Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)
1905-03-03 / 10. szám
í. év. Budapest, 1905. március 3. 10. szám. // E7AIGELIKUS OEALLO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP A HAZAI NÉGY EVANGELIKUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egy íven, a Hivatalos Közlemények, mint az Ev. Őrálló melléklete, minden két hétben. A kéziratot a szerkesztőhöz, a hirdetés szövegét és diját a kiadóhivatalba kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ : KOVÁCS SÁNDOR theol. akad. tanár Pozsony, Konvent-utca 11. szám. KIADÓHIVATAL: HORNYÁNSZKY VIKTOR hirlapkiadóhivatala, Budapest, V., Akadémia-u. 4. A lap ára egész évre 8 kor., félévre 4 kor., negyedévre 2 k. A „Hivatalos Közlemények" melléklettel egész évre 10 kor., félévre 5 kor, negyedévre 2.50 kor. — A Hiv. Közi. a főlap nélkül egész évre 4 kor. — A Hiv. Közl.-t az anyaegyházak és felsőbbrendű iskolák ingyen kapják. Ára az Őrálló megrendelőinek 2 kor., külön 4 kor. TARTALOM: Ősök mondásaiból, —p. — Észrevételek a theologiai tanári vizsgálat kérdéséhez. Pröhle Károly. — Evang. Theologusok Otthona. Dr. Masznyik Endre. Kovács Sándor. — Tárca: Egy halhatatlan ember halhatatlan munkája. Stromp László. — Külföldi krónika. Az úrvacsorareform. Krahulecz Aladár. — Egyházi élet. — Szerkesztői üzenetek. Ősök mondásaiból. A Szentírás. (Erasmus.) „A Szentírás mindenekhez egyenlőkép alkalmazkodik. Leereszkedik a kisdedekhez, alkalmazkodik azok zsenge elméjéhez, tejjel táplálja őket, míg- megnövekednek a Krisztusban. De viszont a mint nem mellőzi a kicsinyeket, ép oly csodálatra méltó a felnőttek előtt; a kicsinyeknek kicsiny, a nagyoknak nagy, semmi kort avagy nemet, semmi sorsot avagy állapotot nem mellőz. A napnak áldást hozó ereje itt a földön nem általánosabb, nem hat inkább mindenekre, mint Krisztus tanítása. Egyáltalán senkit sem taszít el, csak azt, a ki önmagának ellensége lévén, magát eltaszítja. . . . Vajha minden nemzet nyelvére át volna ültetve, hogy ne csak a skótok, írek, hanem a törökök, szaracénok is olvashatnák s megismerhetnék. Lehet, hogy sokan nevetnének rajta, de sokakat megnyerne. Bár abból énekelne valamit a földmíves az ekeszarvánál; ebből ütemezne a takács az ő vetélőjéhez; ilynemű elbeszélésekkel rövidítené az út unalmát az utas; ebből merítené beszélgetése tárgyát minden igaz keresztyén. Mert általában olyanok vagyunk, a milyen a napi beszélgetésünk"'. („Paraklesis." Észrevételek a theologiai tanári vizsgálat kérdéséhez. Azon a mult évben először előfordult esettel kapcsolatban, hogy gyakorló lelkészek is jelentkeztek theologiai tanári vizsgálatra — a mely kezdeményezésnek bizonyos tekintetben örvendetes folytatása Ígérkezik — a theol. tanári vizsgálat kérdése is napirendre került. Első nyilvános jele ennek az a figyelmet érdemlő cikk, mely e tárgyról e lap 5. számában dr. Szlávik Mátyás theol. tanár úr tollából megjelent s a theol. tanári vizsgálat színvonalának emelése céljából szabad megbeszélés vagy esetleg irodalmi megvitatás tárgyául több rendbeli javaslatokat tűzött ki. Én nem tartozom ugyan a jelzett cikkben s a hozzáfűzött szerkesztői megjegyzésben felhozott illetékes tényezők közé, de mivel egyike vagyok azoknak a gyakorló lelkészeknek, kik azt az „első esetet" előidézték és e tárgyról saját tanári vizsgálatommal kapcsolatban úgy megelőzőleg; mint azóta sokat gondolkoztam, némileg feljogosítva érzem magamat arra, hogy a kérdéshez hozzászóljak. Teszem ezt — at. szerkesztő úr szíves engedelmével — tisztán a tárgy iránti komoly érdeklődésből. * Mindenekelőtt azt hiszem, örömmel kell üdvözölnünk minden oly törekvést, mely a theol. tanári vizsgálat színvonalának emelésére irányul. A vizsgálat színvonalát, a jogos és szükséges követelmények mértékét leszállítani vagy leszállani engedni pusztán azért, mert újabban gyakorló lelkészek is jelentkeztek és jelentkeznek, vagy ezek számára alacsonyabb mértéket, enyhébb gyakorlatot hozni be, mint a mely eddig a magán- vagy segédtanári állásokban már gyakorlatilag is működő egyének vizsgálatánál szokásban és alkalmazásban volt, nyilván nagyon helytelen dolog volna s nem válnék javára sem a lelkészi karnak, sem a tudománynak. Hogy oly egyénekből, kik már a vizsgálat előtt mint magán- vagy segédtanárok működtek, aránylag többet lehet várni, az természetes; de a különböző „érdemfokozatok" ép arra valók, hogy a szükséges megkülönböztetéseket meg lehessen tenni s az alacsonyabb érdemfokozatnak is nagyobb értéke van, ha szigorúbb mérték alapján állapíttatik meg. De itt nem csupán a vizsgálat eddigi színvonalának fenntartásáról, hanem emeléséről van szó. Ez természetesen nem jelenti a követelmények és feltételek céltalan felcsigázását, hanem pusztán a theol. tanári vizsgálatnak egy vagy más tekintetben célszerűbb berendezését. A mi theol. tanári vizsgálatunk — sajátos viszonyainkhoz képest — nem ád magasabb tudós címet vagy „akadémiai gradust ' (hiszen azoknak, a kik a vizsgálatot leteszik, még megfelelő címet sem tudunk adni), hanem egyszerűen theol. tanári képesítést. Értékéből ez nem von le semmit. Ellenkezőleg, különösen gyakorlati értéke annál nagyobb s az illető tanárvizsgáló bizottság mükö* Az Őrálló hasábjaihoz mindenkinek jogot ad cikke tartalmas volta és értéke és — csakis az. Szerk.