Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1947. április 25

94 52. egyik középiskolánk épülete^ s igen nagy kár érte a legtöbbet bútorzatban, szertáraik anyagábart. s könyvtáraikban. Mindezek a károk ma még jóformán felbecsülhetetlenek. A tönkrement vagy más célra igénybevett épületekből kiszorult iskolák más iskolák épületében' vagy magánházakban találtak hajlékot, a bonyhádi gimnáziumnak pedig egy hónapig a katholikus egyházközség nyújtott otthont. A megrongált és feldűlt épületeket tanárok és tanulók közösl erővel hozták helyre annyira, hogy megindulhatott bennük a munka. Az 1945—46. tanévben már minden középiskolánk saját otthonában folytatta működését. A háborúval járó nehézségeket nagyban fokozta a nagy tanárhiány, amit a tanároknak katonai szolgálatra való igénybevétele okozott. Egyszerre legtöbben a budapesti fiúgimnázium tanárai közül teljesítettek katonai szolgálatot: tizennégyen s közülük nyolcan kerültek hadifogságba. Legnehezebb helyzetben a két nyíregyházi gimnázium volt 1944 novemberében, mikor a megszállás után Újra megindult a tanítás, mert a fiúgimnáziumnak csak három, a leánygimnáziumnak hat tanára volt a városban, a többi katonai szolgálatot teljesített, fogságba esett vagy elmenekült a harcok elől. Ekkor egy időre egyesítették a két intézetet & koedukációs tanítás folyt olyan külső erők bevonásával, akik nem hivatásos tanárok. A bevonult tanárok munkakörét mindegyik iskolában a többi tanár vette át, de alkalmaztak bejáró óraadókat, igénybevettek nyugalmazott tanárokat, a minisztérium pedig több iskolához menekült tanárokat osztott be. Nyugalomba mentek Arató István, Dr. Bélay István, Pataki Sámuel, Szabó Kálmán, Weiszer Ernő és Zsolnai Vilmos igazgatók, Harsányi Gyula, Krémusz Róbert, Saguly János, Spanner Géza és Szalay Sándor tanárok, meghaltak Albrecht Klára, Kolofont Etelka, Dr. Dengelegi Lajos, Török István, Bohár Gabriella és Dr. Filarszlgr, Zoltánné, ez utóbbi bombatámadás áldozata lett, a nyugalmazottak közül pedig Szalay Sándor és Zsolnai Vilmos vesztette életét a harcokban. A kőszegi leányközépiskolák új igazgatója Dr. Bukovszky Ferenc, a budapesti fiúgimnáziumé Dr. Renner János, a békéscsabaié Dr. Szeberényi Lajos lett, a nyíregyházi fiúgimnáziumot Dr. Schárbert Ármin, a leánygimnáziumot Lábossá Lajos vezeti, mindketten mint megbízott igazgatók, a soproni gimnázium élén Ijjas Lajos áll helyettes igazgatói minőségben. Nagy hullámzás tapasztalható' a tanulók létszámában, amely az 1944— 45. tanévben minden középiskolánkban zuhanásszerűen csökkent, de a következő tanévben ismét nagy mértékben emelkedett s nemcsak megközelítette, hanem Békéscsabán, Bonyhádon, Nyíregyházán a fiúgimnáziumban, Orosházán és Szarvason meg is haladta az 1943—44. tanév tanulói létszámát. Erősen emelkedik az orosházi gimnázium tanulóinak a száma, de >al nyíregyházi leánygimnáziumban is párhuzamosítani kellett két osztályt, erősen csökken a tanulói létszám az aszódi polgári iskolában, a kőszegi leánygimnáziumban és a soproni gimnáziumban. A csökkenés különben folytatódni fog, illetőleg megindul minden gimnáziumban, amint az általános iskola, amely az 1945—46. tanévben a gimnáziumnak még csak az első osztályát szüntette meg* tovább fejlődik s végül teljesen kiépül. Az evangélikus tanulók arányszáma legnagyobb, a soproni > (83—87<>/o) és a budapesti fiúgimnáziumban (65%), legkisebb a kőszegi mezőgazdasági (21%), és a bonyhádi kereskedelmi középiskolában (22%), állandóan emelkedik a nyíregyházi leánygimnáziumban. A reformátusok vant