Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)
1905-09-15 / 38. szám
1905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 375 A bécsi udvar, a mint követküldóséből is látható, itt is tervszerűen jártéi, kétr. k. főpap mellett két lutheránus követet rendelt, a kik mint magyarok és evangélikusok nagy befolyással bírtak az evangelikus rendek sorában s működésűk a nemzeti védelem, alkotmányért folyó harc egységére határozottan veszedelmes lehetett és szakadásra vezethetett volna a szécsényi gyűlésen, ha a pártok, ellentétbe jutott felekezetek felett a hazafiságnak a szíveket összeforrasztó szelleme nem lebegett volna. (Folyt, köv.) OKTATÁSÜGY. Szarvasról. Mondják képiesen, hogy az iskola az egyház tűzhelye. Az életfentartás gondjainak szolgálatában álló e tűzhelyen, néha — nagy ritkán — örömtüzek lángoszlopa is fel-felragyog. Ilyen örömtűz lángja csap fel most a szarvasi ág. h. ev. főgymnasiumból, mely 103 éves fönnállása után új székházat épít. Igaz, hogy ez új székház képítéséhez az állam tetemes segélynyújtása nélkül nem lehetett volna hozzá se kezdenünk, de ma már ezen tény nem azt bizonyítja, hogy tehetetlenségig szegények vagyunk, mint inkább azt, hogy szegénységünk dacára teljesített közművelődési szolgálatunkat az állam elismeri s méltányolni kész, midőn az iskola új székházának kiépítésében századokon át fenmaradó emléket emel ezidőszerint saját áldozatkészségének. Vajha az állam ezen méltányló segédkezése még inkább felfokozná protestáns iskoláinkban azon hagyományos buzgóságot, melylyel azok a mostoha múltban is szolgálni törekedtek hazánk valláserkölcsi és hazafias irányú közművelődését ! Az állami segítség arányában a régi nyomott egyemeletes épület szomszédságában lesz a szarvasi főgymnasiumnak kétemeletes székháza. Délkeleti irányban a főutcára nyíló emeletenként 17 ablakos ablaksorral ott emelkedik már a fedél alatt álló középület, melyben tágas tantermek, könyvtári, szertári, kísérleti, tanácskozási helyiségek kellő számban és kényelemben várják a jövő tanuló és tanári nemzedéket, a felfokozódó és áldásos sikerekben gazdagabb munka bíztató reményében. Az őszi és jövő tavaszi idő alkalmas napjai elég kedvezők lehetnek az építkezés és belső fölszerelésre, úgy, hogy 1906. szeptemberében már az új gymn. épületben indíthatja meg az iskola fennállásának és működésének 105-ik évét. Az új épület mellett pedig a most használatban levő ó-épület, mely 1791-től Fessedik Sámuel volt szarvasi lelkész áldozatkészségét s korát megelőző gyakorlati bölcseségét hirdeti, mikor azt a nép anyagi boldogulását szívén hordozó pap practicum oeconomicum institumnak tervezve létesítette, nagyjában a Bányai Egyházkerület tulajdonába átmenendő tanítóképző-intézet helyéül fog berendeztetni. De álljunk meg egy kissé. Itt már az oltár örömlángja halványabban világít, sőt a lecsapó felszél azt a füsttől és koromtól meglátnunk is alig engedi. De dobjuk el e képies beszédet. A 420 ezer lelket számláló Bányai Egyházkerület tíz egyházmegyéjével csaknem 500 ág. h. ev. népiskolájával eddig tanítóképzővel nem rendelkezett. Fennállott ugyan — fecskefészek gyanánt — a szarvasi főgymnasiumhoz támaszkodva 1860-tól Szarvason évek óta a létkérdésével küzdő elemi tanítóképző, melyet az előbb egységes békési egyházmegye létesített és az 1895-ben háromra szervezett egyházmegyéknek örökül hagyott. Keletkezésekor megfelelt ugyan e szakintézet a hozzáfűződő várakozásnak