Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-09-28 / 39. szám

355 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ . 1906 Szeptember 5-ike Felső-Baka napja volt, midőn a püspök Bakabányáról oda érkezett. A határon dr. Kol­panki Dániel egyházfelügyelő, a képviselőtestület nevé­ben Hegedűs Károly jegyző, Boilik Márton pedig az egyház nevében, a diadalkapunál a tanító leánya, a pap­lakon Holéczy Zsigmond lelkész és Márta nevű leánya fogadták a püspököt. A jegyzőkönyv nyomán a lel­késznek köszönetét nyilvánítja az egyház történetének lelkiismeretes megírásáért. Sajnálatos tényként veszi tudomásul a püspök az amerikai kivándorlást s a lélek­szám nagymérvű apadását. Elismerését fejezi ki a hívek­nek, hogy áldozatokat hoznak egyházuk fentartására, hogy új orgonát építettek s köszönetét fejezi ki özv. Gábos Jánosnénak, hogy az egyháznak új harangot adományo­zott. Néhai Abram Andrásné emlékét, hogy az egyház­nak 450 korona értékű feszületet vett, megörökítette a jegyzőkönyvben. A lelkésznek az iroda rendbetartásáért köszönetet nyilvánít. Az óraalap másra fordítását nem engedélyezi, addig kamatoztatandó, míg oly összegre nem emelkedik, hogy azon óra szerzendő be. Köszönetét fejezi ki az amerikai híveknek, a kik 115 koronát, valamint a híveknek, kik 213 K 84 fillért gyűjtöttek össze az egyház céljaira. A politikai községnek köszö­netét fejezi ki az egyház segélyezéseért. Az egyházat utasítja, hogy a tantermet kellő jó állapotba hozzák. A bűnbánó nap magtartását elrendelte. Másnap szeptember 6-án volt az ünnepélyes isten­tisztelet. A lelkész Márk 1. 14—16. alapján tartotta a szent beszédet. A püspök visitationalis beszédében a híveket figyelmezteti, hogy a hit hallásból vagyon, t. i. az istentisztelet látogatását szivükre köti. Ugyanis szo­morú tapasztalati tény, hogy a hívek a 3-ik parancsola­tot nem tartják meg, hanem a vasárnapi napot gyü­mölcsszedésre, mezőn való foglalatosságra használják fel. Kövessék apáik példáját, a kik az üldözések alatt itt merítettek erőt, bátorságot s főleg hitet. A fiatalság a katechisatióra nem jár, felhívja az anyákat, legyenek Máriák, kik gyermekeiket templomba hozzák Látogassák az istentiszteletet necsak vasárnap, de hétköznapon is, ne legyen soha a templom üres, vagy gyéren látogatott, Az Úrvacsora látogatása legszebb bizonyítéka a hitélet fejlődésének, ne mellőzék ezt, mint eddig egyesek, hanem járuljanak az Úr asztalához. Az iskola látogatását lel­kükre köti, s az áldozatot arra figyelmükbe ajánlja. A béke, a szeretet angyala lebegjen házaik felett, tűnjék el, s szűnjön meg a viszály békétlenség a házastársak között, a felebarátok között. Fájdalommal látja a püspök, hogy fogy a lakosság száma akivándorlás folytán. Ennek rugója nem az anyagi szükség, hanem a kapzsiság. Még nagyobb a fájdalma, hogy a születés nagyon gyér. Isten áldásának tekintsék a gyermekeket. Térjenek meg. Ál­dozatkészségük szép, de sokszor kicsinyeskednek ott, a hol helye nincs Utolsó látogatását végezte a püspök Dersenyén, a hova a délutáni órákban elindult. A határon Geyer Károly földbirtokos fogadta. A lelkészlak udvarán meg­lepetés érte a püspököt és kíséretét. Az egyház lelkes tanítója Schimko Rezső négyes hangú magyar éneket éneklő tót anyanyelvű férfiak és ifjakból álló énekkarral fogadta. Ezután Bernáth Sándor lelkész fogadta a püs­pököt. A jegyzőkönyv olvasása folyamán a püspök köszö­netét fejezi ki és elismerését a híveknek, hogy oly csekély 244 lélekből álló egyház s oly nagy áldoza­tokat tesz az egyház oltárára. Az utolsó canonica vitatio óta templomát újból javította, új paplakot épített. Elis­merését fejezi ki Szjal Jánosnak az orgonára adott 1000 korona, továbbá Schimkó Rezső tanítónak, ki új beteggyónási kelyhet, továbbá Geyer Károly, dr. Mallasz­kovszky István és dr. Szlankay Abának, kik a régi 1717. évről való kehely bearanyozására 10—10 korona aranynyal járultak. A politikai községnek köszönetet szavaz az egyház felsegélyezéséért. A bűnbánó napot, böjtben Jézus szenvedése történetének magyarázatát elrendeli. Másnap szeptember 7-én volt az ünnepélyes istentisz­telet. A lelkész Lukács 24. 