Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1947. április 25

95 nak többségben a nyíregyházi fiúgjimnáziumban, a katholikusok a két 52. aszódi és a két bonyhádi iskolában. Az evangélikus tanulók vallásos nevelésére a inehéz években is gondjuk volt a tanároknak. A legtöbb iskolában tartottak csendes napokat, Aszódon és Sopronban vallásos estéket is, a budapesti fiúgimnáziumban műsoros vallásórák voltak s előadták a templomban a Márk-passiót, közös reggeli áhítattal kezdik a mindennapi tanítást a nyíregyházi leánygimnáziumban, a két budapestii és az orosházi gimnáziumban. A nyíregyházi fiúgimnázium tanulói i/júsági konferenciákon vettek részt s mindkét nyíregyházi iskolában külmissziói ünnepélyt is rendeztek. Több iskolában működtek bibliakörök, voltak gyámintézeti összejövetelek s megünnepelték Luther halálának 400-ik évfordulóját. A zavaros és súlyos viszonyok közt sem lehetett észre

J venni a tanulóifjúságnál a vallásos érzés lanyhulását. A tanulmányi eredmény természetesen messze van a békeévekétől, de mikor a szorgalmi idő 10 hónapról 4—5-re zsugorodik, mikor 50 perces tanítási órák helyett 40, sőt 30 percesekben folyik a tanítás, mikor nincs tankönyv, nincs fűtés, nincs elegendő élelem, nincs meleg ruha, mikor félelem, aggodalom és testi-lelki nyomorúság hátráltatja tanár és tanuló munkáját, akkor ndm is lehet szó a megkövetelt tanulmányi eredmény eléréséről. A zavaros viszonyok alatt a fegyelem is meglazult a tanulók közt, amint erről a budapesti fiúgimnázium is panaszkodik. A háború elmultával azonban lassanként megindul az iskolákban is a lelki újjáépülés, s a lelkiismeretes tanítás és a szükséges szigorúság lassanként emelni fogja a tanulmányi eredmények értékét. Aránylag a legjobb volt ez a budapesti fiú- és leánygimnáziumban; ez utóbbiban az 1944—45. tanévben nem volt elégtelen előmenetelő tanuló. Ugyanebben a tanévben az aszódi gimnázium bukott tanulóinak a száma sem érte el a félszázalókat, s jó volt az eredmény a mult tanévben a kőszegi leánygimnázumban is, viszont az ottani mezőgazdasági középiskolában volt a legnagyobb az elégtelen előmenetelű tanulók arányszáma (28.5o/o), úgyszintén igen nagy volt tavaly a szarvasi gimnáziumé is (25o/o). Feltűnő nagy (10o/o) az orosházi gimnázium több tárgyból bukott tanulóinak száma a mult tanévben. A mult tanév \óta az V. osztály tanulói humanisztikus és természettedományi ágazat közt választhatnak, a budapesti fiúgimnáziumban pedig öt élő idegen nyelvet tanulhatnak, melyek közül kettőnek a tanulása kötelező a felső osztályokban. Az ifjúsági körök az 1943—44. tanévben aránylag még elég élénken működtek több iskolában; a budapesti fiúgimnáziumban és a soproniban 8—8 kör tevékenykedett s élénk volt a köri élet a szarvasi gimnáziumban is, ahol Magyar Nyelvvédő Törzsnek nevezett ifjúsági egyesület szolgálja nyelvünk tiszta magyarságának ügyét. A mult tanévben lassanként ismét megindult a körök élete, s a budapesti leányig gimnáziumban ismét fellendült a zeneélet. Ugyanez az iskola 1944 őszén még három vidéki kirándulást is tudott rendezni. A nyíregyházi leánygimnázium elnyerte a helyi iskolák közti versenyben az első díjat, egy ezüst serleget. A tanulók segélyezése tandíj- és internátusi kedvezményekkel történt. Az egykor tekintélyes összegű és komoly támogatást nyújtó alapítványok az infláció következtében teljesen értéküket vesztették, ezért a szegény tanulók segélyezése szempontjából már nem vehetők tekintetbe. Változatlanul folyt azonban a tanulóknak kölcsönadott tankönyvekkel való támogatása, az aszódi gimnázium pedig a tehetséges, szegény falusi tanulók számára élelmiszert gyűjtött a járás falvaiban. Érdemes szere-