Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-08-31 / 35. szám

311 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ . 1906 az eperjesi cherogerontikon, az egyházmegyei hatóságok felügyelete alá helyeztettek. A tátrai fürdőtelepek templom­építési ügyeit és lelkészszolgálatát Székely Gyula esperes terjesztette elő és azok egyik legagilisabb szorgalmazó­jának, a Bod Péterre és Wallaszkyra emlékeztető Weber Samunak, a barlangligeti templom megteremtőjének, köszö­net és elismerés szavaztatott. A liptói missió alapja 10-673 K-ra s a Tranovszkyé 2000 K-ra emelkedett. Több ev. népiskolának államosítása ügyét Milder Károly ismer­tette s indítványára fegyelmi vétségnek minősíttetett a felsőbb egyházi hatóság tudta és engedélye nélküli államosítási törekvés. Az egyet, nyugdíjintézet tervbe vett módosítására, illetve a nyugdíj felemelésére vonat­kozó brassói és tiszavidéki indítványt kedvező kilátással és bíztató alakban Gyürky Pál esperes terjesztette elő. A közgyűlésen még másnapon, aug. 24-én délelőtt is számosan vettek részt. Mindvégig fokozódó érdeklő­déssel tárgyalták azon a Reischel-alapítvány peres ügyét, a felekezeti népiskolák tanítói fizetésének az állami tanítókkal egyenlővé tételét, egy ev. papi előadói állás­nak a közoktatásügyi kormánynál való szervezését, az egyházi törvények és miniszteri rendeleteknek egy könyv­ben való összegyűjtését és közzétételét, a vasúti kedvez­ményeknek a tanárok mellett a lelkészekre is kiterjesz­tését, több egyházmegyének véleményadás végett a közigazgatási bizottsághoz való utasítását, Brassó, Gömör, Liptó, Sáros, Szepes és Tátraalja lelkészi értekezleteinek szabályzatait s a könyöradományok gyűjtésére szolgáló miniszteri engedélyek ügyét. Külön egyh. kerületi lelkészi értekezletnek az eszméjét — szerintünk is helyesen — nem támogatta a közgyűlés. Még jobban elidegenítenők ezzel az ú. n. világi elemet az egyháztól! Volt a kerületi gyűlésnek egy a régi türelmetlen­ségre emlékeztető kérdése is. Ugyanis a debreceni ev. lelkész egy gör. kath. lelkésztől házassági ügyben anya­könyvi kivonatot kért, a mit az megtagadott A törvény értelmében 600 koronára elítélhető az a lelkész, ki ilyen okmányt megtagad. Á közgyűlés ezzel a tárgysorozat végére jutott. Szentiványi Á. felügyelő megköszönte az egybegyűlt kerületi képviselők türelmét és kitartását és különös elismeréssel adózott Szepesbéla városának és ev. egyház­községének a szíves fogadtatásért. Viszont Weber S., mint helybeli lelkész köszönte meg a vendégek szíves megjelenését a kerületi gyűlésen és a barlangligeti templom felavatóünnepélyén. A közgyűlés Zelenka püspök buzgó fohászával véget ért s a tagok jó része a tátrai fürdőtelepen széledt el. A második tátrai közgyűlésnek is kedves emlékeivel gazdagabbak vagyunk. Gömöri. Csanád—Csongrád gyűlése. A csanád-csongrádi egyházmegye egyházainak kiküldöttei f. é. augusztus hó 21. és 22. napjain tartották meg Hódmezővásárhelyen évi tanácskozmányaikat. 21-én délelőtt az egyházmegyei népiskolaszék gyűlésezett, délután a lelkészi értekezlet tanácskozott. Az egyházmegyei közgyűlést megelőző tanácskozmány is 21-én este tartatott. Mind a három a hódmezővásárhelyi egyház tanácstermében. Maga az egyházmegyei közgyűlés a megelőző gyámintézeti isten­tisztelettel együtt aug. 22-én d. e. a templomban folyt le. A kiküldöttek rengeteg anyagot tárgyaltak le, me­lyek közül mint nevezetesebbeket és közérdekűbbeket kiemelünk egynéhányat. A népiskolaszék gyűlésén a két dekanátus (csanádi és csongrádi) körlelkészeinek jelen­tése alapján intézték el az iskolaügyeket. A dekanusi jelentések