Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1947. április 25

57 a) A nagyíarcsai Tessedik Sámuel-népfőiskolát súlyos veszteség 3 érte. Igazgatója: Darnai Ferenc lelkész légitámadás áldozata lett. Épületei súlyosan megrongálódtak, berendezése teljesen megsemmisült. b) Az orosházai népfőiskola igazgatója, Orbán János tanító, hadifogságban meghalt. Lelkész-vezetője, Kajos János, ma is hadifogságban van. Epülete és berendezése megmaradt és így munkáját folytathatja. 1945 -és 1946-ban 3—3 hónapos leánynépfőiskolai tanfolyamot tartott, 1946-ban és 1947-ben 3—3 hónapos fiú-népfőiskolai tanfolyamot. c) A Fébé diakonisszaintézet leánynépfőiskolai tanfolyama 1946-ban és 1947-ben 4—4 hónapon át működött. A Dunántúli Egyházkerületben Gyenesdiáson fiú-, Győrött pedig 3—3 hónapos leánynépfőiskolai tanfolyam volt. Népfőiskoláink beilleszkedtek az állam által megállapított célkitűzésbe és munkakeretbe, de tervszerűen kidomborították egyházi jellegüket és megőrizték egyházi szellemüket. A Tiszai Egyházkerület 1943-ban 3, 1944-ben 2 népfőiskolai tanfolyamot tartott, melyek közül egynek a megszervezője is maga az egyház volt. 6. Az egyetemi ifjúság lelkigonáozásáról Dezséry László egyetemi lelkész részletes jelentést terjesztett be. Történelmi szempontból is értékes tájékoztatójában elmondja az 1944. és 1945. év megrázó eseményeit, melyek egyetemi ifjúságunk szétszóratására és kitelepítésére vezettek. Az ostromot megelőző időben mindent elkövettek ifjúságunk öszszetartására. Az ostrom után pedig újból való megszervezésére, lelkigondozásának felvételére. 1945 szeptember havában hazajött az ifjúság nagyrésze, de az egyetemi épületek hiánya, az otthonok szétbombázottsága lehetetlenné tette az intenzív lelki munkát. Az Egyetemi Luther-. Szövetség helyiségét a kommunista párt lefoglalta, majd egy színművésznőnek juttatták, a Szövetség bútorait, felszerelését, stb. kirakatták, úgy, hogy azok nagyrésze elpusztult. A lassan, meginduló élet elsősorban szociális tevékenységet követel. Anyagi segítséget azonban nehéz volt előteremteni. 1945 őszén megkezdődött az intenzívebb lelki szervezkedés és az istentiszteletek tartása. 1946 első felében Dezséry László egyetemi lelkész engedélyt kapott egyetemi előadásainak folytatására. ^Társadalmi erkölcstan« címen hirdetett előadását körülbelül 50 hallgató vette föl leckekönyvébe és kb. ugyanannyian hallgatták. Elsősorban a házassági és nemi erkölcstant tárgyalta, azután néhány előadásban a szociális erkölcstant. Közben megszervezte a rendszeres összejöveteleket körülbelül 12 helyen. A böjti időszakban a különböző karokon böjti csendesnapokat tartottak. 1946 őszi szemeszterére sikerült megszervezni a protestáns menzát, melynek 280 étkező protestáns diákja között több mint 100 evangélikus hallgató kapott naponként kétszer étkezést. Számukra külön bibliaköröket is tartottak. A budapesti fiatal lelkészek munkaközösségéből alai kult kis kör imádkozó közösségben rendszeresen foglalkozott az ifjúsági) munka szervezésének kérdésével. Ennek eredményeképpen az Evangélikus Keresztyén Ifjúsági Egyesület keretébe szervezték be egyetemi ifjúságunk lelkigondozását. Az Ökuménével megteremtett kapcsolat fokozatosan erősödött, aminek az ifjúság gazdasági ellátottsága is eredményét látta. 1946 őszén az egyetemi előadások megtartását megakadályozták. Később azonban sikerült a nehézségeket eloszlatni. Az 1946/47. tanév