Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-02-03 / 6. szám

70 1905 IRODALOM. Az e rovatban ismertetett könyveket a szerkesztőség útján is meg leket rendelni a pénz előzetes megküldése vagy utánvétel mellett. A „kassai vértanuk". Révész Kálmán kiváló szorgalmú történetbuvárunk, a kinek már sok homályos részlet földerítését, sok alaptalan hiedelem eloszlatását köszönjük, a három boldoggá avatott vértanú esetét teljesen tisztázta a Protestáns Szemle 1899. évi folyamában. Egykorú kútfőkből, a melyeket a Történelmi Tár 1896. évi füzeteiben tett közzé, teljesen világos, hogy a kérdéses hitvallók közönséges katonai garázdálkodásnak estek áldozatul. Hasonló eset akárhányszor előfordul, mert a legrendesebb hadseregnek is van alja, mely a hadi fegyelmet nem szíveli s a hol csak hozzáfér, pusztít és öl rakásra. Nyers ösztöneit elégíti ki vele. A hajdúk garázdasága ismeretes dolog. A szelidlelkü Rimay szerint, a ki Bocskay mellett élt, a hajdúk elméjében „egy szikrányi keresztyénség sem ragadott". Illésházyné azt írja róluk, hogy „Liptóságot úgy hagyták, mint egy szedett szőlőágat". Például jóval később, Rákóczi Ferenc szabadságharca idején, a császári tábornokok vezetése alatt a felizgatott vad rác sereg a r. kath. templomokat és zárdákat felgyújtotta, két kanonokot, négy jezsuitát, három franciskánust Pécsett, a közeli vidéken pedig ismét három barátot és három plébánost felkoncolt, Veszprémben a kis prépostot a kifosztott székestemplomban verte agyon. A két eset teljesen egy s mi következetességből azt ajánlanánk X. Piusnak, hogy a veszprémi és pécsi hullákat is vegye fel a boldogok folyton gyarapodó galleriájába. De hát itt nincsen protestánsokról szó. Nem közlünk itt Révész alapos értekezéséből kivonatot, sőt inkább minden érdeklődőt ráutalunk, olvassa el saját szemével és ítéljen tulajdon esze szerint. Egy egykorú jezsuita vers, melyben tajtékzik az eretnekgyülölet, Rákóczi Györgyöt és Alvinczy Pétert tartja az eset értelmi szerzőjének. Természetesen, mert szüksége van a papság kultuszának. Ez a szempont náluk háttérbe szorítja a történelmi igazságot s a valóságból áhítatra sarkaló szenttörténetet csinál. A városi jegyzőkönyv, Szepsi Laczkó Máté krónikája s Gindely közleménye a szász állami levéllárból, sőt magának Pázmánynak egy munkája szerint is (Falsae originis monuum Hungaricarum succit. refutatio) a katonák dühe volt a haláleset oka. Balásíi Tamás csak úgy általában veti oda, hogy Alvinczy a szerző, mert a háborúra ő izgatta Bethlent. Körmendi Lukács pasquilusából lassanként átment történeti iratokba s minden egyes átvételnél me »fiadzott. A kik „ vértanú, hitvalló" voltukat vitatják, mind r. kath. papok és 16 közül 14 jezsuita. A térítgetés kísérlete, éheztetés, kínzás mind mese. A főkoronatanu — a kinek vallomására a jezsuita írók rárakták okoskodásuk fövényházát, Gadóczi Bálintné — a kit kortársai, mint a Debreczeni Protestáns Lap Mihalik József Kassai ötvösség története című munkájából közli, — közönséges romlott asszony, falufarka s férfiak után ólálkodó erkölcstelen személy. Megjegyzendő, hogy Mihalik nem protestáns ember, hanem katholikus, de mivel történetíró, tehát az igazságot irja. Szalay, Horváth, Fraknói, Szilágyi Sándor, Angyal Dávid, tehát a kiknek nevére, történetirói hitelére építhetünk, Révészszel egyezően beszélik el a kassai vérengzés történetét. De mivel még nem haladtunk annyira, hogy minden ember a saját lábán tudna járni s a célzatos, jezsuita fészekben költ híresztelésben kételkedni merni, — a boldoggá avatások még alkalmasint folytatódni fognak a naiv és hiszékeny lelkek szendergetésére. a jóízlés bántalmára s az emberi itélő ész nem utolsó mulatságára. Kapi Bélának A Biblia és a Társadalom című értekezése kapható a szerzőnél Körmenden (Evang. lelkészlakás). Ára 50 fillér s bélyegekben is beküldhető; a megrendelők a füzetet bérmentve kapják. E magvas, vonzóan s tárgyszeretettel irt tanulmányt, mely a biblia társadalomreformáló hatásáról szól, melegen ajánljuk közönségünk figyelmébe. A dunántúli papi értekezlet azzal becsülte meg, hogy külön kinyomatta s a kerületbeli lelkészeknek megküldötte. Megjelent könyvek. Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. III. füzet. Ára 1 korona. — Az ősmagyar vallás emlékeiről. Ára 50 fillér. — Bereczky Sándor: A keresztyén egyház rövid története. Elemi iskolák felső, polgári és középiskolák alsó osztályai számára. Ára 80 fillér. Szerkesztői üzenetek. N. L. Die Christliche Welt, Der Alte Glaube, Evang. Kirchenzeitung (heti lapok). Deutsch-evangelische Blatter, Protestantische Monatshefte (havi lapok). Ezenkívül számos más néplap, tudományos theol. folyóirat van, a melynek mindegyiknek megvan a maga hű közönsége. Külön folyóirata vau az egyházi művészetnek, a mire nálunk alig gondolnak. Az Őrálló nemsokára egyházi életünknek ez elhanyagolt ágából is hoz szakszerűen tájékoztató cikkeket. Az idézett folyóiratok könyvárús útján megrendelhetők (Budapesten, KókaiL. IV., Károly-körút 1.) vagy akár közvetlenül is. Többeknek. A kiknek levéllel tartozunk, szíves türelemre kérjük Lapunk olvasóit, főkép a lelkész, tanár és tanítói urakat tisztelettel kérjük, hogy az egyházukban előforduló eseményekről, gyűlésekről stb. bennünket értesíteni szíveskedjenek. Költségüket megtérítjük s fáradságukat is díjazzuk. Fontos hírekről idő rövidsége esetén táviratot is szívesen veszünk. A közleményt a szedés könnyítése végett a papírlapnak csak egyik oldalára kell írni. A cikkeket is díjazzuk s éppen ezért szigorú mértékkel mérünk. Föléledt csodák.*) *) Ma, mikor első londoni tárcánkat közöljük, jelezni akarjuk abbeli szándékunkat, hogy lapunk közönségét időről-időre értesítjük tárcák vagy rövidebb közlemények révén azon eseményekről, melyek a protestáns világ egyik nagy központjában, Angliában mennek végbe. Körvonalozni kívánva e tervünket, hangsúlyozzuk, hogy nem egy-egy felekezet apróbb tényeire vonatkozó híreket óhajtunk adni, hanem inkább azon nagy intézményekről szólni, melyek Angliában a vallási életet mindig oly erőssé, életteljessé tették, a milyenek a vallás ápolása a családban, a társadalom minden tagjának közreműködése valami munka révén a maga temploma körében, — a vasárnapi iskolák, — a jótékony vállalatok csodával határos sikerei stb. Mikor azt jelezzük, hogy híreinkből nem fogunk kizárni egy angliai felekezetet sem, teszszük ezt annak tudatában, hogy mint magyarok, tartozunk önmagunknak e szabadelvűséggel, mert hisz az angolok maguk is gyakran fejezik ki bámulatukat a fölött, hogy nálunk mennyivel kevesebb a szűkkeblű elszigetelődés a felekezetek között. Tekintsünk tehát az ő körükben is minden valláshoz tartozó derék munkást annak a mi, az emberiség hasznos tagjának, a ki, bár tartozzék bármely templomhoz, magával hozta a földre azt az isteni küldetést, hogy a maga körében tegye meg azt, a mi hatalmában áll arra nézve, hogy ne hagyja itt ezt a világot ugyanolyan gyanánt, a milyennek találta, hanem váljék az az ő élete folytán valamivel jobbá, szebbé és boldogabbá. Mai cikkünk arról az óriás erejű, szinte csodával határos mozgalomról szól, a mi Anglia szellemi életének mai legérdekesebb jelensége. y Szerk. Hornyánszky Viktor cs. és kir udvari könyvnyomdája Budapesten.