Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-01-19 / 3. szám

1906 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 28^ De a mint ezen felvételek egyrészt nagyon távol járnak a mi Istenünk képzetétől, másrészt meg be sem bizonyíthatók, mert kérdés, hogy szabad-e az okság törvénye segítségével valami olyasvalamire következtetni, a mi már nincs e világon, úgy nem lehet a theologiai bizonyítékkal sem menni semmire, a mely a világ, főleg pedig a szerves lények célszerű voltából következtet egy mindent célszerűen intéző legfelsőbb lényre. Messze vezetne, ha az itt felmerülő kérdésekre, az evolutió, a Darwinismus, a mechanismus kérdéseire ki akarnánk térni, Lipsius e kérdésekben a természettudományok legmerészebbb hypothesiseit is magáévá teszi. Mi őt erre a térre nem követhetjük, annál kevésbbé, mert van manapság még elég természettudós is, a ki a mi hitünkre nézve kedvező álláspontot foglal el. Elég csak e téren a fiatal erlangeni zoologusra, Fleischmannra utalni, a ki úgy a descendenctheoria, mint a Darwinismus ellen nyomós érvekkel szállt síkra, vagy a kiéli botanikusra, Reinkenre, stb-re. De abbban mi is egyetértünk Lipsiussal, hogy Isten létezését ezen bizonyíték révén sem érjük el. A lelki élet tüneményeire alapított bizonyítékokat szintén nem vizsgáljuk. Elég csak annyi, hogy a materialismust kizárják. De már Isten létezésére következtetéssel innen sem jöhetünk. Sőt meggyőződésünk szerint Lipsius bizonyítéka, melyet ő az eddig tárgyalt és elvetett bizonyítékok helyébe állít, szintén nem vezet célra. 0 ugyanis a természeti és lelki életben uralkodó törvényeket isteníti, a mennyiben azokat egy örök álapra vezeti vissza, a melyet egy kis „hitbeli poezissel" Istennek nevezhetünk. De ezen Isten semmi egyéb a régi pogány isteneknél, melyek sem nem látnak, sem nem hallanak. Vak szükségszerűséggel nehezedik reánk, mint a pogányok fatuma. Szóval azt látjuk: bizonyítékokkal Istent nem találjuk, hitünk alapja eszünk tehát nem lehet. (Folyt, köv.) KÜLFÖLDI KRÓNIKA. Ausztria, a) Egy kis statisztika. Az osztrák evangélikus egyházi élet még mindég a „Los von Rom" jegyében fejlődik, a múlt esztendő az áttérési mozgalomnak még inkább használt, mint az előbbiek. Különösen a főiskolák ifjúsága s a mi jellemző, a munkások közt terjed az evangéliom utáni vágy. Bécs, Prága, Graz és Leoben rendkívül sok áttérést jelent; Bécs maga 1905 első feléből 1151 áttérést tud felmutatni. Eddig 1875 óta 12,893 személy lett evangélikussá Bécsben. Stiriában is élénk a mozgalom, úgy, hogy a múlt évi áttérési eseteket bátran 4000 lélekre lehet számítani — s így az eddigi összes áttérések a 37,000 túlhaladják. Az ó-katholikus egyház 1898 óta Csehországban 5459, Morvaországban és Sziléziában 2329, Stiriában és Karintiában 2015, Alsó- és Felső-Ausztriában 1014, összesen 10,817 lélekkel szaporodott s most körülbelül 22,899 lelket számit. Nem csoda, hogy a bécsi róm. kath. nagygyűlésen (m. é. november 20—23) a legvehemensebb támadásoknak volt úgy az áttérési mozgalom, mint az ev. egyház kitéve. Tanácskoztak is az elleneszközökről, de már e tekintetben a pápások nem képesek az osztrák evangélikusokat legyűrni. Mindenütt folyik a szervezkedés, a rendezkedés munkája. Hat új egyházközség keletkezett, (1898 óta már 25) a prédikátori állomásokat szintén hattal szaporították és evang. vallásoktatást 23 helyen vezettek