Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-04-21 / 17. szám

162 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1905 tisztelt nevet vívott ki. Bács-Bodrogh vármegye jubileumi monográfiájába megírta a bácsi protestánsok történetét. Kiadta a kiskéri egyházközség 100 éves történetét. Leirta Bács-Bodrogh vármegye csatornáinak keletkezését és kiterjedését. Költő is volt s igen sikerült költemények jelentek meg tőle magyar és német nyelven. Mióta egyetlen, kitűnő szorgalmú s nemes jellemű fiát, felsőgymnasiumi tanuló korában hét év előtt elvesztette, egészsége is hanyatlott. Fejgörcsei miatt rengeteget szenvedett, míg végre halála előtt 10 nappal szélütés érte és beszélőképességét megszüntette. Földi pályája 50V

2 évig tartott. A gyászszertartást hozza közel álló barátai végezték. Az udvarban Petri Károly alesperes űjsóvei lelkész, a templomban Belohörszky Gábor főesperes beszélt fölötte, a ki valódi apostoli vigasztalást lehelő gyászbeszéddel állított emléket elköltözött munkatársának, utána Róth Béla, óverbászi lelkész a boldogultnak életrajzát olvasta, a sírnál Zlak Péter, járeki lelkész imádságot és áldást mondott. Nyugodjék békében a megfáradt szolga s a kegyelem Istene részesítse halhatatlan lelkét — örök boldogságban ! Bierbrunner Gusztáv. Jákfa s Terestyénfa (az Uraiújfalui gyülekezet filiái Vasmegyében) egyesülten népiskolát szerveztek. A mult évben építették fel a csinos tanító lakást és tantermet, a mely épülethez a telket szintén pénzen vásárolták. A vétel és az építkezés nagy áldozatokat követelt a hívektől. A tanítói javadalomhoz az állam szép összeggel járul, mely nélkül e tanítói állomás létre nem jöhetett volna. Dicséretet érdemel az eddigi anyagyülekezet (Uraiújfalu) híves készsége is, melylyel filiáinak ezen elválását nemcsak, hogy meg nem nehezítette, hanem elő is segítette; magára vállalván a tiliák által eddig viselt iskolai terheket. Ötven kis tanulónak nyújtatott ez által alkalom, hogy saját falujában találhassa fel a tudomány forrását Folyó április hó 9-én avatta fel az esperes ezen új iskolát. Nyomban utána az uraiújfalui lelkész iktatta hivatalába az új tanítót, a ki szép beszédben köszönte meg a feléje hajolt bizalmat és fogadta, hogy hű munkása lesz az Úr szőlőjének. Mivel az érdeklődőknek nagy számát, kik a két községből és a szomszéd községekből sereglettek össze

