Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-01-12 / 2. szám

II év Budapest, 1906. január 12. 2. szám. EYAMELÍKÜS ÖMLLÖ EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP A HAZAI NÉGY EVANGELIKUS EGYHÁZKERÜLET KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egy íven, a Hivatalos Közlemények, mint az Ev. Őrálló melléklete, minden két hétben. A kéziratot a szerkesztőhöz, a hirdetés szövegét és díját a kiadóhivatalba kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ : KOVÁCS SÁNDOR theol. akad. tanár Pozsony, Konvent-utca 11. szám. KIADÓHIVATAL : HORNTANSZKY VIKTOR hirlapkiadóhivatala, Budapest, V., Akadémia-u. 4. A lap ára egész évre a „Hivatalos Közlemények" melléklettel egész évre 10 kor., félévre 5 kor., negyedévre 2.50 kor. A Hivatalos Közleményeket az anyaegyházak és felsőbbrendű iskolák ingyen kapják. Hirdetés ára oldalanként 32 kor. (H ÁRTALOM: Isten megelőző kegyelme. Ch. W. után. — A nőcsempészet meggátlásáról. Stromp László. — Külföldi krónika. Dr. Szlávik Mátyás. — Missióügy. A diakonissaiigy. Jánossy Lajos. — Egyházi élet. Isten megelőző kegyelme. — Jesaiás 65. 24 : „Lesz pedig, hogy mielőtt könyörögnek, máién meghallgattam, alig hogy szólnak, már én válaszoltam. — Ugyan ki érthetné meg e szavakat inkább, mint a sziile? Hiszen még

1 ki se forrott, még csak sarj adózó vágyaknak megelőző megértése, ez épen a szülei szeretet lényege. A szülei szeretet előre látja a komoly válságokat, a melyek gyermekének külső s belső életében elkövetkeznek. Ám nem beszél sokat rólok, de arra törekszik, hogy ellenök gyermekét minden oldalról felvértezze. Isten nevelése is ilyen. 0 sein várja be, a míg majd mi kérdezzük őt. Még mi nein is sejtjük, mi vár reánk, mikor ő már jóval előbb az ő szent és jó gondolatait őrökként rendelte köröttünk. Még fel se fogjuk a lelkünkben megfogant sejtést, mikor ő már régen megértette gondolatainkat. S ha aztán a elöntő órában utána kiáltunk: ő már régen meghallotta azt s választ is adott már reá... Istennek ez igéje által az emberiség egész eddigi múltja, összes vívmányaival és tanulságaival, a mi tulajdonunkká válik. Ám ebből komoly kötelességünk is fakad, az, hogy megfigyelésünk tárgyává tegyük a saját eddigi életünket is s ismerjük fel abban is Istennek nevelő szózatát. Tán észre fogjuk így venni, hogy összes kérdéseinkre, vágyainkra és tépelődéseinkre a választ ő megadta már réges-régen. Ch. W. után. A nőcsempészet meggátlásáról. A nőcsempészet meggátlására vonatkozólag e napokban a belügyminiszter érdekes utasításokat adott azon collectiv rendeletében, a mely a határszéli rendőrségnek teendőit és feladatait körvonalozza az itt előforduló különböző helyzetekkel és eshetőségekkel szemben. Erkölcsi s humanisztikus szempontból, hozzátehetjük bátran, a keresztyén emberiség szempontjából e rendeletet, főleg a nőcsempészet meggátlására vonatkozó részében, magunk is kell, hogy a legmelegebben üdvözöljük s kivánjuk, hogy annak nyomában menedéke támadjon azon szerencsétlen teremtéseknek, a kiket olykor könnyelműség, olykor hiszékenység, legtöbbször azonban bűnös fondorlat sodor oly helyzetbe, a hol nyomban bekövetkezik az erkölcsi halál. Hiszen a lapokban úgyszólván napról-napra olvashatják a feljajdulást például azon, főleg a Balkánon bizonyos lelketlen kerítők által űzött leánykereskedés miatt, a melynek legtöbbnyire erdélyi magyar leányok lesznek áldozataivá, a kiket ama lelketlen gazok különféle címeken, legtöbbnyire valamely reájok váró jó alkalmaztatás ürügye alatt kivándorlásra csábítanak s kik csak, a mikor vélt rendeltetésűk helyére elérkeztek, tudják meg, hogy szörnyű módon megcsalták őket . . . A miniszteri rendelet részletes utasításokat ád az ily „kivándorlási ügynökök", helyesebben kerítők s az ezek által „kivándorlásra" csábított áldozatok megfigyelése, feltartóztatása, előbbieknek megbüntetése, utóbbiaknak a társadalom és család számára való megmentése dolgában s a határrendőrségnek különösen fontos erkölcsrendészeti feladatává teszi, hogy a határszéli vasúti vagy gőzhajó-állomásokra megérkező, vagy azon állomásokról elutazó közönséget feltűnés nélkül, a személyes szabadság megóvása és különösen a nők erkölcsi érzületének és jóhírnevének tiszteletben tartása mellett mindig megfigyelje és a nőcsempészetnek minden titkolt és leplezett módját megakadályozza s arra ügyeljen, nehogy a kivándorlás ürügye alatt leánykereskedés legyen űzhető. Szerény nézetünk szerint ez a magára igen dicséretes és humánus rendelet nagy dolog ugyan s sokat lendíthet korunk egy szégyenletes bűnfoltjának a halványítására ; ám azért egész munkát végezni, ama bűnfoltot korunk lelkiismeretéről végkép eltüntetni semmiféle miniszteri rendelet, semmiféle és ha még oly tökéletes és erélyes rendőri intézkedés sem lesz képes. A baj társadalmi baj s azért rajta gyökeresen csakis a társadalom segíthet. És itt is első sorban a keresztyén társadalom. .. Azok a bitang üzérek, a kik ez aljas üzletből élnek, nem keresztyének, még ha tán a keresztséget vették is s azok a szerencsétlen lelkek, a kik ezeknek hálójába könnyelműen belementek, rendszerint sejtelemmel sem bírnak az ember keresztyén értelemben vett nagy erkölcsi méltóságáról, ebből fakadó kötelességeikről Istennel, felebarátaikkal (ezek közt első sorban szüleikkel s családjókkal) s önmagukkal, lelkiismeretükkel, becsületükkel