44—47. alapján tartotta a szent beszédet: Mi éleszti bennünk a Jézus Krisztusban vetet hitet. A beszéd közben ugyancsak a tanító által vezetett s ez alkalomra általa megírt éneket énekelt az énekkar. Ezután a püspök tartotta meg a visitationális beszédet. Dicsérte a hívek áldozatkészségét, melyet tanúsítanak az egyház iránt. Lelkükre kötötte, hogy határszéli egyház a szomszéd Bars vármegyével, mely­ben katholikusok között szétszórtan élnek híveink. Ne zárják ki azokat kebelükből, de testvéri szeretettel öleljék keblükre szerető atyafiaikat. Nagy örömét fejezte ki, hogy a vallásos élet jó, a gyermekeket szorgalmasan küldik az iskolába, egy mulasztás sincsen. Fájdalmasan érinti őt a kevés születés, más felekezetűek kevesebben vannak közöttük s több a gyermekük majdnem, mind nekik. Isten kegyelmébe ajánlja őket, legyenek oly hűek, mint eddig voltak. A délutáni órákban a püspök visszatért Balassa­gyarmatra. H. L. Ihász Lajos főrendiházi tag, dunántúli kerületi felügyelő — mint igaz részvéttel halljuk — súlyosan megbetegedett. A Bonyhádon tartott egyházker. gyűléssel kapcsolatos nagy fáradalmak s az akkori rekkenő hőség annyira kimerítették, hogy 10-én a megyei közig, bizott­ság ülésén rosszullét fogta el. Dr. Vadnay Szilárd vár­megyei főorvos szállította nagy betegen haza Lőrintére, hol a gondos ápolás szerencsésen leküzdötte a napszúrás veszedelmét. Gyógyulása ma már örvedetesen halad előre és pár hét alatt biztosan remélhető teljes fel­épülése. Új egyházmegyei felügyelő. Tátraaljai egyház­megyénk szept, 25-én iktatta tisztébe új felügyelőjét, dr. Lersch Kornélt, az eddigi ügyészt, a kit Kullmann János poprádi ügyvéddel, az eddigi felügyelővel szem­ben választottak meg. A közhangulatnak e megváltozását az okozta, hogy Kullmann — a mint megbízható forrás­ból értesülünk — ügyvédi hivatása gyakorlásában annyira ment, hogy több ev. gyülekezet (Tótfalu, Viborna, Svábóc) ellen pert vállalt a r. kath. megbízóktól s e pereiből az egy­házak sok veszteséggel kerültek ki. Kullmann egy nyílt levélben védte eljárását, de a közbizalmat nem tudta visszahódítani. Az új felügyelő, a ki eddig Forbergen felügyelősködött, egyházias érzületével és munkaképes­ségével vívta ki a gyülekezet szeretetét. Sok áldás fakadjon munkája nyomán ! Uj theologiai tanár. A bonyhádi kerületi köz­gyűlés a soproni theol. főiskolára a syst, tanszékre rend­kívüli tanárul Pröhle Károly lajtaujfalusi lelkészt válasz­totta meg, a ki már helyét el is foglalta. Pröhle két év előtt tett fényes sikerrel tanári vizsgálatot s akkor az egész bizottságot meglepte nagykörű s alapos készültségével, biztos itélő erejével. Azóta közzé tett dolgozatai igazol­ták a hozzáfűzött várakozásokat. Lajta-Ujfaluban igazi apostoli lelkű missionáriusnak bizonyult. Szerencsét kívá­nunk a kerületnek e választáshoz. Pröhlet pedig, a ki hűséges dolgozó társunk, bajtársi lélekkel üdvözöljük. Ipolymagyar (Uhorszka) ünnepe. Szept. 16-án szép ünnepet tilt az uhorszkai (Ipolymagyari, Nógrád) egyház. Templomát, melyet nagy áldozatkészséggel 7000

Next

/
Thumbnails
Contents