Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-09-07 / 36. szám

319 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ . 1906 püspöki hivatal megüresedése esetén akár hírlapok útján, akár a röpiratokkal való korteskedés és a szerénytelen ajánlkozás, mint oly dolgok, melyek a püspöki hivatal díszével és tiszességével össze nem férnek. Legyen a választás minden befolyástól mentesen az egyházakra bízva. A mi pedig az egyházközségek szavazatait illeti, úgy esetleges visszaéléseknek elejét veendő, azok egyenest a szavazatszedő bizottság elnökéhez küldendők. A püspök teendői, miként azok az 1. szakasz 9—27. pontjaiban csoportosítva, megfelelnek, a 15. pont rendelkezése azonban, mely szerint a papjelölt 60 K tiszteletdíjat fizet a papavatásért, elejtendő, egyrészt azért, mert a jelöltnek is, de a meghívó egyháznak is, igen gyakran súlyos adó ez az összeg, másrészt azért is, mert a püspöki hivatallal együtt jár oly javadalom, mely e mellékjövedelmet fölöslegessé teszi. Végül az egyházlátogatási jegyzőkönyv 8—9. pontjába fel volna veendő az a kérdés, hogy „az ingatlanok hasznát azok élvezik-e, a kik számára alapítva lettek s nem fordítja-e jövedelmüket az egyház más célokra ?" A III. rész 2—7. szakaszai a kerület egyéb tisztviselőinek jog- és hatáskörét írják körül. Egészben véve kifogás alá nem esnek, csupán az egyházkerületi felügyelőről szóló 1. pont volna odabővítendő, hogy vagyonilag független férfiú legyen, ki ugyanazon módon választatik, mint a püspök. A függelék az eskük mintáját nyújtja úgy, a mint az egyházban régóta gyakorlatban van s ezért elfogadhatók az 5. szám kivételével (egyházfi esküje), mely mint ide nem tartozó, kihagyandó. Záradékul pedig hangsúlyozandó volna, hogy a ki újból választatik meg valamely hivatalra, az eskü újból való letétele alól fel legyen mentve. Mindez észrevételeket figyelembe véve az egyházmegyei közgyűlés egyhangúlag elhatározza, hogy ezen „az egyházi tisztviselők jogai és kötelességeiről" készített javaslatot annak dacára, hogy nagyrészben jó, igen értékes anyagot foglal magában s nagy tudással s gonddal van megszerkesztve, mint olyat, mely az első rész 1—4. szakaszai s a harmadik rész 1. szakasz 1. pontjával alkalmas arra, hogy az egyházi közigazgatás alsó fokán elkerülhetlenné tegye a világiak egyoldalú uralmát az által, áogy míg a lelkészi karnak a gyülekezetekben eddig nemcsak a lelkiekben, hanem a közigazgatási dolgokban is elfoglalt vezető állását megszorítja, addig a kvalifikációhoz nem kötött egyházfelügyelői állást a lelkészi felé helyezi, működési és jogkörét túlságosan kiszélesíti; ellenben az egyházi közigazgatás felső fokán egyházunk zsinati-presbyteri alapon nyugvó rendszerét közel hozza a történelmi fejlődésünk által kizárt püspöki alkotmány rendszeréhez azáltal, hogy a püspököt oly ranggal s kitágított hatáskörrel ruházza fel, mely egy uralkodni és nem szolgálni akaró egyén kezeibe jutva, ártalmára lehetne zsinati alkotmányunknak; tehát mint oly szabályrendeleti javaslatot, mely egyrészt kyriarchikus szabadságot involválhatna az alsó fokon, hierarchikus kényszerintézmény veszélyének teszi ki az egyházat a felső fokon, nem fogadja el, hanem a kerületi közgyűléshez határozati javaslatot nyújt be, mely szerint az elaborátumban elismerésre méltó gonddal, nagy "tudással és szorgalommal összegyűjtött anyag felhasználásával és az egyházmegyei gyűlés által tett megjegyzések figyelembe vételével egy minden izében az „egyházi kormányzat" elvében gyökerező újabb szabályrendeleti javaslat, illetve utasítás dolgoztassék ki, mely alkotmányos tárgyalás végett ismét leszállíttassék az egyházak és egyházmegyékhez." íme, ez a véleménye a bácsi egyházmegyének a szóban levő javaslatról s a mennyire tudomásom van, másutt is hasonló nézetek nyilvánultak arról. Óhajtandó tehát, hogy ily fontos ügy olyképen oldassék meg, miszerint az egyházi életünk békés és örvendetes fejlődését biztosítsa. Nem súrlódásra, hanem egyetértésre van szükségünk egyházi beléletünkben.* Bierbrunner Gusztáv. EGYHÁZI ÉLET. MEGHÍVÓ a „Luther-Társaságinak a magyarhoni E. E. E. Gyámintézettel egyidejűleg 1906 szept. hó 22—23-ik napjain Pozsonyban megtartandó XX. rendes évi közgyűlésére. Napirendje: I. nap szombaton, szept. 22-én. A Gyámintézet és Luther-Társaság tagjai reggel Budapestről, a nyugati pályaudvarról 8 órakor gyorsvonaton elutazván, délelőtti 10 óra 56 perckor Pozsonyba érkeznek. D. u. 2V

