Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-01-05 / 1. szám

EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 14^ 1906 bullája ellen " — „Megújított és megismételt fellebbezés a pápától a zsinathoz." — „A pápa és hívei könyveinek elégetéséről." — „A lipcsei baknak, A lipcsei bak fele­letére." (Emser ellen). — „A gyónók kioktatása" „A wormsi tárgyalások." — Valamennyi iratot kiegészítik azon levelek, a melyek azok keletkezésére s jellemére — s magyarázó jegyzetek, a melyek azok tartalmára vannak hivatva világot vetni. Az egyes iratok fordítása dr. Masznyik nyelvének ismert zamatos magyarságát dicséri. Méltón sorakozik hozzá a levelek fordítása, a mely Márton Jenő pozsonyi lyc. tanár tollának szerez megérdemelt becsületet. A kötet tartalma kerek egész s ez magyarázza meg és indokolja az említett három főreformátori iratnak újból való közlését, dacára annak, hogy azok alig 4 éve jelentek meg a Magyar Prot. írod. Társaság kiadásában. Tényleg, ha már egyszer e kötet volt kiadandó, abból az a három irat ki nem maradhatott, amúgy legbecse­sebb részét képezi. Bár viszont, tekintettel arra, hogy az e három iratot tartalmazó kötet a Prot. írod. Társa­ság tagsági illetéke címén közel 1500 példányban el van terjedve: nem hinnők, a mit nagyon sajnálnánk, hogy a Luther-Társaság e 2-ik kötetének oly kelete volna, mint megérdemelné a kötet is, az ügy is. Véle­ményünk szerint e kötet kiadásával még nyugodtan lehetett volna pár évet várni s addig más anyaggal állni elő. A kötet által alapforrásul használt wittembergi híres német kritikai kiadás (az ú. n. császárkiadás) sem tartja be tudvalevőleg a krónika sorrendet de a külön­böző köteteket szabad változatosságban bocsátja nyil­vánosságra. Ennek igen helyes oka van: t. i. szabad időt engedni az egyes kötetek anyagának feldolgozásá­val megbízott tudósok számára, hogy munkájokban a záros terminus által korlátozva ne legyenek. Pedig olyik kötet több utánjárást igényel, főleg a variansok miatt, több nehézséggel kell összeállításában megküzdeni, tar­talmi szempontból is egyiknél több akadályt kell eltávo­lítani, mint tán egy másiknál, a mely azért hamarább elkészülhetvén, hamarább is jelenhetik meg. Hasonló elvi okból helyesnek és kívánatosnak tar­tanok, ha a szerkesztő az egész anyagot kötetekbe cso­portosítva egy teljesen kész és a legutolsó pontig kidol­gozott részletes munkaprogrammot készítene s a munkát ilyforinán osztaná ki az arra hivatott munkások között, hogy ezeknek legyen kellő idejök és módjok munkájokat alaposan elvégezni, s a kötetek is évről-évre, ha tán nem is programmszerű rendben, de biztos egymásutánban, követhessék egymást. így aztán az emlékmű befejezése 1917-re a legjobban biztosítva lesz. Stromp László. Szarvasi (leákévek (1862—1873.) címen előfizetési felhívást hirdet Ruttkay Sándor salgótarjáni ev. lelkész egy humorisztikus rajzokat tartalmazó kötetre, melyet a szarvasi főgymnasiumi új épület felavatása alkalmára, illustratióval, főként egykori tanárainak arcképeivel dí­szítve, 15—20 ív terjedelemben szándékozik közre­bocsátani. A kötet ára 2 korona. Minden 10 kötet után egy kedvezménypéldány jár. Krisztus visszajövetele címen előfizetési felhívást hirdet Lukácsy Imre diósviszlói református lelkész is egy munkára, a mely bibliai és lélektani bizonyítékok felhasználásával azt igyekszik kimutatni, hogy a hit és józan okosság szerint várható-e és milyen alakban a Krisztus visszatérése. A mű kiváltképen a Krisztus isten­ségében kételkedők, s a tudás fényétől elvakult hitet­lenek meggyőzésére óhajt szolgálni segédeszközül Három főrészben tíz fejezetre oszlik s 12—14 nyomatott ívre terjed. Tartalma a következő : Bevezetés. I. rész. Jóslatok az Ujtestamentomban Krisztus visszajövetele felől. 