Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1947. április 25

37 nagyrészt teljes egészükben igénybevétettek a földbirtokreform céljaira. 7, A kormány tárcaközi bizottsága ugyan 100 kat. holdat mindenikből meghagyandónak ítélt, csakhogy ez a rendelkezés néhány eset kivételével eddig nem nyert tényleges végrehajtást. A földbirtokreformmal kapcsolatban többször folytattam tárgyalásokat a kormány illetékes tényezőivel, hogy a többféle célt szolgáló földbirtokokból minden egyházi, karitatív és kulturális cél számára külön-külön 100 kat. hold mentesíttessék az igénybevétel alól, tárgyalásaim azonban — sajnos — nem vezettek a kívánt eredményre. Nem talált meghallgattatásra az a javaslatom sem, hogy a 100 kat. holdon felüli, igénybevételre ítélt egyházi földbirtokokból részesüljenek juttatásban azok az egyházközségeink, amelyek egyáltalán nem, vagy csak csekély terjedelmű ingatlannal rendelkeznek. Rendkívül fájdalmas, hogy hitbuzgó egyháztagjaink áldozatkészségéből és nemes szándékából származó földvagyonunk nem szolgálhatja többé rendeltetését s így nagy áldozatkészségük tényleges vagyonértéke puszta földbirtokmegváltási ígéretté zsugorodott össze. Egyházunk közületei, intézetei, valamint alapítványai és szeretetintézményei a földbirtokreform következtében 38.708 kat. holdat vesztettek. Az államhoz való viszonyt érintik azok a jelenségek i§, amelyek az egyházat isteni hivatásánál fogva arra kötelezik, hogy szót emeljen aa állam előtt a nép egyes kategóriáinak, vagy egyeseknek érdekében si amelyeket jelentésem következő fejezetében érintek, amélynek élére ezt a címet iktatom: az Evangélium oltalmában. Az összeomlás előtt főként az üldözött zsidóság érdekében lépett fel egyházunk oltalmazóként az isteni törvényeket megszegő kormányintézkedésekkel szemben. De az összeomlás után is — sajnos — újból sokszor hallatnia kellett szavát az üldözöttek érdekében és Krisztus nevében ki kellett terjesztenie az ő oltalmazó palástját azok fölé, akik méltatlanul szenvednek. A német származású lakosság kitelepítésével kapcsolatban a miniszterelnöknél szóban és írásban kifejeztük egyházunknak azt az örök| törvényeken alapuló álláspontját, hogy a kollektív büntetésnek minden fajtája egyaránt igazságtalan és bűnös, akár zsidókkal, akár németekkei szemben alkalmazzák. A hazai németséggel szemben alkalmazott kollektír megtorló intézkedések valláserkölcsi meggyőződésünkkel összeegyeztethetetlenek. Mindazon állampolgárok fajra és vallásra való tekintet nélkül, akik vétkeztek a magyar állameszme és nemzethűség ellen, bírói eljárás alapján ám vonassanak felelősségre s telepíttessenek ki hazánkból oda, ahová szívük vonzza, ellenben azok, akikről kétségtelenül megállapítható a nemzetünkhöz való hűség, bűn hiányában nem büntethetők pusztán azért, mert nem magyar anyanyelvűek. Sajnos, a kollektír megtorlás végrehajtásánál sok igazságtalanság történt. Elnöktársammal együtt ismételten óvást emeltem a miniszterelnöknél a kitelepítéssel kapcsolatos igazságtalanságok miatt, rámutatva arra az önzésre és haszonlesésre, mely a kitelepítés végrehajtásánál sok esetben megnyilvánult, s melynek következtében sok esetben nemzethűségükről bátran hitet tett egyének is kitelepítésre ítéltettek. Ismételten szót 'emeltünk „a gyűjtőtáborokban méltatlan bánásmódban részesülőkért és nyomatéko-