Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-09-15 / 38. szám

1905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 375 A bécsi udvar, a mint követküldóséből is látható, itt is tervszerűen jártéi, kétr. k. főpap mellett két lutherá­nus követet rendelt, a kik mint magyarok és evangélikusok nagy befolyással bírtak az evangelikus rendek sorában s működésűk a nemzeti védelem, alkotmányért folyó harc egységére határozottan veszedelmes lehetett és szaka­dásra vezethetett volna a szécsényi gyűlésen, ha a pártok, ellentétbe jutott felekezetek felett a hazafiságnak a szíve­ket összeforrasztó szelleme nem lebegett volna. (Folyt, köv.) OKTATÁSÜGY. Szarvasról. Mondják képiesen, hogy az iskola az egyház tűzhelye. Az életfentartás gondjainak szolgálatá­ban álló e tűzhelyen, néha — nagy ritkán — örömtüzek lángoszlopa is fel-felragyog. Ilyen örömtűz lángja csap fel most a szarvasi ág. h. ev. főgymnasiumból, mely 103 éves fönnállása után új székházat épít. Igaz, hogy ez új székház képítéséhez az állam tetemes segélynyúj­tása nélkül nem lehetett volna hozzá se kezdenünk, de ma már ezen tény nem azt bizonyítja, hogy tehetetlenségig szegények vagyunk, mint inkább azt, hogy szegénysé­günk dacára teljesített közművelődési szolgálatunkat az állam elismeri s méltányolni kész, midőn az iskola új székházának kiépítésében századokon át fenmaradó emlé­ket emel ezidőszerint saját áldozatkészségének. Vajha az állam ezen méltányló segédkezése még inkább fel­fokozná protestáns iskoláinkban azon hagyományos buzgó­ságot, melylyel azok a mostoha múltban is szolgálni törekedtek hazánk valláserkölcsi és hazafias irányú köz­művelődését ! Az állami segítség arányában a régi nyomott egy­emeletes épület szomszédságában lesz a szarvasi főgym­nasiumnak kétemeletes székháza. Délkeleti irányban a főutcára nyíló emeletenként 17 ablakos ablaksorral ott emelkedik már a fedél alatt álló középület, melyben tágas tantermek, könyvtári, szertári, kísérleti, tanácsko­zási helyiségek kellő számban és kényelemben várják a jövő tanuló és tanári nemzedéket, a felfokozódó és áldásos sikerekben gazdagabb munka bíztató remé­nyében. Az őszi és jövő tavaszi idő alkalmas napjai elég kedvezők lehetnek az építkezés és belső fölszere­lésre, úgy, hogy 1906. szeptemberében már az új gymn. épületben indíthatja meg az iskola fennállásának és működésének 105-ik évét. Az új épület mellett pedig a most használatban levő ó-épület, mely 1791-től Fessedik Sámuel volt szarvasi lelkész áldozatkészségét s korát megelőző gyakorlati bölcseségét hirdeti, mikor azt a nép anyagi boldogulását szívén hordozó pap practicum oeconomicum institumnak tervezve létesítette, nagyjában a Bányai Egyházkerület tulajdonába átmenendő tanítóképző-intézet helyéül fog berendeztetni. De álljunk meg egy kissé. Itt már az oltár örömlángja halványabban világít, sőt a lecsapó felszél azt a füsttől és koromtól meglátnunk is alig engedi. De dobjuk el e képies beszédet. A 420 ezer lelket számláló Bányai Egyházkerület tíz egyházmegyéjével csaknem 500 ág. h. ev. népisko­lájával eddig tanítóképzővel nem rendelkezett. Fennállott ugyan — fecskefészek gyanánt — a szarvasi főgymna­siumhoz támaszkodva 1860-tól Szarvason évek óta a létkérdésével küzdő elemi tanítóképző, melyet az előbb egységes békési egyházmegye létesített és az 1895-ben háromra szervezett egyházmegyéknek örökül hagyott. Keletkezésekor megfelelt ugyan e szakintézet a hozzá­fűződő várakozásnak s adott a