Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-12-14 / 50. szám

472 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1906 hogy elkerülhessétek mindezeket, a melyek hekövetkezendök és hogy megállhassatok az emberfia előtt! Hogy megállhassunk az emberfia előtt! Ez a végső cél, ez az üdvösség feltétele. De hogyan állhatunk mi meg az emberfia előtt? A ki maga az igazság, a kiben megjelent Istennek lelke s a kit a szentség lelke igazolt Isten fiának! Hiszen minket csak bűneink és gyarlóságaink kisérhetnek az Úr szine elé! Nem kell-e hát rettegéssel gondolnunk a nagy számadásra? Nem, mert Pál apostol szerint mi nem a félelemnek a lelkét vettük rettegésre, hanem a fiúság lelkét, melynek birtokában így kiáltunk : Abba, azaz Atya! (Róm. 8, 15.). Ha bűneink kisérnek is az Úr elé, de bizton tudjuk, hogy ott szeretet és kegyelem fogad. Csak bízzunk ebben a kegyelemben. Csak bízzunk, higyjünk abban, hogy ő a benne bízót megszégyenülni nem engedi soha. Egyedül e bizodalmat, e hitet kívánja ő mi tőlünk, egyebet semmit, mert jól tudja, hogy gyarlóságainktól erre is alig vagyunk képesek. Óh csak imádkozzunk és vigyázzunk hát, hogy legalább a benne való bizodalom kisérhessen át azon a határon, a melynek vonalát egyedül csak Isten látja, gyarló szemünk még csak nem is sejti: a jelen és a jövendő határvonalán. Ki benne bizó szívvel várja s fogadja az Urat, ki minden pillanatban kész a nagy számadásra: annak nincs oka rettegni az Úr megjelenésétől, mert az Úrnak nem a kárhozat, hanem az üdvösség a célja. Jövel azért Uram és adj nekünk Szentlelket, hogy járhassunk bölcs szívvel! Ámen. R. Egyházi judicatura. II. közlemény. Az egyházi alkotmány a dolog természeténél fogva csak annyit mond a választó jogról, hogy jogát minden önjogú egyháztag gyakorolhatja, ki az egyház terheihez hozzájárul. A bányakerületi lelkészválasztási szabályrendelet pedig ezt csak azzal egészíti ki (29. §. b), hogy az egyház terheihez hozzájárulok közül csak azok, a kik hátralékban nincsenek. A 11. §. c) pontja szerint a lelkészi állás megüresedése után haladéktalanul megjelenik az esperes az egyházközségben és elrendeli a választó közgyűlés tagjai névsorának összeállítását. Az itt már most a kérdés, hogy ezen összeállításba felveendő-e hátralékkal biró egyháztag: igen, vagy nem? A bányakerületi törvényszék a kiskéri papválasztás kérdésében azt az álláspontot fogadta el, hogy nem. Igaz, hogy ezen felfogás mellett sok érv szól, így az, hogy a lelkészi állás megüresedése után rövid időn, de mindenesetre 30 napon belül el van döntve az, hogy a lelkészt kik választják, ki van zárva, hogy a pártok vagy jelöltek, ha egyébbel nem, hát az egyes hátralékosok tartozásának kifizetésével szereznek újabb meg újabb szavazatokat, „mert a választást előkészítő adminisztratív természetű eljárás befejezést nyerhet mielőtt a jelöltek közti küzdelem megindul s végül, mert a választásnál döntő súlylyal azok fognak bírni, kik az egyház iránt érdeklődnek és nem azok, a kiket csak az egyes jelöltek iránti érdeklődés hoz mozgásba". Ámde a másik felfogás szerint még hatalmasabb érvek szólnak. Ezen felfogás szerint ugyanis, ha az illető egyházközség szabályrendeletében részletes s e felfogást kizáró intézkedések nem volnának — a választó névjegyzékbe az összeállításkor a hátralékos is felveendő, persze a hátralék kitüntetésével. Felveendő pedig azért, mert maga az a körülmény, hogy ő a szavazók lajstromába felvéve lett, még nem biztosít neki szavazati jogot, hanem csak azon további feltétel alatt, ha kimutatott hátralékát kiszabott időre le is fizette. Kiskéren is úgy volt. Felvették a lajstromba a hátralékosokat, kitüntetvén a hátralék összegét és hoztak oly tartalmú határozatot, hogy szavazhat mindenki, a ki hátralékát szavazás előtti napon déli 12 óráig lefizette. Ez is volt egyik megtámadási és megsemmisítési ok. De ezt a nézetet az egyetemes törvényszék ítéletében nem tette magáévá s azt hiszem igen helyesen. A mi E. A. ugyanis az egyéneknek minél nagyobb körét óhajtja belevonni az egyházi életbe és az E. A. szabadelvű szellemével nagyon is összeegyeztethető az, hogy azok az egyháztagok, kik egyházuknak fentartásához anyagi áldozattal járulnak, ha kötelezettségüknek eleget tettek, legéletbevágóbb kérdésénél egyházuknak: a lelkészválasztásnál szavazatukat érvényesíthessék, „minthogy pedig az egyházi adó fizetésének terminusát semmiféle rendelet vagy intézkedés nem szabályozza és ebben első sorban az egyházközségi határozat, mint minden jognak forrása, lehet mérvadó", már pedig a kiskéri egyházközség úgy határozott, hogy a hátralékokat a választás előtti napon déli 12 óráig lehet lefizetni, az urnához voltak bocsáthatók azok is, kik úgyszólván utolsó pillanatban tettek eleget kötelezettségüknek. Ennélfogva kétségtelenül arra az álláspontra helyezkedett az egyetemes törvényszék is, hogy a szavazók lajstromába az összeállítás idején tényleg hátralékban levők is felveendők. A gyakorlati élet tapasztalatai is ezt teszik indokolttá Faluhelyen az egyházi tartozások 80%~

a az aratás után, szeptember és október hónapokban folyik be, a bácsi egyházmegyében például, a városi egyházközségeket leszámítva az mindenütt így van, ha tehát ezen egyházközségekben januártól augusztusig állítják össze a választók lajstromát, az önjogú egyháztagok 80%"

a nem fogná jogát gyakorolhatni, mert megszokta azt, hogy tartozását egyszerre, őszszel róvja le. 0 tehát úgy fogja fel, hogy hátralékban soha sem maradt, mert hisz eddig is mindig őszszel, a gazdasági év befejeztével fizette le járandóságát. A szabályrendelet is azt mondja, hogy minden egyháztag, a ki egyházi adóval nincs hátralékban, szavazkat, ergó ennek is csak azt a magyarázatot .lehet adni, hogy korlátozó intézkedés hiányában egész a választás napját megelőző napig történt befizetése a hátralékoknak megszünteti ezt a kizárási okot. Indokolja ezen általam képviselt álláspontot még az is, mert a lelkészválasztási szabályrendelet 30- § ának c) pontja szerint a választási elnök állapítja meg véglegesen ezen névsort. A választást vezető elnök ott a közgyűlés szine előtt zárja le azt és aláírásával hitelesíti s miként azt ugyanezen idézett pont második bekezdése még egyszer kiemeli, csak az, a ki a közgyűlés tagjainak ezen véglegesen megállapított névsorában nem foglaltatik, nem gyakorolhat szavazati jogot. Az nap t. i. a választás' napján már természetesen nem lehet hátralékokat inkaszálni, a lajstromból kivezetni,