Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-08-31 / 35. szám

312 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ . 1906 egyházmegyék által már aláirt szerződést a kerület is írja alá. Egyházi törvényszéki biróúl Czinkoczky Márton albertii lelkészt, világiúl pedig dr. Jeszenszky Pál ügy­véd, egy hm. világi főjegyzőt választotta meg. Az egyházmegye, mint alapítótag belépett a lelké­szek tanuló fiait segélyző egyesületbe. Az egyházi tisztviselők jogairól és kötelességeiről szóló szabályrendeletet tömeges kihagyással és törléssel tárgyalási alapúi elfogadta s ugyancsak módosításokkal az egyetemes nyugdíjintézet szabályrendeletének módo­sítását is. A közgyűlés után a vásárhelyi egyház a kiküldöt­tek tiszteletére közebédet rendezett. A gömöri egyházmegye gyűlései. I. A lelkészi értekezletet m. hó 3-án tartottuk meg Hizsnyón, Roháts Lajos testvér vendégszerető házánál. A tagok nagy számmal (32) jöttek össze; reggel 7 óra után az Úr asztalához járultunk, a szent beszédet Baltazár János testvér mondta, mély hatást keltve mindnyájunkban. Aztán 8 órakor istentisztelet volt, Szlopovszky Károly liturgizálása és Turcsányi Gusztáv prédikálása mellett. Ennek befejez­tével 10 órakor kezdetét vette az értekezlet, mely a 20 pontból álló programmot nagy érdeklődéssel, élénk eszmecsere mellett tárgyalta le. A főbb pontok vol­tak : A főesperes-elnök hatásos megnyitója, melyben Bocskayt jellemezte markánsan, találóan; a jegyző lemondása folytán Chriastély Gyula személyében új jegyző választása; az évközben elhúnyt Zachar Sámuel, Chotvács Pál és Reuss Lajos tagok elhalálozásá­nak s Szkalos Emil, Bartos Pál, Motyovszky Pál, Hallát János és Szklenka Gusztáv új tagok felvételének bejelentése; Baltazár János jelentése a pénztár állásá­ról (Bevétel 217 K. 98 fill., kiadás 161 K. 64 fill., ma­radvány 56 K 34 fill. Vagyon 422 K 98 fill- Hátralék 36 K.) A prot. irodalmi társaságnak, valamint a Luther­Társaságnak konferenciánk nemcsak tagja, de évről-évre kiküld önként jelentkező tagokat mindkettőnek gyűléseire a pénztár terhére, kik aztán a gyűlés lefolyásáról s benyomásaikról a konferenciának jelentést tesznek ; most Smid István a prot. írod., Csók György a Luther-Társa­ság múlt évi gyűléséről referált; utóbbi reflectálva az egyidejűleg megtartott gyámintézeti közgyűlésről is s felemlítve az elaggott, támasz nélküli lelkészek részére létesíteni tervbe vett menedékház eszméjét is. Mindkét referátumot figyelemmel hallgatták a tagok s a Mene­dékház eszméjét nemcsak elvben helyeselték, hanem gyakorlati megvalósítását lehetőleg előmozdítani akar­ván, fölkéretett Becser alelnök, hogy az eszme gyakor­lati megvalósítására nézve, esetleg a rövidesen rendel­tetés nélkül maradó „Papi Magtár" vagyonának tekin­tetbe vételével tervezetet készítsen. A folyó évi közgyűlésekre és pedig a prot. irod. társaságéra Kár­mán István, a Luther-Társaságéra Bartholomaeidesz László küldetett;^ki. A dékánok jelentései szerint a balogvölgyi dekanátus kivételével a köri gyónások mindenütt megtartattak. Az egységes liturgia kérdésében Bartos Pál hosszabb tanulmányt dolgozott ki; ez előze­tes tárgyalás, a kérdés további, főleg gyakorlati szem­pontból tanulmányozása, a különféle, sokszor igen eltérő liturgikus szokások összegyűjtése s a lényeges és szük­séges anyag kiválasztása végett egy Csók György, Baltazár János, Chriastély Gyula és Chalupka János tagok­ból álló bizottságnak adatik ki, hogy ez aztán meg­felelő eljárás után javaslatot, illetve tervezetet nyújt­son be annak idején a konferencia elé. A Luther-Tár­saság fejlesztése s ezzel kapcsolatban a paroehiális könyvtárak létesítése' tárgyában Hoznék