Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-09-28 / 39. szám

1906 men, stb., haladéktalanul vétessenek a törvénynek megfelelő elintézés alá, a liitfelekezet meghallgatásával, törvényben biztositott önkormányzati jogaink sérelme nélkül. Hozzászóltak a kérdéshez Zsilinszky és Haviár Dániel, a kik magukévá tették az indítványt, de kívánják a jogegyenlőség elvének kiemelését, mert tartani lehet attól — s azóta a katholikus nagygyűlésen elhangzott beszédek ezt már beigazolták — hogy a katholikus egyházak az államtól a protestáns egyházak segélyezése alapján a maga állami segélyezését fogja követelni a mostani javak megtartása mellett. Ez pedig a jogegyenlőség sérelme lenne. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel tette magáévá az indítványt. Miután ezzel a tárgysorozat kimerült, Zsilinszky Mihály felügyelő megköszönte a tagok buzgóságát és meleg érdeklődését, neki pedig a bölcs és tapintatos, ellentéteket elsimító vezetésért a püspök tolmácsolta a gyűlés hálá ját, s a jelenlévők az elnökség éltetése mellett széjjeloszoltak. Rp. EGYHÁZI ÉLET. Canonica visitatio Nagyhontban. A dunáninnen

1 egyházkerület püspöke D. Baltik Frigyes f. évi szept3—7-ig tartotta meg a canonica visitatiót a nagyhonti egyházmegye bátvidéki felső egyházközségeiben. Aggkora dacára, sem az út fáradalmai, sem az azzal járó nehéz szellemi munka nem tartják vissza a püspököt munkája végzésétől. Munkáját lankadhatatlan buzgósággal végzi s büszkén mondhatja el, hogy 163 egyház közül csak 12 van. melyben nem lett volna. Osmerve a canonica visitatio nehézségeit s felelőségteljes voltát, tisztelettel kell meghajolnunk az agg főpásztor előtt. D. Baltik Frigyes szept. 3-án érkezett az egegszalatnai állomásra, hol Pisch Samu bagonyai egyházfelügyelő fogadta. A báthi járás határán annak íoszolgabirája, Nándory Pál, mint testimonium legale fogadta a püspököt, Felső-Zsemberen harangzúgás közepette Adamovics Sámuel lelkész híveivel, valamint Holuby Adolf kiérdemiilt főesperes, Báthban pedig Hajdú Lajos az egész gyülekezet élén fogadták a püspököt. Bagonya határán a püspököt volt iskolatársa és kartársa, Bújna János és Konkolyi Thege István körjegyző fogadták. Nagy lelkesedéssel, hódoló tisztelettel fogadta a Dagonyaí egyház a püspököt, mint szülöttét. Az egyház nevében Augus János gondnok és Fuchs János helybeli lelkész üdvözölték. Az üdvözlő beszédekre könytelt szemekkel válaszolt a püspök, mert szülőhelyéhez, s az ott nyugvó szüleinek sírjaihoz határtalan szeretettel ragaszkodik a püspök. Az egyházmegye nevében Händel Vilmos főesperes, Kiszely János helyettes esp. felügyelő és Szluka János esp. jegyző fogadták a püspököt. Bagonya rendezett egyház, hívei nagy áldozatot hoznak az egyház oltárán, a miről a püspök is elismerőleg nyilatkozott, hogy számos nagy egyházban nincsen oly rend, oly áldozatkészség, mint itten. Az utolsó 1883-ik évi canonica visitatio óta 15.000 koronát fordított az egyház berendezés és beszerzés céljaira. Új orgonát, új órát szerzett az egyház, templomát nagyon szépen rendbe hozta. Kiemelendő az úrbéresek áldozatkészsége, a kik 23 éven át 1794 koronát ajándékoztak az egyháznak, azonkívül évenként 40 koronát fordítanak iskolai célokra. A lelkésznek lelkiismeretes buzgóságát, áldozatkészségét megköszönte a püspök. Örömét fejezte ki, hogy a confirmációi tanítás 10 hétig tart. Másnap, szeptember 4-én volt az ünnepélyes istentisztelet. A lelkész Kóma. 3. 