Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-01-05 / 1. szám

1906 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 10^ hadi szolgálatot kötelességnek, a liivatalviselést szabadnak. Hiszik az Úr Jézus Krisztus visszajövetelét, a holtak feltámadását és a végítéletet. Az úgynevezett függelékben kijelentik, hogy hiszik, hogy a lélek a test halála után is tovább él. Hogy üdvözülni egyedül Isten kegyelméből az az Úr Jézusban való élő hit által fogunk

; tehát nem a jó cselekedetek és nem saját érdemünk által. Hogy hitünket jó cselekedetek gyakorlása által kell bebizonyítani, hogy a bűn positiv és negativ úton származhatik, azaz elkövetni gonosz dolgot, elmulasztani jó dolgot, egyaránt bűn. Hogy csak azok a jó cselekedetek, a melyek forrása a szeretet. Hogy a cél nem szentesíti az eszközöket, hogy megkeresztelni csak olyan egyént lehet, a ki a keresztség et kérelmezi, mert a keresztelést újjászületésnek kell megelőznie; a kinek szivében az Úr Jézus Krisztus él, az örököse a menyországnak, ha nem baptista is. Krisztuson kívül nincs közvetítő Isten és ember között. „Szentek érdemeire való hivatkozás hitünkkel meg nem egyezik". Imádni csak a mindenható Istent kell és szabad. Minden keresztyén Istennek papja; a Krisztus áldozata mellett minden külső áldozat felesleges. Nincs különbség böjti és nem böjti étel között. Ünnepek megtartásánál legfőbb ünnepnap a vasárnap. A többi ünnepek megtartására nézve „a hívek lelkiismerete korlátok közé nem szorítható." Fő kötelességük a gyermekek nevelése és tanítása. Nézetük szerint keresztség nélkül elhalt gyermekek akár keresztyén, akár nem keresztyén szülőktől eredtek legyen is, üdvözölhetnek. A mint tehát látjuk, theologiájuk az apostolicumon és a symbolum quiunque-n állván, közös a többi keresztyén vallásfelekezetekkel. Anthropologiájuk hasonlókép. Hamartologiájuk ágostai hitvallásszerű, de a Kálvin-féle praedestinátióval és az Augustinus-féle monergesztikus (Isten részéről való) felfogással kibővítve. Chrisztologiájuk a többi keresztyén vallásfelekezetekkel közös. így a Pneumatologiájuk is. Azonban már Soteriologiájukban a keresztségnél sajátos specifikus baptista a felfogásuk, az Úr vacsorájáról kálvini, az istentisztelet berendezésénél és különösen a felszentelésnél, ordinatiónál őseredeti, keresztyén egyházi, hogy úgy mondjuk a szentírás betűjéhez tapadó. Heortologiájuk és istentiszteleti berendezésük protestáns alapelveken nyugvó, de hasonlókép a szentírás betűjéhez tapadó ; az anyanyelv jogát kellőkép kiemelik ; kellőképen, sőt tán túlságosan is kiemelik a község elvét; disciplinájuk szentírási, humánus. Eschatologiájuk a többi keresztyén vallásfelekezetekkel egyező és így tehát, bár feltűnő sajátságaik, hogy a véneket (presbyteri) minden egyházi cselekvényre jogosítják és bár a confirmációt elvetik, de mivel az egyetemes papság elvét vallják, a protestantismus három nagy alapelvét, az úgynevezett materiális, formális és a legújabban fogalmazott egyházi alapelvet vallják és feltétlen lelkiismereti szabadságot hangoztatnak, evangeliumi felekezetnek kell őket tekintenünk és általános elvi szempontból csak örülnünk kellene, hogy egygyel több evangeliumi felekezet van, a mely mindenben, sőt túlságosan részletesen és bőven a szentírásra hivatkozik. Mind a mellett, mint azt pár szóval kiemelni fogjuk, ezen örömünket bizonyos aggodalom zavarja. Mielőtt ezen aggodalmunkat felemlíteném, meg kell jegyeznem, hogy az államnak és illetőleg az illetékes állami közegnek egyházjogi szempontból meg kellett adnia az 1895-iki évi 43-ik törvénycikk alapján elismertetésüket, mert hiszen az ezen törvényben foglalt feltételeknek megfeleltek. A mi egyházunk szempontjából megvizsgálván szervezetöket, hittanukat, melynek egynek sem szabad sérteni egyházunkat és különösen figyelembe véve a vallás szabad gyakorlatáról szóló 1895. évi 43. törvénycikk 8. §. 3. b) pontját