általában megnyugtató eredményt mutatnak. Legföltűnőbb és orvoslásra ajánlottabb az a körülmény, hogy a csanádi dekanátusban a vizsgáról a beírt növen­dékeknek, különösen Nagylakon körülbelől 40% elma­radt. Ezt a korán beálló mezei munka, illetőleg a vizsgá­latok kései volta nem magyarázhatja meg s ha nem lesz elég erélyes a dekánus, illetőleg az illetékes ható­ság, a vizsgák korábbi kitűzésére adott engedély sem fog a bajon segíteni. Másik megfigyelés reméltó eset a csongrádi dekánus jelentésében van. A hódmezővásárhelyi cinkusparti állami elemi népiskolában a növendékek 85%" a ág. hitv. evang. s ezeket vallásra, mindenre egy róm. katholikus tanítónő oktatja Más helyt pedig 30—50% a z ág. hitv. evang., úgy hogy 18 iskolában körülbelül 300 ág. hitv. evang. növendék van és evang. tanítónő összesen egy. A népiskolaszék felszólítja a vásárhelyi egyházat és az egyházmegyét, hogy hasson oda, hogy több evang. tanító alkalmaztassék és az evang. növendékek vallásos oktatásáról gondoskodjék. De hogyan ? Ezek az iskolák tanyaiak és szétszór­vák. Mással, mint egy, sőt két vándorhitoktatói állás szervezésével nem lehetne segíteni. De erre a vásár­helyi egyház nem képes. Ajánljuk ezt az ügyet az egész egyházegyetem figyelmébe. A körlelkészek jelentéseiből még az is kitűnik, hogy az egyházmegye iskoláiban a testi nevelés hiányos. Ezen mindenesetre segíteni kell. A lelkészi értekezlet a közgyűlésre kerülő s a lel­készeket közelről érdeklő ügyeket, így pl. a lelkészek tanuló fiait segélyezési egyesület megkeresése stb. inté­zett el, illetőleg beszélt meg a közgyűlésen való mihez­tartás végett. Azután pedig Tliomay József szegedi lel­kész egy értekezést olvasott fel „Vallásszabadság és vallásoktatás" címmel, melyet az értekezlet megörökítésre méltónak talált. E munkálat válasz akar lenni Barkóczy min. taná­csos híres nyilatkozatára. Hangja egy kissé erős, de min­dig tárgyilagos nyilatkozataiban a megfontoltság higgadt­sága jellemzi. Oly tömör, hogy kivonatolni nem is lehet. Érdemes arra, hogy sokan olvassák, bár egy-két állítása téves alapon épül föl, különösen akkor, mikor a vallás­tanítás alapjáúl (inkább vallásra nevelés) a Schleier­macherianizmust képtelennek, meg nem felelőnek, sőt rossznak találja. A 22-én d. e. 8 órakor tartott gyámintézeti isten­tiszteleteken Tliomay József mondott prédikációt. Alap­igékül II. Kor. 9. 12—15. verseket választotta s ezek alapján a következő felosztással beszélt: A mi alamizsna­adásunknak haszna vagyon 1. a segítésben, 2. a hála­adásban. Az istentisztelet után megalakult az egyházmegyei gyűlés, melyet Hász Antal egyházm. felügyelő megszív­lelendő alkalmi beszéddel nyitott meg. Elmondta, hogy ki manapság megfigyeli az állapotokat, azt találja, hogy az egyházak életét két kérdés uralja: a nemzeti­ségi és a sociális. O is ezt úgy találta, hogy míg a nemzetiségi kérdés az egyházból teljesen kiküszöbölendő, mivel az apostol szerint nincs különbség zsidó és görög között, addig a sociális kérdés helyes irányítása, a szeretet jegyében való megoldása az evangyeliumi egy­házak feladata. Azután Petrovics Soma esperes olvasta föl espe­resi évi jelentését. Felölelte az egész egyházmegye műkö­dését, beléletét, melyeket teljesen kielégítőnek és meg­felelőnek talált. Az esperesi jelentés után letárgyalta a közgyűlés a 30 pontból álló tárgysorozatot. Fontosabb s érdekesebb pontok: 1. a lelkészválasz­tási szabályrendelet revíziója, melyen bemutatott alakjá­ban csak stiláris javításokat eszközöl; 2. a szarvasi tanítóképezde ügye, melyben kéri a kerületet, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents