Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-03-10 / 11. szám

J 905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 112 A inodori ev. kerületi leánynevelő intézet f. hó 6-án ismét sikerült ünnepélyt rendezett. Mint utólagosan kitűnt, ez alkalommal a cél egy tennisz-pálya felszerelésére szolgáló összeg előteremtése volt egy iskolai szinelőadás révén; ez utóbbit viszont az intézet növendékei s hozzátartozóik számára farsangi mulatságul szánták. A vállalkozást mindkét irányban a legfényesebb siker koronázta. A tennisz-pálya biztositva van s az intézet növendékei a nyáron már vigan űzhetik majd e nemes és egészséges játékot; a szinelőadás pedig a legkellemesebb élvezetet nyújtotta a közreműködő növendékeknek s közönségüknek egyaránt. Két színdarabot játszottak a növendékek: egy nemes erkölcsi irányzatú színművet magyarul (..Melitta hercegnő" színmű öt felv., irta Csengey G.) és egy kedves zenés bohóságot németül („Kochstudien in der Musterküche")- Meg kell dicsérnünk a leánykák szabatos összjátékát s ebben a rendező tanítótestület fáradhatatlan nemes buzgalmát. A színelőadás után az intézet megvendégelte összes növendékeit (a bejárókat is), míg a szülők Modor evangelikus előkelőségével külön teremben ültek asztalhoz, a hol hangulatos pohárköszöntők tettek bizonyságot arról a meleg családias szellemről, a mely ez ifjú, de sok reményre jogosító intézetben honol s ennek szinte charismatikus sajátosságát alkotja. így van jól. Csak a hol az iskola és a család egymásra talál s megszentelt közösségbe összeolvad: lehet szó áldott paedagogikai működésről. És szeretet, bizalom, őszinteség csak ott lakozhatik, a hol vígság van, hiszen a vígság éppen a három paedagogikai alapkövetelménynek mintegy a virága . . . Ezért gratulálunk mi főleg a modori leányiskola lelkes tanítói karának, céltudatos igazgatónőjének s a szó szoros értelmében igazi lelki atyjának — Hollerung esperesnek. Választás. Egyházunknak, a papság mellett szellemi főket képviselő legerősebb támasza a középbirtokos osztály volt mindenkor. Ebből kerültek ki felügyelői, a megtámadások alkalmával az önkormányzatnak leghívebb védői és szószólói. Fájdalom, ez az osztály egyre gyengül, sorai ritkulnak. A vegyes házasságok következtében itt éri egyházunkat a legtöbb veszteség s azért kétszeresen fáj, midőn a halál is a legjobbak közül egyet-egyet elragad. Ilyen fájdalmas veszteség érte a felpéczi gyülekezetet, midőn mult évben puritán jellemű, igaz protestáns buzgalmú, áldozatkész felügyelőjét Matkovich Zsigmondot eltemette. Szinte nehéz volt egy ideig gondolni is arra, hogy helyét mással töltsük be, még nehezebb megtalálni azt a férfiút, ki helyét méltón töltse be. De a Szent lélek vezérlő világa végre megmutatta azt Csemez István téthi földbirtokos, a megboldogultnak sógora személyében, a kit a felpéczi gyülekezet febr. hó 19-én tartott közgyűlésében egyhangú lelkesedéssel választott felügyelőjévé. Hálás szívvel kell még megemlítenünk, hogy a meghalt, felejthetetlen felügyelő emlékére a gyászoló család 200 K alapítványt tett, a melynek évről-évre tőkésítendő kamatjai a gyülekezetet ért csapás vagy nagyobb építkezés esetén templomépitésre fordíthatók. Vallásos esték Orosházán. A Kovács Andor ev. lelkész elnöklete alatt működő bizottság febr. hó 26-án tartotta ez idei utolsó vallásos estéjét. A polgári olvasókör nagyterme ez alkalommal is egészen megtelt érdeklődő közönséggel. Az est a következő műsor mellett folyt le. Kezdődött