nem akadályozzák". A jogosan követelt esküt rendkívüli alakú imának tekintik, a halálbüntetést jogosultnak, a