Lajos referált. Alapos munkálatának substratumát képező indítványai értelmében a konferencia a Luther-Társaság tagjai szá­mának gyarapítása céljából felír az egyházmegyéhez, hogy az egyházmegyei elnökség minden egyházmegyei közgyűlésen szólítsa fel a jelenlevő egyházi és világi képviselőket, hogy a társaságba belépjenek; kötelezte továbbá a konferencia minden tagját, hogy a Luther­Társaság kiadványait terjeszsze; kötelezni kívánja végül az egyházakat, hogy évről-évre vegyenek fel költségvetéseikbe egy bizonyos összeget a Luther-Társaság kiadványainak megvételére, alapját megvetve ezáltal egy vallás-erkölcsi müvekből álló s a hivek használatára rendelt népkönyvtár­nak. Mindez indítványok keresztülvitelének ellenőrzésé­vel s az iratok terjesztésések quasi ügyvivőjének meg­bízza az értekezlet a referenst, működésének eredmé­nyéről jelentést kérve. A paroehiális könyvtárakra nézve ajánlja elfogadásra a rozsnyói egyháznak, illetve a főesperes-elnöknek in­dítványát, hogy a paroehiális könyvtárak alapját álta­lános szegénységünknél fogva csak fokozatosan lehet megvetni. Évenkint minden egyház 1—2 koronát for­dítson e célra. De különösen az elhalt lelkészek könyv­táraiból kellene ezen intézményt vétel útján szaporítani, így a könyvek is olcsóbban,- volnának megszerezhetők s az elárvult családnak sem kellene a családfőnek nehe­zen megszerzett szellemi kincseitől ingyen, minden kár­pótlás nélkül megválnia. Az indítvány elfogadtatván, felterjesztetik az egyházmegyéhez. A lelkészfiakat segélyző egyesületről Kármán István referál. Kifejtve az egylet nemes céljait és szükséges voltát, indítványozza, hogy az értekezlet az egylet ala­pító tagjai sorába lépjen, tagjait a belépésre hívja fel s felkérje az egyházmegyét, hogy az is alapító tagul belépve, a világi képviselőket is a belépésre hívja fel. Indítványai elfogadtattak s az egyházmegyéhez felter­jesztettek. A m. évi értekezlet elhatározta, hogy a tagok írják meg életrajzaikat. Ennek folytán most a jegyző össze­gyűjtötte az életrajzokat, s azokat az elnöklő főesperes indítványára minden tag sajátkezűleg fogja egy e célra az elnök által ajándékozandó emlékkönyvbe bejegyezni s aztán az irattárba helyeztetnek el Á konfirmációról szóló jelentéseket Stempel Lajos referálta ; minthogy e jelentések nagyon hiányosak, azért az értekezlet kimondja, hogy jövőre e jelentésekben fel kell tüntetni mikor, mily hosszú tanítási idő és milyen tankönyvekből történt előkészítés után, mily nyelven, mely napon, hányan, mily módon s mily ünnepély keretén belül lettek konfirman­dusok a felnőtt tagok sorába felvéve, esetleg mily aján­dékot nyertek vagy adtak egyházi célokra, végül az egész ünnepély mily hatással volt az egyházhivek hit­életére. Most a kegyelet oltárán áldoztunk: Zachar Sámuel volt egyházmegyei főjegyző fölött Chriastély Gyula mon­dott emlékbeszédet, melynek főleg a megboldogult test­vért jellemző része keltett mély hatást; Chotvács Pál elhúnyt testvérünket pedig meleg hangon, mély érzéssel Poputh Győző parentálta el. Mindkét emlékbeszéd az irattárba helyeztetik s szerzőik azoknak az emlékkönyvbe leendő beírására fölkéretnek. A legutóbb elhúnyt Reuss Lajos fölötti emlékbeszéd tartására Kellner Gusztáv kére­tik föl. A csetnekvölgyi dekanátus nevében Honétzy Pál által 1848. évi XX. t.-c végrehajtásának sürgetésére beadott indítvány elfogadtatott, végül a jövő évi érte­kezlet helyének kitűzésével az elnök bizatván meg, fungensekül kijelöltettek: Úrvacsora osztására Kármán István, liturgizálásra Szkalos Emil, prédikálásra Szlopov­szky Károly. Erre az elnök az értekezletet buzgó imával délután 3 órakor befejezte.

Next

/
Thumbnails
Contents