Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1947. április 25
58 $ egyetemi istentiszteletei zavartalanul folytak 12 helyen a rendszeresített összejövetelen. Az egyetemi ifjúság szép számban vett részt az úgynevezett Evangélikus Ifjúsági Parlament ülésein, melyek a lelki kapcsolatok erősítésén kívül az egyházi öntudat erősítését és egyháztársadalmi célokat is szolgáltak. 1947-ben az Evangélikus Keresztyen Ifjúsági Egyesület vezetői részére csendes hét volt 110 résztvevővel. Az 1947. tavaszi félévben az egyetemi előadások ismét megtarthatók A hirdetett előadások összefoglaló tárgyköre: Keresztyén Világnézet, Kultúra, Politika. A böjti időszakban külön lelki elmélyedést célzó előadások voltak, továbbá egy hetes egyetemes evangélizáció és több más összejövetel. Az evangélizáció központi előadássorozata kb. 50—70 hallgatót mozgatott meg, de a többi összejövetek segítségével átlag 100 hallgatóval lehetett állandóbb jellegű lelki összeköttetést teremteni. Az egyetemi ifjúság céljait szolgálja annak lehetővé tétele, hogy necsak az Evangélikus Keresztyén Ifjúsági Egyesület nyári táboram vehessenek minél többen részt, lianem az oslói világkonferencián is. Statisztikai adatként megjegyzi a jelentés, hogy Budapesten tanuló evangélikus diákjaink száma kb. 700 lehet. Ezek közül 180 részesült egyházi jellegű menza, internátus stb. jótéteményében. Felsorolja a jelentés, hogy 52 hallgató kapott 20—25 forintos pénzsegélyt, 54 hallgató ruha-, 27 hallgató cipő- és egyéb segé/yt. A menekült diákok lehetőséi* szerint (Szintén segélyben részesültek. A jelentés azt az örvendetes megállapítást teszi, hogy az egyetemi ifjúság egyházunk lelkigondozását szívesen veszi s ellentétes szellemi propaganda hatása nem vehető észre rajta. Bizonyos azonban, hogy az egyházi otthonok és erőteljes szociális segítés hiánya sok kísértést és veszedelmet rejt magában és pedig annál inkább, mert a politikai pártok ezirányú munkája erőtelje^ s fcnás egyházak, pl. a római katholikus egyház az összes főiskolákon tekintélyes számú lelkimunkást foglalkoztat ugyanezen munkaterületen. A diákság kevés kivétellel pártkollégiunokban fog elhelyezkedni, ahol részére 12—14 órában világnézeti és hasonló irányzatú előadásokat tartanak s ezzel lelki irányítását munkába veszik. Megnehezíti munkánkat az is, hogy az 1945/46. évi beiratkozási íveken már nincsen a vallásra vonatkozó adat, ami az egyházi beszervezést megkönnyítené. A soproni egyetemi ifjúság lelkigondozását részben Budaker Oszkár egyetemi ny. r. tanár, a Theol. Otthon igazgatója és Beyer Pál lelkész vezeti több munkatársával. A pécsi egyetemi ifjúság lelkigondo1 zásáti D. Dir. Nagy Gyula hitoktató-lelkész végezte, aki jogot nyert előadás tartására az egyetemen is. A keszthelyi evangélikus vallású egyetemi hallgatók gondozásáról Menyhár István lelkész és Fekete Zoltán tanár gondoskodik. Nagy egyházi érdek követeli egyetemi ifjúságunk lelkigondozásának az eddiginél erőteljesebb anyagi felkarolását és megszervezését. Felelősséget kell éreznünk ezért a munkáért. Kívánatos volna egyházunk vezetőségének oly irányú közbenjárása, hogy az egyetemi adatfelvevő íven a vallási hovatartozandóságot feltüntessék. 7. Az Evangélikus K1E, mely átszervezése kapcsán Kemény Lajos budapesti esperessel töltötte be elnöki tisztét, az utóbbi időben erőteljes szervezési munkát indított. Az országos KIE-vel kapcsolatosan támadt nehézségek az evangélikus ágat nem érintették. Az 1944/46. év munkájáról a következő jelentés ad tájékoztatást.
