Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-02-03 / 6. szám

70 1905 IRODALOM. Az e rovatban ismertetett könyveket a szerkesztőség útján is meg leket rendelni a pénz előzetes megküldése vagy utánvétel mellett. A „kassai vértanuk". Révész Kálmán kiváló szorgalmú történetbuvárunk, a kinek már sok homályos részlet földerítését, sok alaptalan hiedelem eloszlatását köszönjük, a három boldoggá avatott vértanú esetét teljesen tisztázta a Protestáns Szemle 1899. évi folyamában. Egykorú kútfőkből, a melyeket a Történelmi Tár 1896. évi füzeteiben tett közzé, teljesen világos, hogy a kérdéses hitvallók közönséges katonai garázdálkodásnak estek áldozatul. Hasonló eset akárhányszor előfordul, mert a legrendesebb hadseregnek is van alja, mely a hadi fegyelmet nem szíveli s a hol csak hozzáfér, pusztít és öl rakásra. Nyers ösztöneit elégíti ki vele. A hajdúk garázdasága isme­retes dolog. A szelidlelkü Rimay szerint, a ki Bocskay mellett élt, a hajdúk elméjében „egy szikrányi keresztyénség sem ragadott". Illésházyné azt írja róluk, hogy „Liptóságot úgy hagyták, mint egy szedett szőlőágat". Például jóval ké­sőbb, Rákóczi Ferenc szabadságharca idején, a császári tá­bornokok vezetése alatt a felizgatott vad rác sereg a r. kath. templomokat és zárdákat felgyújtotta, két kanonokot, négy jezsuitát, három franciskánust Pécsett, a közeli vidéken pedig ismét három barátot és három plébánost felkoncolt, Vesz­prémben a kis prépostot a kifosztott székestemplomban verte agyon. A két eset teljesen egy s mi következetességből azt ajánlanánk X. Piusnak, hogy a veszprémi és pécsi hullákat is vegye fel a boldogok folyton gyarapodó galleriájába. De hát itt nincsen protestánsokról szó. Nem közlünk itt Révész alapos értekezéséből kivonatot, sőt inkább minden érdeklődőt ráutalunk, olvassa el saját sze­mével és ítéljen tulajdon esze szerint. Egy egykorú jezsuita vers, melyben tajtékzik az eretnekgyülölet, Rákóczi Györgyöt és Alvinczy Pétert tartja az eset értelmi szerzőjének. Ter­mészetesen, mert szüksége van a papság kultuszának. Ez a szempont náluk háttérbe szorítja a történelmi igazságot s a valóságból áhítatra sarkaló szenttörténetet csinál. A városi jegyzőkönyv, Szepsi Laczkó Máté krónikája s Gindely közle­ménye a szász állami levéllárból, sőt magának Pázmánynak egy munkája szerint is (Falsae originis monuum Hungarica­rum succit. refutatio) a katonák dühe volt a haláleset oka. Balásíi Tamás csak úgy általában veti oda, hogy Alvinczy a szerző, mert a háborúra ő izgatta Bethlent. Körmendi Lukács pasquilusából lassanként átment történeti iratokba s minden egyes átvételnél me »fiadzott. A kik „ vértanú, hitvalló" voltukat vitatják, mind r. kath. papok és 16 közül 14 jezsuita. A térítgetés kísérlete, éheztetés, kínzás mind mese. A főkoronatanu — a kinek vallomására a jezsuita írók rárak­ták okoskodásuk fövényházát, Gadóczi Bálintné — a kit kor­társai, mint a Debreczeni Protestáns Lap Mihalik József Kassai ötvösség története című munkájából közli, — közön­séges romlott asszony, falufarka s férfiak után ólálkodó er­kölcstelen személy. Megjegyzendő, hogy Mihalik nem protes­táns ember, hanem katholikus, de mivel történetíró, tehát az igazságot irja. Szalay, Horváth, Fraknói, Szilágyi Sándor, Angyal Dávid, tehát a kiknek nevére, történetirói hitelére építhetünk, Révészszel egyezően beszélik el a kassai véreng­zés történetét. De mivel még nem haladtunk annyira, hogy minden ember a saját lábán tudna járni s a célzatos, jezsuita fészekben költ híresztelésben kételkedni merni, — a boldoggá avatások még alkalmasint folytatódni fognak a naiv és hiszé­keny lelkek szendergetésére. a jóízlés