a „Magyar gályarabok éneké"-ve]. Előadták Mendöl Ernő tanító növendékei. Ezt követte Torkos Sarolta k. a. szavalata: Várady Antal „Melyiket" c. költeménye. A költemény megrázó, drámai erejét a kiváló tehetségű fiatal szavaló hölgy teljesen kifejezésre juttatta s a nagyhatású szavalatot szűnni nem akaró taps jutalmazta. Felolvasott Russ Zoltán segédlelkész. „A keresztyénség hatása az emberiség művelődésére" cím alatt egy mindvégig feszült figyelemmel hallgatott szépen kidolgozott, tartalmas dolgozatot. Ezután következett Mendöl tanító növendékeinek „Búcsú a hazától" című éneke. Erre Kovács Andor lelkész, a rendezőbizottság elnöke tartotta meg záróbeszédét, jellemezte az esték célját s köszönetet mondott mindazon tényezőknek, a kik érdekökben fáradoztak s közreműködtek Végül ismét a Mendöl-iskola növendékei énekelték el az „Esti dal

u-1, ez is, valamint az előbbi 2 ének két szólamú volt s a kis leányok csengő, szép hangja nem egy szülő szemébe csalt könnyeket. Ez idén 5 estén a következők olvastak fel: Kovács Andor, Hajts Bálint, Brósz János, dr. László Elek, Russ Zoltán. Az egyházépítő, társadalmi munkát Isten segedelmével a jövőre folytatják. Lelkésziktatás. Szép ünnepség volt márc. 5-én Rákoskeresztúron. Az ottani ág. hitv. ev egyházközség újonnan megválasztott lelkészét, Noszkó Istvánt iktatták be, a ki eddig a budai ág. hitv. ev. egyháznak vallástanára volt. A beiktatást Szeberényi Lajos alesperes, fóthi lelkész végezte. Délben az új lelkész tiszteletére lakomát rendeztek. Az özvegy asszony fillére. Özv. Horváth Sándorné Csapó Katalin, felpéczi lakos, ki az Űr meglátogatása következtében majdnem összes vagyonát elvesztette, néhány év előtt egyetlen leányával Amerikába vándorolt. Mintha az új világban az isteni kegyelem napja kedvezőbben mosolygott volna rájuk, két kezük munkája után egy kis tőkét rakosgattak össze. Az özvegy, hogy háláját Isten iránt kimutassa, boldogult szülei emlékére a felpéczi templomban 130 K-ért szép vörös márványból keresztelő követ állíttatott. „Bizony mondom néktek, hogy e szegény özvegy többet vete a ládába, hogy nem mint a többi". (Márk 12, 43.) Alapkőletétel. Pőstyénben márc. 12-én dr. Baltik Frigyes dunáninneni püspök istentiszteletet tart, a mely után ünnepélyes szertartással leteszik a templom alapkövét Régi óhaj valósul meg e napon s a szép ünnepen lélekben mindnyájan részt veszünk. Az új pőstyéni templom a vágvidéki evangélikusoknak új központja lesz s rövid időn magva a környék falvaiból alakítandó anyagyülekezetnek. Székesfehérvárott március 15-én az evang. gyülekezeti nőegylet (Zsuzsánnák) s az ifjúság együttesen ünnepli meg a szabadság napját. Az ünnepi szónok Zelenka Frigyes lesz, felolvas Gáncs Jenő lelkész, alesperes, szaval Hild Péter, Kicska Sándor, Prohatzka Ud és Paulinyi Géza. Az egyház évkönyvét legközelebb ismertetjük. Halálozások. Özv. Hutter Józsefné szül. Stadler Henriette, Stadler Tófor kir. tanácsos, beszterczebányai evang. egyházfelügyelő nővére 91 éves korában meghalt 1905. febr. 24. Budapesten. Jótékony, nemes szívű nő volt, a budapesti ev. Tabitha-egyletének buzgó választmányi tagja. — Beutel Simon, a Pester Lloyd szedője és tördelője, a ki ötven évet töltött e nehéz munkában, mint a szellemi világosság fáradhatatlan szolgája és terjesztője, meghalt Budapesten. Mannheimból sok viszontagság után került hozzánk s a gyötrő éjjeli dolog között tisztességben megöregedett. Mintaképe volt a derék vallásos munkásembernek.