1. Fej. Jóslatok a Krisztus visszajöveteléről. 2. Fej. Jóslatok a Szentlélek megtes­tesüléséről. 3. Fej. Krisztus visszajövetele vagy a Szent­lélek megtestesülése. II. Rész Otestamentomi jóslatok a Messiás felől. 4. Fej. Történelmi könyvek jóslatai. 5. Fej. Költői köny­vek jóslatai. 6. Fej. Prófétai könyvek jóslatai. III. Rész. A megtestesülés. 7. Fej. A világosság ébredése. 8. Fej. A világosság támadása a sötétség ellen. 9. Fej. A sötétség támadása a világosság ellen. 10. Fej. A világosság győzelme. Befejezés. A munka előfizetési ára fűzve 3 kor., csinos kötés­ben 3"80 kor. (Bolti ára 4, illetve 4 80 kor. leend.) Az előfizetőknek 1906 január hó végén — az előfizetési díj beküldése esetén bérmentve, a nélkül utánvéttel — kül­detik szét. Ez alkalommal megrendelhető ugyancsak kedvez­ményes áron szerző „János evangéliumának magyará­zata" című angolból átdolgozott munkájának mindkét kötete 3 — 3 koronáért, (Bolti ára 4—4 kor.) Drews P., Der evangelische Geistliche in der deutschen Vergangenheit. Mit 110 Abbildungen und Beilagen nach Originalen, grösstentheils aus dem XV. bis XVIII. Jahrhundert. Jena (Diederichs) 1905. 145 lap. Ára kötve 5.50 márka. E gazdagon illusztrált és változatos és tartalmas mű a „Monographien zur deutschen Kulturgeschichte" c. vállalat 12-dik kötete. Mert hát nincs az a társadalmi állás, a melynek a reformációtól kezdve napjainkig oly élénk és tevékeny része volna a szellemi népélet fejlesz­tésében, mint épen az ev. lelkészi állás. A német nemzet valódi nagyjai tudományos, technikai és irodalmi tekin­tetben nagyobbára a lelkészi családokból kerültek ki. A németek kulturális és szellemi kifejlődésének törté­nete elválaszthatatlan az ev. papság történetétől. Szerzőnk sorra egymásután következő fejezetekben bemutatja a reformáció, az orthodoxia, a 30 éves háború, a pietismus és a felvilágosodás és rationalismus német ev. papságának élet- és jellemképét. Á reformáció teljesen átalakította a lelkészi hivatal állását. A középkori aristokratikus papság helyére, a melyben az őspogány pap és biró folytatódott, a demo­kratikus polgári jellegű ev. papság lépett, a mely minden hierarchiai fokozatok mellőzésével önálló felelősséggel gondozza önálló gyülekezetét. Luther szerint „a pápa és a püspök nem más, mint pap, s a papok is püspökök." Az egyetemes papság eszméje lépett a középkori privi­legizált papság helyére, a melylyel szemben az újabb idők korszelleme egészen más értelmi és erkölcsi köve­telményekkel lépett föl, mint a középkor szelleme a r. kath. pappal szemben. Három tényező alkotta meg az új ev. papi állást, ú. m. a theol facultások, az evang. hatóságok s magának a középkori papságnak legjobbjai. Rettenetesen degenerált papságot vett át a reformáció a középkorból. A sok gúnyoros „papi tükör" képe a megmondhatója, hogy milyen sűlyedt papi állapotok voltak a reformáció hajnalán. Tagjai legtöbben „obscuri viri" voltak a szó teljes értelmében. „A papi állás bajai" — mondja találóan Luther — oly számosak, hogy a mindenható Istennek elegendő joga és oka volna a r. kath. egyház megsemmisítésére." Még olyan emberekről

Next

/
Thumbnails
Contents