Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)
1905-09-08 / 37. szám
362 EVANGEL lliUS ŐRÁLLÓ 1905 akadályozza a katliolikusok előrenyomulását s így szolgálunk legjobban egyházunknak. Valóban Nugent atya felfogását egészében csak helyeselni tudjuk, bár mi a magunk álláspontjáról a r. kath. jelző helyett mindenütt inkább a keresztyén szót használjuk : meg lévén arról győződve, hogy a keresztyén erkölcs, a melyet Jézus hirdetett és meg élt, egyedül az a biztos alap, a melyen minden társadalmi rend és jólét felépülhet s az evangélium egyedül az a kulcs, a melylyel minden sociális baj és kérdés gyökerében megoldható. A keresztyénség az az elv, a mely a haladást nemcsak, hogy ki nem zárja, hanem egyenesen megköveteli, azon intésével: legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes. Ámde kíváncsiak vagyunk, hogyan tudná Nugent atya bzigazolni, hogy a r. kath. egyház a haladás barátja: azon egyház, a melynek kebelében egy „Syllabus" megszülethetett, s a mely minden ő neki csak legkevésbbé is ellenmondó elvet vagy tant mint veszedelmes újítást indexre ítél?! Ha Nugent atya amolyan XV-ik századbeli spanyol vagy XVÍI-ik századbeli francia formára létesítendő modern r. kath. államról álmodozik: elfelejtheti-e, hogy ama spanyol nagyhatalom történeti fényét örökre elhomályosítja az inquisitio gyászos emléke, s hogy ama francia nemzeti nagyságra következett a XVIII. század szükségszerű szellemi reactiója, mely aztán a nagy francia forradalomban érte el teljes kitörését. Valóban igaza van Nugent atyának, hogy a katholicismusnak nem szabad megelégednie azzal, hogy doktrínáit terjeszsze s elvei felsőbbségére utaljon: de nem ebben áll-e épen az egyedül üdvözítő tanító egyháznak lényege ? Bizony-bizony, a mi Nugent atya szavaiban igaz és megszívlelni való, nem r. kath. gondolat az... hanem a protestáns világnézet hatásának egyik igen érdekes jele ós példája... A dunáninneni kerület nagy hete. Mozgalmas napjai voltak augusztus utolsó hetében Pozsonynak. A dunáninneni kerület tartotta évi beszámolóját, közgyűlését, a melyet megelőztek a szokásos előkészítő bizottsági ülések. A különböző elemekből alakult kerületnek Pozsony a természetes központja. Ott van a kerületi pénztár, az egyik középiskola, a theol. akadémia, a ker. leányiskola s erre felé vannak a legszebb múlttal bíró s legnagyobb jelentőségű, legvirágzóbb egyházak. Mindez érthetővé teszi, hogy ebben a kerületben mintegy 10 év óta Pozsony a közgyűlések állandó székhelye. A kerületi közgyűlés most is mozgalmas, érdekes, népes volt, bár egy-két jellemző alak most hiányzott a képből. Hiába keressük az agg Szontágh Pál tiszteletre méltó alakját, eltűnt örökre. Rokona Szontágh Antal is elköltözött a kerületből. Az egyházmegyei felügyelők közül az idén betegség vagy más irányú elfoglaltság miatt többen elmaradtak, így Láng Lajos, Lepossa Dániel, Kosztolányi Sándor, gr. Zay Miklós, b. Solymosy Ödön, Laszkáry Pál. A nagytekintélyű kar képviseletében csupán 3-an jelentek meg, Beniczky Árpád (Nógrádból), a ki másnap a világi elnököt is helyettesitette, Lenhardt Károly és dr. Simkó Lajos. Az esperesek közül nem hiányzott senki (Raab Károly, Händel Vilmos, Madár Miksa, Trsztyénszky Ferenc, Csulik Lajos, Ringbauer Gusztáv, Krizsan Zsigmond, Hollerung Károly, Jánosy Lajos). Ott volt ellenben Osztroluczky Géza trencséni főispán, tb. ker. főjegyző, a ki évek óta állandóan hiányzott. A kerület ismertebb nevei közül fölemlítjük még a