be. Mahrenbergen, Ugertsthalon, Turnban, Warnsdorfon, Lobositzen, Königsbergen új templomot szenteltek s a galíciai Neudorfon új imaházat adtak át rendeltetésének. Számos új templomépítési egyesület keletkezett s templomalapkő letételi ünnepet ült Cilii, Gallneukirchen, Weiszert, Insbruck, Neuhaus és MährischOsztrau. Az új paplakokat és iskola-épületeket nem is említjük, számuk 9-re megy. A foníosabb események közül való, hogy Bielitzen (Szilézia) december 17-én avatták fel az új diakonissa anyaházat, Ausztriában már a 3-ikat. Gallneukirchen, Bielitz és Prága most már 150 diakonissát tud felmutatni s a műit évben összesen 4 új munkaállomást szerveztek Graz, Braunau, Neudeck és Beichenbergen. Hasonló fontos belmissiói esemény volt a bialai árvaház feavatása. A tescheni ev. leányintézet új épületet kapott, a waierni mentőház meg lett nagyobbítva, Klagenfurtban új leányintézetet és Lembergben diákotthont létesítettek s a bécsi theol. otthont kibővítették. Az egyesületi élet is nagy virágzásban áll. Az osztrák Gusztáv Adolf-egyletnek ez idő szerint van 18 fiók-egyesülete 474 férfi, 50 nő, 4 ifjúsági és 15 gyermek egyesülettel, a melyek összesen 53,386 férfi, 20,768 női és 11,341 gyermek tagot számlálnak. Múlt évi bevétele a női egyesületeken kívül 72,895"95 koronát tett ki. Az Evangelische Bund 70 helyi csoport által törekszik az evang. öntudatot ébren tartani s ugyancsak e magasztos célnak szolgál a 120 ifjúsági egyesület is. A cseh nyelvű protestánsok „Konstanzi Unió" címén ép olyan egyesületet alkottak mint az Evang. Bund. b) Lueger bécsi polgármester, kinek magyargyűlöletét tán csak a pápás fanatizmusa múlja felül, a legutóbbi őszi kath. nagygyűlésen Bécsben, szenvedélyesen kikelt a „Los von Rom" mozgalom ellen, mire az ausztriai evangélikus papi egyesület elnöksége nem késett a méltó, megillető válaszszal. Ez utóbbi okirat, mely az ausztriai felekezetközi viszonyok egyik érdekes és hiteles tükrét szolgáltatja, a következőleg hangzik : Nyílt levél dr. Lueger Károly úrhoz, Bécs polgármesteréhez. Bielitz, 1905 dec. 1. A legutóbbi bécsi kath. nagygyűlés alkalmával Polgármester úr a „Los von Rom" mozgalmat élesen megtámadta. Mint katholikus ember erre magát jogosítva is érezhette ... Ám a fegyverek, a melyekkel Bécs fő- és székváros polgármestere magát e támadás alkalmából Rómának nála sokkal alantosabb álló apologétáinak fegyvertárából magát felszerelte, arra késztetnek bennünket, mint Ausztriának az evangelikus papi egyletben egyesült összes ev. papjait, hogy ellenök a leghatározottabban tiltakozzunk. Óvást emelünk a magunk s egyházunk nevében Önnek azon gyalázkodásával szemben, a melylyel a protestantizmushoz áttérteket illette. A szivekbe csak Egy lát, s teljesen tiszta indítóokokat egy tömeges vallásos mozgalomnál minden egyes esetben ép oly kevésbbé állapíthatni meg, miként nem a politikai, még a keresztyén sociális* mozgalomnál sem. Ám azért igen sok olyan őszinte és derék férfit és nőt nyertünk meg, a kiknek elvesztőt a r. kath. egyház bizony joggal fájlalhatja. Hát ezeket csak úgy egyre-másra lemocskolni nem engedjük. A „Los von Rom" mozgalom lényegében a római egyház legsajátabb terméke s arra nézve bizony ez joggal verheti mellét: Mea culpa, mea maxima culpa! * Tudvalevőleg Lueger K. polgármester a bécsi „ christlich sociar-párt feje, a mely szép név a legbigottabb fanatizmussal egy jelentésű.