; a 60 tanulóra épült tanterem be nem fogadhatta, az ünnepély az iskola udvarán folyt le. Az ünnepély után a vidéki tanítók, lelkészek és felügyelők Sarródi, az uraiújfalui gyülekezet főgondnoka házánál barátságos beszélgetésre s számos felköszöntők által fűszerezett ozsonnára gyűltek egybe, a mit csak azért említek fel, mivel a vendégszerető házigazda s áldozatkész egyháztag azt az összeget, melyet a leányegyház vendégeinek ellátására megszavazott (úgy tudom 50 —60 koronát) ő vissza ajándékozta a gyülekezetnek harmonium alapra, melyet az esperes a hivők megerősítéséért és a felavatási cselekvényért neki felajánlott tiszteletdíjjal szaporí tott. Harmoniumra a többi tanszerek mellett, melyek még teljesen hiányoznak, nagy szükség van. nemcsak az énektanítás céljából, hanem azért is, mivel a tanító fel van hatalmazva, hogy vasárnaponkint délután könyörgéseket tarthasson. Kund. Protestáns esték. Pozsonyban ápr. 15-én volt a böjti cyclus utolsó estéje. Felolvasott Kovács Sándor theol. akad. tanár a XVIII. századi protestáns egyházi életről. Felolvasása egy részlet az Athenaeum sajtó alatt levő új egyháztörténetéből. Perjéssy Steiner Paula k. a. Liszt Magyar rhapsódiáját játszotta zongorán s végiil Masznyik Endre dr. köri alelnök tartalmas beszéddel berekesztette a felolvasásokat s megható szavakkal utalt a közeledő nagy ünnepekre. A theol. énekkar Rákóci F. imádságát s a Stabat Mater dolorosát adta elő. Választási hírek. Lónyabányán folyó hó 9-én iktatták be Svelda Géza volt zólyomi esp. segédlelkészt hivatalába Frenyó Gyula szentpéteri és Ferenczy Samu losoncz-tamási lelkészek. A népes és nagy kiterjedésű vadosfai articularis gyülekezet lemondott lelkészének, Laucsek Jónásnak, utódául ennek fiát László Miklóst jelölte egyhangúlag. Református lelkészválasztás. A Budapest józsefvárosi lelkészválasztás f. hó 18-án éjfélkor fejeződött be. Megválasztatott dr. Szabó Aladár theol. tanár 476 szótöbbséggel Juhász László ref. s.-lelkésszel szemben. IRODALOM Az e rovatban ismertetett könyveket a szerkesztőség útján is meg leket rendelni a pénz előzetes megküldése vagy utánvétel mellett. Csokonai Vitéz Mihály A „Protestáns Irodalmi Társaságnak" egyéb céljai mellett főleg az adja meg a létjogosultságot, ha legfőbb feladatául annak a kimutatását tartja, hogy mennyivel járult hozzá a hazai protestantismus a nemzeti műveltség templomának fölépítéséhez. E szempontból kívánatos, hogy a mint Szabó József megtette Tompával, protestáns költőink életírására első sorban mi magunk vállalkozzunk. A költő szellemi fejlődésére, sőt egész irányára mindig nagy hatással vannak gyermek- és ifjúkori benyomásai, de ezt egy más felekezetbeli teljesen soha meg nem érti, sőt igen gyakran tárgyi tévedésekbe is eshetik. Kiáltó példa erre Csokonai, kinek halála százéves évfordulóját most ünnepelte a debreceni „Csokonai-kör", noha sajnálattal kell megállapítnunk, hogy ez ünneplésnek a Beöthy koszorúján s néhány alkalmi beszéden és ódán kívül egyéb nyoma nem maradt. íme Csokonai egyik legalaposabb életírója, Haraszti Gyula, egész komolyan azt írja, hogy Csokonainak „kezei közt volt a húsvéti legation kapott összeg s egyik buzdultabb percében megszűnt tétovázni: becsületes visszapótlás szándékával hozzányúlt és — Pesten termett." És hogy később az el nem számolás lett volna a költö kollégiumból való kizárásának a legfőbb oka. Pedig minden protestáns ember tudja, hogy a legatio jövedelme egészen a legátus diáké, tehet vele, a mit akar. Egyáltalán, a benne rejlő tanulság kedvéért, érdemes volna a Csokonai tanuló éveinek történetét még egyszer megírni. A régi tanrendszernek megvolt egy nagy érdeme : elég időt hagyott az önképzésre. Csokonai és társai nyelvek tanulására szövetkeznek s az olvasott idegen írók müveit kivonatokban ismertetik meg egymással. Csokonai maga megtanult olaszul, németül, franciául és angolul. E kor összes íróit Bessenyei óta az jellemzi, hogy lázas mohósággal kutatják át a világirodalmat s iparkodnak a legkiválóbb költői alkotásokat átültetni és utánozni. Kazinczynak, ha az általa annyira bámult Kis János egy költeményt ír, mindig az az első kérdése: „kit utánzott benne vagy kiből van fordítva." Csoda-e, ha ily felfogás mellett lépten-nyomon átvételekkel találkozunk s Kölcsey két olyan lángelmét, mint Berzsenyi és Csokonai, egyenesen plagiummal vádol. A mi Kis Jánosunk önéletírásában egész naivul azzal védekezik, hogy az átvétel szép, a mi közönségünknek pedig, nem ismervén az eredetit, úgyis mindegy. De e kor íróinak nagyságát éppen az mutatja, ha az idegen hatás ellenére is eredetiek tudnak maradni. Példa rá Csokonainál a Lilla-dalok, Kölcsey szerint a költő Bürgert utánozta, de, bár egy-egy alapeszme rokonságát s egy-egy kép, hasonlat átvételét ki is lehet mutatni, egészben véve minden egyes dal a helyzet és viszony szüleménye. A költői