Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-04-21 / 17. szám

164 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1905 a Jézus Krisztusban való hitre vezet s itt megint megtalálunk könyvünkben minden erre vonatkozó lényeges pontot. Külön szakasz szól a kiengesztelésről és megváltásról, mint a Krisz­tusnak azon munkájáról, a mely által új viszonyt hoz létre a szent Isten és a bűnös ember között, az atyai és gyermeki viszonyt (kiengesztelés), de egyúttal oly alapra helyezi az embert, a melyen állva szabaddá lesz az üdvét akadályozó hatalmaktól (megváltás). Hogy az ember a kiengesztelés és megváltás áldását tényleg élvezhesse, szükség, hogy közös­ségbe jusson Krisztussal. Ez pedig ismét isteni mű, a Szent­lélek munkája, a ki a kegyelmi eszközök által működik. Igen tanulságos a kegyelmi eszközökről szóló rész, a mely kimutatja, mint alkalmazkodik a kegyelem az embernek Isten­től alkotott természetéhez, midőn üdvét ugyanoly módon közvetíti, mint a hogyan az ember általában szellemi javak birtokába jut, t. i. szervei, illetőleg érzékei által, melyek a lélek és szellem szolgálatában vannak. A kegyelmi munkásság tárgyaként az egyház körén belül ismeri fel magát az ember s így a keresztyén hit szükségképen az anyaszentegyházban való hitet is magában foglalja mint üdvös intézményben és üdvközösségben való hitet. Az ember, a ki így fölismerte Istentől való eredetét, bukását, de egyúttal az Istennek az ember megmentésére irányuló tevékenységét is, a jövőbe tekintve a teljes diadalra jutó Isten országában, a feltáma­dásban és örök életben találja meg megnyugvását és ennek a hitnek alapja szintén a Krisztus, az élő és majdan vissza­térő Megváltó, a ki által eljut a világ és az ember céljához a tökéletességhez és lesz új ég és új föld és Isten lesz min­den mindenekben. E végső dolgokban való hit által lesz a keresztyén világnézet teljes, megnyugtató egészszé. Weitbrecht könyvét újra melegen ajánljuk. A ki figye­lemmel átveszi, okulást és megnyugvást meríthet belőle s talán azt fogja mondani: „Miért nem figyelmeztettek már előbb erre a könyvre ? Adja Isten, hogy nemsokára magyar nyelven is adhatunk híveink kezébe ilyen munkát! P. H. Pályázatok. A liptói ág. h. ev. egyházmegyébe kebelezett német­lipcsei egyházban elhalálozás folytán megüresedett a lelkészi állomás. Az istentiszteleti nyelv tót. A lelkészi állomással összekötött évi javadalom megfelelő lakáson, kerten, bel­telken kivül: A) készpénzben: a) az egyház pénztárából 800 kor., b) politikai község pénztárából 210 kor., c) offér­toriumok megváltása 200 kor., d) tőkekamatban 80 kor., e) kolleda kb. 250 kor., f) stólákban kb. 520 kor., g) búza megváltása 80 kor. összesen 2140 kor. B) Ter­mészetben : a) egy rét után kb. 80 kor., b) 15 hektó rozs 150 kor., c) 8 hektó árpa 64 kor., d) 25 öl 2' puha tűzifa 225 kor., e) szántó és erdő után kb. 120 kor., összesen 639 kor. A pályázni kívánók, — ha rendes lelkészek — egyszerű jelentkezéseiket, ha nem azok, de a lelkészi állásra képesitvék, kérvényeikkel együtt theologiai tanul­mányaik elvégzéséről, felavatásukról s eddigi működé­sükről szóló bizonyítványaikat, — illetőleg azoknak hiteles másolatait — küldjék f. évi május 4-ik napjáig bezá­rólag alólirott espereshez. Kelt Liptó-Hybbén, 1905. április 12-én. Simkovic János, Ruziak János, liptói esperes. esper. felügyelő. 