békési egyházmegye nép­iskoláinak kellő képzettségű, hasznavehető s egyéneiben olykor kiváló jóhirű tanítókat is. De az országos fejlő­dés, a tanítóképzés ügyének közoktatási törvényeinkben való szabályozása s mind teljesebb kialakulása mind­inkább ferde helyzetbe hozta ezen anyagilag erőtlen szakintézetet. Az intézetnek életfejlődésén segíteni kivált a köz­igazgatási nehezségek miatt három külön egyházmegyére széteső békési egyházmegye, midőn szétosztást tervező gyűlésein elvül kimondta, hogy a szarvasi tanítóképzőt a Bányai Egyházkerületnek felajánlja. Mindeddig azon­ban a kerület nem volt abban az anyagi kedvező hely­zetben, hogy a szarvasi tanítóképzőt átvegye. A mult kerületi gyűlés kimondotta az elvet, hogy a szarvasi tanítóképzőt átveszi, a maga erejéből és az állami segít­ség igénybevételével s kifejleszti, önállósítja, ha az eddigi fentartó egyházmegyék a helyiség használatát, az eddigi fölszerelést s a tanítóképzők számára eddig adott előnyö­ket és kedvezményeket továbbra is biztosítja. íme az intézet további sorsát s megerősödését biztosító szerződéses viszony szabatos körvonalozású megállapítása és kölcsönös elfogadása áll ma napirenden. Kár azonban, hogy e tárgyban némi zűrzavaros szétesés mutatkozott az eddigi fentartó három egyházmegye minap lefolyt közgyűlésén. Nevezetesen a békési és csanácl-csongrádi ág. h. evang. egyházmegyék közgyűléseiken a ker. által tárgyalás és elfogadás végett beterjesztett szerződéstervezetet minden pontjában elfogadták. Ellenben az aradbékési egyház­megye a Békéscsabán augusztus 9-én tartott közgyűlésein a szerződés két pontját kifogásolván a szerződést ezen alakjában elfogadhatónak nem találta. így tehát a tova­fejlődés elé onnan származnak akadályok, honnan mi, a protestáns tanítóképzés ügyének régi szolgái, biztos támogatókra számítottunk. Ez az a füst és korom, mely az öröm lángját elhomályosítja. Lehet azonban, hogy a Bányai Egyházkerület októberben tartandó közgyűlése a püspöki beiktatás örömünnepét azzal teszi majd emlé­kezetessé, hogy a tervezett szerződés pontjait az arad­békési egyházmegye aggályainak eloszlatására alkalma­san módosítván, lehetővé fogja tenni azt, hogy a szarvasi tanítóképző a nagy kerületnek pártfogása és vezetése alatt oly korszerű szakintézetté fejlődjék, mely ellen se a közoktatási törvény, se a józan protestáns paedagogika alapján kifogásokat tenni ne lehessen. Adja Isten, hogy így legyen ! Benka Gyula. KÜLFÖLDI KRÓNIKA. Az evangeliuni sociális ereje. A német „evang. sociális kongressus" múlt havi, XVI. évi hannoverai közgyűlésén kiválóbb szónokainak előadásaiban nagy igazságok hangzottak el az evangelium sociális erejéről. így mindjárt Harnack tanár, az illustris nevű berlini egyház- és dogmatörténetíró a maga 800 hall­gató előtt tartott nagyszabású megnyitójában arra utalt, hogy a keresztyénség soha el nem múló eminens köte­lességeket ró úgy az egyesre, mint a társas.közösségre a belső és külső jólét emelése és fejlesztése tekinteté­ben. Úgy az egyesnek, mint a társas közösségnek szük­sége van a közélet terén tiszta és világos főre, nemes érzületre és főleg szilárd akaratelhatározásra és cselekvő­ségre. E tekintetben különösen érvényesül Kant gyönyörű mondása, hogy semmi sem jó feltétlenül, hanem csak a jó akarat és semmi sem más feltétlenül csudálatraméltó, mint a csillagos ég mi felettünk s az erkölcsi törvény mi bennünk. Helyes és okos belátással, valódi keresztény

Next

/
Thumbnails
Contents