s adott a békési egyházmegye népiskoláinak kellő képzettségű, hasznavehető s egyéneiben olykor kiváló jóhirű tanítókat is. De az országos fejlődés, a tanítóképzés ügyének közoktatási törvényeinkben való szabályozása s mind teljesebb kialakulása mindinkább ferde helyzetbe hozta ezen anyagilag erőtlen szakintézetet. Az intézetnek életfejlődésén segíteni kivált a közigazgatási nehezségek miatt három külön egyházmegyére széteső békési egyházmegye, midőn szétosztást tervező gyűlésein elvül kimondta, hogy a szarvasi tanítóképzőt a Bányai Egyházkerületnek felajánlja. Mindeddig azonban a kerület nem volt abban az anyagi kedvező helyzetben, hogy a szarvasi tanítóképzőt átvegye. A mult kerületi gyűlés kimondotta az elvet, hogy a szarvasi tanítóképzőt átveszi, a maga erejéből és az állami segítség igénybevételével s kifejleszti, önállósítja, ha az eddigi fentartó egyházmegyék a helyiség használatát, az eddigi fölszerelést s a tanítóképzők számára eddig adott előnyöket és kedvezményeket továbbra is biztosítja. íme az intézet további sorsát s megerősödését biztosító szerződéses viszony szabatos körvonalozású megállapítása és kölcsönös elfogadása áll ma napirenden. Kár azonban, hogy e tárgyban némi zűrzavaros szétesés mutatkozott az eddigi fentartó három egyházmegye minap lefolyt közgyűlésén. Nevezetesen a békési és csanácl-csongrádi ág. h. evang. egyházmegyék közgyűléseiken a ker. által tárgyalás és elfogadás végett beterjesztett szerződéstervezetet minden pontjában elfogadták. Ellenben az aradbékési egyházmegye a Békéscsabán augusztus 9-én tartott közgyűlésein a szerződés két pontját kifogásolván a szerződést ezen alakjában elfogadhatónak nem találta. így tehát a tovafejlődés elé onnan származnak akadályok, honnan mi, a protestáns tanítóképzés ügyének régi szolgái, biztos támogatókra számítottunk. Ez az a füst és korom, mely az öröm lángját elhomályosítja. Lehet azonban, hogy a Bányai Egyházkerület októberben tartandó közgyűlése a püspöki beiktatás örömünnepét azzal teszi majd emlékezetessé, hogy a tervezett szerződés pontjait az aradbékési egyházmegye aggályainak eloszlatására alkalmasan módosítván, lehetővé fogja tenni azt, hogy a szarvasi tanítóképző a nagy kerületnek pártfogása és vezetése alatt oly korszerű szakintézetté fejlődjék, mely ellen se a közoktatási törvény, se a józan protestáns paedagogika alapján kifogásokat tenni ne lehessen. Adja Isten, hogy így legyen ! Benka Gyula. KÜLFÖLDI KRÓNIKA. Az evangeliuni sociális ereje. A német „evang. sociális kongressus" múlt havi, XVI. évi hannoverai közgyűlésén kiválóbb szónokainak előadásaiban nagy igazságok hangzottak el az evangelium sociális erejéről. így mindjárt Harnack tanár, az illustris nevű berlini egyház- és dogmatörténetíró a maga 800 hallgató előtt tartott nagyszabású megnyitójában arra utalt, hogy a keresztyénség soha el nem múló eminens kötelességeket ró úgy az egyesre, mint a társas.közösségre a belső és külső jólét emelése és fejlesztése tekintetében. Úgy az egyesnek, mint a társas közösségnek szüksége van a közélet terén tiszta és világos főre, nemes érzületre és főleg szilárd akaratelhatározásra és cselekvőségre. E tekintetben különösen érvényesül Kant gyönyörű mondása, hogy semmi sem jó feltétlenül, hanem csak a jó akarat és semmi sem más feltétlenül csudálatraméltó, mint a csillagos ég mi felettünk s az erkölcsi törvény mi bennünk. Helyes és okos belátással, valódi keresztény