71/1905. A vbrassói magyar evangelikus egyházközség segéd­lelkészt keres. Kötelessége: a hitoktatás az állami isko­lákban és segédkezés a lelkészi teendőkben. Javadalma: 1200 K évi fizetés és a stólajövedelem egy része; továbbá 2 szobából és egy konyhából álló lakás. Pályá­zók kellően felszerelt kérvényeiket folyó évi május hó 20-ig szíveskedjenek Moór Gyula lelkész cimére beküldeni. Brassó, 1905. április hó 2-án A brassói magyar evang. egyházközség tanácsa. * A zólyomi ág. hitv. ev. egyház hitoktató segéd­lelkészt keres. Javadalma 1200 K évi fizetés havi elő­leges részletekben s egy bútorozott szobából álló lakás. Bővebb felvilágosítást alulírott lelkész ad. Az állás máj. 1-én elfoglalandó. Zólyom, 1905. április 9-én Dr. Huszágh István, orszgy. képviselő, egyh. felügyelő. Blatnicky Pál, lelkész. Helyreigazítás. Az Evang. Őrálló 13. számában közzétett szerkesztői nyilat­kozatban azt állítottuk, hogy Veres József esperes Luther műveit nem rendelte meg, szegény káplánja ellenben igen. Veres József az Evang. Egyház és Iskola utolsó számában állításunknak mind a két részét tagadta. Bizonyságul megküldötte szerkesztőségünk­nek a békési egyházmegye 1904. évi közgyűlésének jegyzőkönyvét s szerkesztőnkhöz intézett levelében ennek alapján közlött adataink helyreigazítását kérte. A kérésnek készségesen helyet adunk s közlésünket a következőképen helyesbítjük. Az említett jegyző­könyv 12. lapján az esperesi jelentésben tényleg azt olvassuk, hogy az esperesi hivatalnál Luther müveire többek közt az oros­házi egyház és Veres József is megrendelőül jelentkezett. Örömmel állapítjuk meg tehát, hogy ő szintén támogatni készült a nagy jelentőségű vállalatot. (Mindig örömünkre szolgál, ha valakiről olyat constatálhatunk, a mi az illetőnek becsületére válik). Ellen­ben kétségtelen igazság az, hogy nyilatkozatunk keltéig Veres József megrendelése sem a bányakerületi püspöki hivatalhoz, sem a Luther-Társaság pénztárához, sem az Evang. Theol. Otthon fel­ügyelőjéhez, a kit a kiadó Luther-Társaság a vállalat kezelésével megbízott, be nem érkezett, noha a theol. akadémia 1904. évi évkönyvében külön színes értesítésen, később a képes és minden esperesi s lelkészi hivatalhoz küldött ismertető gyűjtőiven, az összes lapokban, magában az Evang. Egyház és Iskolában is közzétett felhívásban a megrendelőket felkértük a szíves jelent­kezésre, hogy a könyvet elküldhessük. E szerint a mi állitásunk a tényeknek megfelelt, mert Veres József megrendelő szándékáról nem lehetett tudomásunk. Meg vagyunk győződve, hogy ezen elfeledkezését rövid úton pótolja, sőt már most is Öt más társával együtt, a kiknek nevét a jegyzőkönyvből tudtuk meg, megrende­lőnek tekintjük, nevét a jegyzékbe beigtatjuk s kívánsága szerint kötött vagy fűzött példánynyal kielégítjük. Wolf József segéd­lelkész a nálunk levő rendelőív bizonysága szerint még 1904. januárban jelentkezett, a művet megkapta, árát is megfizette. Mivel kérdéses válaszában Veres József a lapjának járó tiszteletpéldány­ról kétértelműén szól, megemlítjük, hogy a megőrzött feladó­vevénynyel tudjuk igazolni, hogy az Evang. Egyház és Iskolának 1904. okt. 26 án a tiszteletpéldányt kötelességszerűen elküldöttük. Azt hiszszük, jelen sorainkkal az ügyet tisztáztuk, Veres Józsefet is igazoltuk. Szerkesztői üzenetek. Lapunk olvasóit, főkép a lelkész, tanár és tanítói urakat tisztelettel kérjük, hogy az egyházukban előforduló eseményekről, gyűlésekről stb. bennünket értesíteni szíveskedjenek. Költségüket megtérítjük s fáradságukat is díjazzuk. Fontos hírekről idő rövid­sége esetén táviratot is szívesen veszünk. A közleményt a szedés könnyítése végett a papírlapnak csak egyik oldalára kell írni. A cikkeket is díjazzuk s éppen ezért szigorú mértékkel mérünk. A kik valamely elmaradt lappéldányt sürgetnek, vagy egyéb, a kiadóhivatal hatáskörébe tartozó ügyet akarnak elintézni, kérjük, ne forduljanak a szerkesztőséghez, hanem egyenesen a kiadóhivatal­hoz, mert az esetleges panaszok így nyerhetnek leggyorsabb és legegyszerűbb elintézést. A hirdetések egyenest a kiadóhivatalhoz küldendők. Olvasóinknak és jóbarátainknak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk. HORNYÁNSZKY V. CS. ÉS KIR. UDVARI KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Thumbnails
Contents