következőket: Schleiífer Károly, Biszkup Béla, Schönviszner Kálmán, Ebner Gusztáv, Szekerka Pál, Bogyiczky Mihály, Riesz Károly, Bándy Endre, Krupecz István, Gaál Mihály, Maróthy Emil, Hrk János, Fuchs János, Wenk Károly egyháziak, Farbaky István, Szemere Béla, dr. Tomassevics Ferenc, Szulyovszky Aurél, Hacker Károly, dr. Dobrovits Mátyás, dr. Kéler Zoltán, Sziklai Ottó, Leidenfrost Tódor, Csonka Zsigmond, dr. Markovits Gyula, j Heim Károly, Szilvay Gusztáv, Swigruha Pál világiak, ! dr. Masznyik Endre, Király Ernő, Hirschmann Nándor, Stromp László, Frűhwirth Samu az oktatói karból. Az egyházi sajtót Kovács Sándor, az Evang. Őrálló szerkesztője képviselte, a kit a pozsonyvárosi egyházmegye küldött a kerület gyűlésére. 21-én egész nap a bizottságok tárgyaltak. Munkájuk még a következő nap jó részét is igénybe vette. 22-én azonban már három, az egész kerület figyelmét felölelő gyűlés is volt; délelőtt a gyámintézet, délután a papi értekezlet s a közgyűlést előkészítő kerületi értekezlet. Mind e tanácskozások régi szokás szerint a theol. akadémia tanácstermében folytak le, a kerületi közgyűlés pedig az új lyceum tágas tornatermében tárgyalt. A kerületi gyámintézet. A gyámintézet gyűlését a köztiszteletben álló Raab Károly egyházi elnök nyitotta meg. Miután a világi elnök, Láng Lajos v. b. t. t. nem volt jelen, helyettesül Laszkáry Gyula ker. felügyelőt kérték fel, a ki e tisztre kész szívvel vállalkozott. Raab Károly szendéitető, tömör elnöki jelentésben számolt be a gyámintézet múlt évi működéséről. Jelentése nem a számok tömegével igyekszik hatni, hanem átlátszó, célszerű csoportosításával. Megtudjuk belőle, hol volt legáltalánosabb, legmélyrehatóbb a keresztyén munkának ez a fajtája s hol maradt viszonylag parlagon művelő kéz híján ez az áldott munkamező. Tartalmát igazi krisztusi szellem hatotta át s csak helyeselni tudjuk azt a kijelentését, hogy buzgóságunkat azonban nem szabad pusztán a számok, az összegek nagysága után megítélni. A szív, a belső élet a fő. „Ha minden marhámat a szegényeknek adnám is, de szeretet nincsen bennem, semmi vagyok." A jelentés különben nem volt teljesen beszámoló. Nyitra elkésett a beszámolással, — mint utóbb az esperes előadásából kitűnt, nem rosszakarat, hanem véletlen akadály miatt s így gyűjtésének eredményét csak a jövő évi közgyűlés veheti számba. Többet adakozott a tavalyi összegnél. A kerületbeli hivek különben 5884 K-t gyűjtöttek. A legnagyobb részt az idén is Pozsony szolgáltatta, t. i. 1563 K-t. Azonban számos egyház akadt, mely erejéhez mérten igyekezett a vezéregyház nyomába. 50 K-n fölül adakoztak a következő gyülekezetek: Losonc (50 K), Nógrádszentpéter (54 K), Bakabánya (55 K), Balassa-Gyarmat (57 K), Misérd (61 K). Báth (65 K), Gálos (66 K), Léva (68 K). Zay-Ugrócz (67 K), Modor II (75 K), Körmöcbánya (80 K'), Selmecbánya (90 K), Székesfehérvár (112 K), Bazin (139 K), Komárom (141 K). Nagyszombat (172 K), Modor I (199 K). Egy lélekre a pozsonyvárosi egyházmegyében 15"8 fill, Barsban 8'6 fill., Pozsonymegyében 7 3 fill., Fehér-Komáromban 5'3 fill, esik Leghátul Trencsén áll 0"9 fillérei. A községek arányszáma ily sorban következik: Modor 1 52 fill, (egyszersmind az eddig elérhető legmagasabb eredmény), Nagyszombat 18'6 fill., Pozsony Kosztolány 14'2 fill., Léva 13-9 fill., Székesfehérvár 13 6 fill., 9Komárom 13 3 fill., Misérd 12 fill., Szent-György 10 6 fill., Puszta-Födémes és Somorja 9 fill. E sorban legelői állnak a pozsonymegyei