; hogy vájjon hitelveik stb. stb. „a már létező és törvényesen bevett vagy elismert vallásfelekezetek valamelyikével azonosak-e, vagy attól csupán az istentisztelet és egyházi kormányzat nyelvét illetőleg különböznek-e" ? mert akkor törvényesen elismerhetők nem volnának, kénytelenek vagyunk elismerni, hogy egyházunk jogai szempontjából elismertetésük ellen fel nem szólalhatunk, mert hiszen szervezetökben, hittanukban egyházunkat nem sértik és idealiter tekintve nem is veszélyeztethetik. Hiszen nekik polémiájuk csak a római katholikusok ellen van, midőn a böjt, az áldozatok, a szentek tisztelete és a hierarchia ellen és pedig különösen az egyetemes papság elvével állanak szemben. Veszélyök ránk nézve, mint minden más vallásfelekezetre nézve különösen abban rejlik, a mi az ő 3. jövőjükkel következik, t. i. hogy igen hangzatos jelszavak: a szabad egyesülés jelszava és a nép, a község fenségének jelszava alatt egyesültek és hogy a mai uniformist gyűlölő nép előtt hangoztatják a teljes egyenlőséget és elvetik (30. §.) a papi ruhát is, mint különbségtevőt, de leginkább abban, hogy a népnek mindenkor kedves jelszót adtak ki, midőn elvileg kijelentik az eggházi adó eltörlését, de persze úgy, hogy szervezetük (31. §)-ban azt mondják „meghatározott hitközségi adó nincs. Köteles azonban minden tag a hitközség céljaira tehetségéhez mérten szeretettel adózni, a ki ezt elmulasztja tenni, a közömbösség, vagy a fösvénység bűnébe esik.'" A baptisták jövöje tekintetében tehát kimondhatjuk, hogy ezen ilyen szervezetük és elveik folytán, nem ok nélkül félhetnek a keresztyén és különösen a protestáns vallásfelekezetek is tőlük, és pedig leginkább a reformátusok, kiknek felekezetéből kiszakadtak, és a kikkel ép azok legfőbb megkülönböztető tanaiban egyeznek. Legkevesebb félni valója van az evangeliumi ágostai hitvallású egyháznak, nem csak azért, mert a magyar nyelv kizárólagos uralomra emelése a német és tót anyanyelvű híveket itt-ott talán elidegeníti, hiszen a magyar evangelikus egyház is igyekezik tőle telhetőleg valóban magyar lenni, de főleg azért, mert a miben eltérnek mitőlünk, régi dolog, és evangeliumi népünk meg tudta őrizni eddig is Luther elveihez való ragaszkodását évszázadokon keresztül és a mi fő azokkal szemben is, a kik ezen újon elismert vallásfelekezethez hasonló tanokat hirdettek; mind a mellett jó lesz velük szemben őrt állani, működésüket ellenőrizni, ne hogy idegen pásztorok lopódzanak híveink közé és megzavarják azok nyugalmát, békéjét, lehűtsék eddigi pásztoraikhoz vonzó szeretetök melegét. Vagyis, mint azt Hofmann Rudolf mondja: „Die evangelische Kirche hat alle Ursache auf die geheime Ausbreitung des Baptismus in ihren Gemeinden ein wachsames Auge zu haben und ihr ebenso auf dem Wege der Seelsorge und öffentlichen Belehrung entgegenzutreten, um rechtzeitig dem Eindringen ihrer geschickt operirenden Emissäre vorzubeugen". Rörk József. MISSIÓÜGY. A diakonissaügy. (Felolvasva a fejér-komáromi lelkészi értekezleten 1905 jún. 4.) Tavalyi kerületi lelkészi értekezletünk, épen a mi indítványunkra, bizonyos tervszerűséget öntött értekezleteinkbe, a midőn elhatározta, hogy közös tárgyak legyenek, a melyekkel az összes lelkészi értekezletek foglal