bántalmára s az emberi itélő ész nem utolsó mulatságára. Kapi Bélának A Biblia és a Társadalom című értekezése kapható a szerzőnél Körmenden (Evang. lelkész­lakás). Ára 50 fillér s bélyegekben is beküldhető; a meg­rendelők a füzetet bérmentve kapják. E magvas, vonzóan s tárgyszeretettel irt tanulmányt, mely a biblia társadalomrefor­máló hatásáról szól, melegen ajánljuk közönségünk figyelmébe. A dunántúli papi értekezlet azzal becsülte meg, hogy külön kinyomatta s a kerületbeli lelkészeknek megküldötte. Megjelent könyvek. Rácz Károly: A pozsonyi vér­törvényszék áldozatai 1674-ben. III. füzet. Ára 1 korona. — Az ősmagyar vallás emlékeiről. Ára 50 fillér. — Bereczky Sándor: A keresztyén egyház rövid története. Elemi iskolák felső, polgári és középiskolák alsó osztályai számára. Ára 80 fillér. Szerkesztői üzenetek. N. L. Die Christliche Welt, Der Alte Glaube, Evang. Kirchen­zeitung (heti lapok). Deutsch-evangelische Blatter, Protestantische Monatshefte (havi lapok). Ezenkívül számos más néplap, tudomá­nyos theol. folyóirat van, a melynek mindegyiknek megvan a maga hű közönsége. Külön folyóirata vau az egyházi művészet­nek, a mire nálunk alig gondolnak. Az Őrálló nemsokára egyházi életünknek ez elhanyagolt ágából is hoz szakszerűen tájékoztató cikkeket. Az idézett folyóiratok könyvárús útján megrendelhetők (Budapesten, KókaiL. IV., Károly-körút 1.) vagy akár közvetlenül is. Többeknek. A kiknek levéllel tartozunk, szíves türelemre kérjük Lapunk olvasóit, főkép a lelkész, tanár és tanítói urakat tisztelettel kérjük, hogy az egyházukban előforduló eseményekről, gyűlésekről stb. bennünket értesíteni szíveskedjenek. Költségüket megtérítjük s fáradságukat is díjazzuk. Fontos hírekről idő rövid­sége esetén táviratot is szívesen veszünk. A közleményt a szedés könnyítése végett a papírlapnak csak egyik oldalára kell írni. A cikkeket is díjazzuk s éppen ezért szigorú mértékkel mérünk. Föléledt csodák.*) *) Ma, mikor első londoni tárcánkat közöljük, jelezni akar­juk abbeli szándékunkat, hogy lapunk közönségét időről-időre értesítjük tárcák vagy rövidebb közlemények révén azon esemé­nyekről, melyek a protestáns világ egyik nagy központjában, Angliában mennek végbe. Körvonalozni kívánva e tervünket, hangsúlyozzuk, hogy nem egy-egy felekezet apróbb tényeire vonat­kozó híreket óhajtunk adni, hanem inkább azon nagy intézmé­nyekről szólni, melyek Angliában a vallási életet mindig oly erőssé, életteljessé tették, a milyenek a vallás ápolása a családban, a társadalom minden tagjának közreműködése valami munka révén a maga temploma körében, — a vasárnapi iskolák, — a jótékony vállalatok csodával határos sikerei stb. Mikor azt jelezzük, hogy híreinkből nem fogunk kizárni egy angliai felekezetet sem, teszszük ezt annak tudatában, hogy mint magyarok, tartozunk önmagunk­nak e szabadelvűséggel, mert hisz az angolok maguk is gyakran fejezik ki bámulatukat a fölött, hogy nálunk mennyivel kevesebb a szűkkeblű elszigetelődés a felekezetek között. Tekintsünk tehát az ő körükben is minden valláshoz tartozó derék munkást annak a mi, az emberiség hasznos tagjának, a ki, bár tartozzék bármely templomhoz, magával hozta a földre azt az isteni küldetést, hogy a maga körében tegye meg azt, a mi hatalmában áll arra nézve, hogy ne hagyja itt ezt a világot ugyanolyan gyanánt, a milyennek találta, hanem váljék az az ő élete folytán valamivel jobbá, szebbé és boldogabbá. Mai cikkünk arról az óriás erejű, szinte csodával határos mozgalomról szól, a mi Anglia szellemi életének mai legérdekesebb jelensége. y Szerk. Hornyánszky Viktor cs. és kir udvari könyvnyomdája Budapesten.

Next

/
Thumbnails
Contents