2 órakor évi közgyűlés a pozsonyi ev. egyház tanácstermében a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az intéző bizottság jelentése. 3. Évi számadás. 4. 1907. évi költségvetés. 5. Tisztújítás. 6. Esetleges indítványok. Az Igazgató-Tanács ülését már megelőzőleg pénteken, szept. 21-én, esti 6 órakor Budapesten, a Deák-téri testvéregyháznak II. em. kis üléstermében tartja, a mely ülésre az Igazgató-Tanács tagjai ezúttal külön meghívatnak. Este 6 órakor Luther ünnepély a nagy templomban. Ennek tárgysorozata: 1. Gyülekezeti ének. (Jövel Szentlélek Úristen.) 2. Imádság. Mondja Pröhle Henrik pozsonyi lelkész. 3. Régi magyar énekek, a) Az anyaszentegyház siralma; b) Szánja az Úristen. Előadja a pozsonyi egyház vegyeskara Frühicirth Samu karmester vezetésével. 4. Dr. Láng Lajos l-.t. alelnök, egyházmegyei felügyelő üdvözlő megnyitó beszéde. 5. Dr. Zsilinszky Mihály elnök emlékbeszéde Bocskay István koráról. 6. Az ördögűző ténta. Költemény Kozma Andortól. 7. Karének. Motette. Előadja az egyházig vegyeskar * Frühívirth Samu karmester vezetése alatt. 8. Ünnepi beszéd, tartja Löv Fülöp, d. t. ker. gyámintézeti elnök. 9. Gyülekezeti ^közének. (Erős'vár a mi Istenünk.) 10. Adakozás a Luther-Társaság javára. 11. nap, vasárnap, szept. 23-án d. e. 9 órakor gyámintézeti istentisztelet, d. e. ÍO

1/* órakor a Rázga-emléktábla"felavatása, d. e. 11 órakor gyámintézeti közgyűlés. A helyi ünnepségek sorrendjét a pozsonyi ág. hitv. egyházközség határozza meg és teszi közhírré. Mindezen ülésekre a Luther-Társaság tagjait és barátait, valamint szeretett hitsorsosainkat ezennel tisztelettel meghívjuk. Budapesten, 1906. évi augusztus hó 15-én. Zsilinszky Mihály elnök, Láng Lajos'alelnök, Horváth Sándor alelnök, Majba Vilmos titkár. * Kedvezményes vasúti jegyek ügyében intézkedett az elnökség; a vendégek elszállásolásáról pedig a pozso-