Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-11-17 / 47. szám

I év Budapest, 1905. november 17. 47. szam. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP A HAZAI NÉGY EVANGELIKUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egy íven, a Hivatalos Közlemények, mint az Ev. Őrálló melléklete, minden két hétben. FELELŐS SZERKESZTŐ : KOVÁCS SÁNDOR theol. akad. tanár Pozsony, Konvent-utca 11. szám. A lap ára egész évre 8 kor., félévre 4 kor., negyedévre 2 k. A „Hivatalos Közlemények" melléklettel egész évre 10 kor., félévre 5 kor, negyedévre 2.50 kor. — A Hiv. Közi. a főlap nélkül egész évre 4 kor. — A Hiv. Közl.-t az anyaegyházak és felsőbbrendű iskolák ingyen kapják. Ára az Őrálló megrendelőinek 2 kor., külön 4 kor. A kéziratot a szerkesztőhöz, a hirdetés szövegét és díját a kiadóhivatalba kell küldeni. KIADÓHIVATAL : HORNYÁNSZKY VIKTOR hirlapkiadóhivatala, Budapest, V., Akadémia-u. 4. TARTALOM: Bachát Dániel püspök beköszöntője az egyetemes gyűlésen. — Az 1848. XX. t.-c. Madár Mátyás. — Egyetemes gyűlés. — Egyházi élet. — Irodalom. — Pályázat. Bachát Dániel püspök bekösz Méltóságos és Főtisztelendő Egyetemes Közgyűlés! Megjelenve az egyetemes egyház e díszes körében, bányai egyházkerületünk részéről és annak élén, [ nem jelenek meg mint ismeretlen és idegen. Három évtizeden át voltam szakadatlanul tagja ezen közi gyűlésnek, egyetlenegy alkalommal sem hiányoztam róla s többnemű bizottságánál is működtem. Hatásköröm megváltozott, kibővült, én a régi maradtam, a régi oly érteiemíxm, hogy nem hozok semmi újat egyházi közigazgatásunk ezen legfőbb testületébe; a régi alapon, a kipróbált régi elvek vallása mellett foglalom el itteni díszes helyemet. Hozom a régi hitet, a mely soh sem évül el; a régi hűséget, a mely egyházi intézményeink és törvényeinkhez tántoríthatatlanul ragaszkodik; a régi szeretetet, a mely soha el nem fogy. Hitre, erős hitre van szükségünk, arra az élő hitre, a mely a jó cselekedetekben nyilatkozik meg, mely forrása minden üdvös eszmének, minden életre való gondolatnak s záloga egyházunk szebb és jobb jövőjének. Midőn egyházunk sajkája a világi ^ üldözés és elnyomatás borzalmas idejében veszélyesen ide-oda hányatott, dicső elődeink szilárd liite, isteni kegyelem mellett megvédelmezte, megtartotta és a béke révébe juttatta azt. A mi kerületünk pecsétjén ez a felirat áll: „Non periclitatur, in medio ejus Christus!" Benne bízunk, benne hiszünk, nincs okunk kishitüeknek lennünk, mert neki engedelmeskedik a tenger, egyetlen szavára, intésére elállnak a szelek. Ezt a hitet hozom, ebben élni, működni és küzdeni fogok s meg vagyok győződve, hogy a hit fejedelme megóvja, megtartja és megáldja övéit! Hozom a régi hűséget. A sáfárokban ez kívántatik meg, hogy mindegekben híveknek találtassanak. Szép örökség jutott minekünk. A lelkiismeret intője az egyetemes gyűlésen. szabadsága, egyházi önkormányzatunk oly drága kincseink, a melyeket hálás örökösökként szent kötelességünk fentartani és öregbíteni. Ezen magyarhoni ág. hitv. evang. keresztyén egyetemes egyházunk legfőbb közigazgatási fórumának tagjaként Ígérem, hogy hűségesen fogok arra törekedni, hogy a törvényt magam is megtartsam s mások által is megtartassam. Ertem nemcsak a törvény betűjét, hanem annak éltető szellemét is. A történelmi fejlődésnek következménye, —említé a tavalyi egyetemes közgyűlésünket megnyitó beszédében az egyetemes felügyelő úrunk ő Méltósága, — hogy az egyházi közélet súlypontja egyházkerületeinkben fekszik. A kerületekben alakul egyházunk közvéleménye. Az így már megalakult közvélemény jelentkezik egyetemes gyűlésünkön és uralja egyetemes gyűlésünket! Egy testnek, az egyetemnek, vagyunk tagjai a kerületek. Hogyha a szeretet által egybeforrunk, akkor a kerületek és az egyetem összhangzó működése biztosítva van, mert mi az apostoli gondolkozás magaslatára emelkedünk, mely szerint: „sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig mindnyájan egymásnak tagjai vagyunk. Róm. XII. 5. Az egy testnek tagjai közötti egyetértést, egymás iránti igaz testvéri szeretetet éleszteni, ápolni leend szent törekvésem, hogy ott, a hol egy tag örvendez, örvendezzenek az összes tagok, és a hol egy tagnak fájdalmai nagyok, azt érezzék az összes tagok. És ezzel az egyetem méltóságos Elnöksége, a nmélt. és mélt. kerületek világi elnökei, főtisztelendő püspök urak és az egyházegyetem összes tényezői, részemről eddig is nagy mérvben tapasztalt becses jó indulatába ajánlom magamat.