23—26. verse alapján tartotta a szent beszédet: „Megigazulunk pedig ingyen Isten kegyelméből a Jézus Krisztusban lett váltság által." Ezután a püspök megtartotta a visitationalis beszédet. Üdvözölte a híveket, nemcsak mint főpásztor, hanem mint Bagonya szülötte, hol pályafutását meg is kezdette. Élte alkonyán eljött, hogy lássa, vájjon az egyház helyzete javult-e vagy hanyatlott. Teljes megelégedését fejezi ki a látottak felett. Figyelmezteti a híveket, hogy az üldözések ideje alatt, mint erős sziklavár állott az egyház, megvolt kiméivé az üldözésektől, s századokon hirdetve lett az evangelium. Ebben a hitben maradjanak meg hűséggel. Legyenek buzgó látogatói az Úr házának, az ő asztalának, a fiúk és leányok egyaránt látogassák a katechisaciót a gyermekeket szorgalmasan küldjék az iskolába. A házi áhítatosságot ápolják. Eddig így volt, legyen ezután is. Óva inti a hívekeket az amerikai kivándorlástól. Visszatekintve ama 50 évre, midőn ott kezdette meg munkálkodást, látja azt, hogy az akkor küzdő és gyenge egyház, mily erőteljes s virágzó egyházzá fejlődött. Búcsúzva szeretett híveitől, kortársaitól Isten kegyelmébe ajánlja őket. A délutáni órákban Bakabányára ment a püspök kíséretével. Újra valóságos diadalát volt, kisérve számtalan tisztelőitől. A határon Frendt Vilmos jegyző, a községben Szekan Samu tanító s a lelkész, Bújna Márton fogadták a püspököt. Dacára a verőfényes időnek bizonyos borongós hangulat fogta el a kedélyeke. A jegyzőkönyv alapján számos nehez vita fejlődött ki, a mennyiben nem a történeti igazságszolgáltatás, hanem a féktelenül düh és szenvedély hangja szólalt meg, támadva a községi, megyei egyházi hatóságokat, s sarkastikus szavakkal bírálva tetteiket, sőt még a holtakat is bántva, úgy hogy a püspök és a bizottság kénytelen volt számos pontot törülni a jegyzőkönyvből, s a presbyterium illetve az egyházközség eljárását ily jegyzőkönyv benyújtásáért és aláírásáért helytelenítette. A püspök meggyőződött, hogy az utolsó canonica visitatio óta a hívek nagy áldozatokat hoztak az egyház oltárára, nevezetesen az új iskola felépítése és fentartása által. Az új templom építése iránti lépések megtételére felhívja a püspök az egyházat, s mivel az egyházi adó nagyon csekély, ennek a zsinati törvények értelmében való felemelését a püspök ajánlatba hozza, hogy az építés mennél előbb keresztülvihető legyen. Az áttértek, confirmandusok anyakönyvének, valamint a családkönyvnek a beszerzését ajánlja. A politikai községnek az egyháznak nyújtott segélyezésére a püspök köszönetet mond. Másnap szeptember 5-én volt az ünnepi istentisztelet. A lelkész Máté 5. 14—16. alapján tartotta a szent beszédet: rTi vagytok a világ világossága". A püspök ezután megtartotta a visitationalis beszédet. A hívek buzgóságát kiemeli, melyet az egyház s iskolák iránt tanúsítottak. Az új templom építésénél óvatosságra inti őket, hogy jól elkészülve kezdjék azt meg, nehogy nagy anyagi bajba keverjék magukat. Az iskolák látogatását a hívek lelkére köti. A családi élet üdvös s boldogító voltára felhívja a híveket, s óva inti őket az alkoholizmustól, mely úgy a házastársak, valamint a szülők és gyermekek közötti viszonyt felzaklatja. A régiek mind elmultak, mindenek megújulnak elvét a lelkükre köti, s a béke, csendesség megtartására figyelmezteti, ne zavarják meg az egyházi, a társadalmi életet, hanem a keresztyéni szeretetben éljenek. Az amerikai kivándorlástól óvja a híveket, szeressék otthonukat, családjukat, városukat s ne vándoroljanak idegenbe. Szomorú tényként felemlíti, hogy a halálozás nagyobb a születésnél.